Az RMDSZ számára adódhat olyan helyzet, hogy ismét kormányra kerülhet, de nem mindenáron ragaszkodik ehhez — fejtette ki Markó Béla, a szövetség elnöke Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén szombaton.
A döntéshozó testület elfogadta az egységes háromszéki szervezet létrehozásáról, illetve a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) összetételéről szóló határozatokat. Az SZKT állásfoglalásban ítélte el a kisebbségi jogok mindennemű korlátozását Szlovákiában. Az egyhangúlag elfogadott dokumentumban felszólítják a pozsonyi parlamenti pártokat, hogy vonják vissza a módosított szlovákiai nyelvtörvényben foglalt diszkriminatív intézkedéseket.
Markó Béla kiemelten boncolgatott két belpolitikai eseményt. Egyik a két héttel korábban Csíkszeredában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett székely önkormányzati nagygyűlés, amelyen a romániai magyar megyei és helyi önkormányzati vezetők, önkormányzati képviselők kiáltványban és memorandumban tettek hitet az autonómia ügye és a romániai magyar közösség összefogása mellett. A másik a Boc-kabinet lépése, hogy parlamenti vita lehetősége nélkül, politikai felelősségvállalással beterjesztett három törvénytervezetet a bérezési rendszerről, az oktatási reformról és a kormányzati ügynökségek átszervezéséről. Az RMDSZ a liberálisokkal együtt bizalmatlansági indítványt terjesztett elő a közalkalmazotti szféra új bérezési rendszerét bevezető törvénytervezet ellen. Markó szerint a kormány valószínűleg nem fog megbukni, de a bizalmatlansági indítvány révén az RMDSZ meg tudja jeleníteni álláspontját. Az RMDSZ-nek az oktatási törvény előkészítési szakaszában sikerült a kormánypártokkal egyeztetve olyan változatot elfogadtatnia, amely ugyan még mindig nem elégíti ki a magyar közösség igényeit, de az anyanyelvű oktatás több vonatkozásában kedvezőbb helyzetet teremt a korábbi, 1999-ben elfogadott oktatási törvényhez képest.
Az elnök szerint az említett két esemény tükrében jól nyomon követhető az RMDSZ politikájának két vetülete. A székely nagygyűlés üzenet volt a román politikának, hogy a romániai magyarság egységesen és határozottan lép fel az autonómia megteremtése érdekében. Az oktatási törvény és a bizalmatlansági indítvány témájában pedig a szövetség azt bizonyította, hogy ellenzékben is képes hatékonyan küzdeni politikai céljaiért.
A szónok érintette azt a kérést is, hogy az RMDSZ hajlandó lenne adott esetben ismét kormányzati szerepet vállalni. Ismételten kifejtette álláspontját, amely szerint a november 22-én esedékes államfőválasztásig a két, egymással veszekedő kormánypárt egyikének sem érdeke a szakítás, de az elnökválasztás után szinte bizonyos, hogy változik a kormányzati képlet. Markó utalt korábbi megnyilatkozására, amely szerint az RMDSZ e pillanatban úgy látja: elvben képes lenne kormányzati szövetséget alkotni mind a Demokrata Liberális Párttal mind a Szociáldemokrata Párttal, mind pedig a Nemzeti Liberális Párttal. Határozottan leszögezte azonban, hogy erre nem lenne hajlandó bármely áron. Önmagáért a hatalomért, csupán a költségvetési források megkaparintása érdekében nem érdemes kormányra kerülni — mondta. Szerinte nem mindegy, hogy a jövendő szövetségessel milyen irányba lehet majd kormányozni az országot. Legfőbb szempont azonban az, hogy sikerül-e szavatolni egy ilyen koalíció révén az előrelépést a kisebbségi jogok, a magyar közösség helyzetének javításában. Nem a tárcák, hanem az elvek számítanak — hangsúlyozta Markó Béla.
