
A sepsiszentgyörgyi Kriza János Unitárius Vegyes Dalárda az utrechti Remostrans Egyházközség meghívására az ősszel Hollandiába utazott és több hangversenyt adott. A harmincnyolc kórustag Utrechtben énekelt - az a város volt a ,,főhadiszállásuk? -, a Geertekerkben, Nieuwkoop református templomában (Hervormde Kerk), Hengelo városában Middelburgban, Groningenben (Nieuwe Kerk), de ezenkívül ,,útközben? spontán fellépésekre is sor került.
Gazdag Gézát, a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség jegyzőjét, a kórus elnökét, Kovács István unitárius lelkész mellett a hollandiai út egyik szervezőmindenesét a kórus mûvészi teljesítménye mellett a holland emberek életviteléről, az itthon is megszívlelendő vagy éppen hasznosítható megfigyeléseiről és tapasztalatairól, a honi egyházi-világi közösségépítésben is figyelemre méltó jelenségekről faggattam.
- Szólj előbb summásan az élményeitekről.
- Sokunk számára egyedülálló lehetőség volt, hogy Magyarországtól nyugatabbra utazzunk. Hollandia a nyugati országok között is egyedülálló, különleges. A táj vonatkozásában, a társadalom szervezettsége, az emberek szempontjából is. Azt hiszem, azért, mert évszázadokon át - az 1600-as évektől kezdve - harcoltak a vízzel. Gátakat építettek, földet, országot teremtettek maguknak, s ez egy olyan fokú szervezettséget eredményezett, amely a társadalom minden szintjén megnyilvánul. A vendégfogadás kapcsán is szembetûnő, hogy a hollandok mennyire pontosak, precízek, részletekbe menően jó szervezők. Próbáltunk alaposan felkészülni az útra. Kapcsolatot teremtettünk a Sepsiszentgyörgyön élő hollandokkal. Sietze van der Laannel, aki Besenyőn megvásárolta a Forró-kúriát, több alkalommal tanácskoztunk, ő a hollandnyelv-tanulásban is segített. Persze, nem a nyelvet akartuk ilyen rövid idő alatt megtanulni, csak annyira, hogy értekezni tudjunk, ismerjünk meg néhány fogalmat, és betekintést nyerjünk a holland kultúrába. Hollandiában nyelvtudásunkat a gesztusok szintjén tudtuk érvényesíteni. A társalgás egyébként többnyire angol nyelven folyt. Ott mindenki beszél angolul. A mi csoportunkból nem mindenki tud angolul, de számomra kellemes meglepetés volt, hogy a kórustagok közül sokan feltalálták magukat az angol vagy a német, akár a francia nyelv segítségével.
- Milyen életkorúak a kórustagok, és milyen foglalkozási körökből valók?
- A kórus összetétele a teljes iskolai végzettségi és szakmai skálát átfogja. Egyházi kórus, így is alakult, tulajdonképpen az induláskor nem is volt válogatás. Az emberek lelkesedve összeálltak - nemcsak unitáriusok - azért, hogy legyen egy kórus. Nagyon sokat köszönhetünk Benkő Enikő tanárnőnek, a karnagynak, aki szakmailag irányítja a kórust, jó pedagógusként szervez és oktat, nagy turnétapasztalattal rendelkezik, hisz a Vox Humanával bejárták Európát.
- Neked milyen szereped van a kórusszervezésben?
- Nem kellene sokat mutogatnom magam, de a hollandiai út megszervezésében is volt bőven tennivalóm. A meghívástól az út megszervezéséig, a sikeres szereplések lebonyolításáig széles az a sáv, amelyen mozognom kellett. A meghívás egyházközségi ismeretség révén jött létre. Az ottani remonstráns közösség három éve áll kapcsolatban a sepsiszentgyörgyi unitárius közösséggel. Több alkalommal járt nálunk hollandiai küldöttség. Az ottani lelkész házaspár évente meglátogat bennünket. Ezelőtt két évvel tőlünk is járt egy csapat Hollandiában.
- Mi a neve a meghívótoknak?
- Utrechti Remonstrans Egyházközség - ez a pontos nevük. A remonstrans név onnan származik, hogy a protestáns felekezetek, a különféle reformágazatok aláírtak egy elvi téziseket tartalmazó nyilatkozatot. Ebben viszont olyan kitételek is voltak, amelyeket ez a közösség nem vállalt. Visszautasították. ?ket sem mindig kedvelték a történelem során. Volt időszak, amikor nem építhettek templomokat, csak az úttól, várostól távol. Van olyan gyülekezet, amelynek csak a mocsárban adtak helyet. Ott kellett építkezniük. Ami egyébként jó búvóhely is volt, ezért egyik legrégibb egyházi közösség a nieuwkoopi. Bevonultak a mocsárba. Ez a település olyan, mint egy meséskönyv, mint amikor gyermekeknek a falut és benne a házikókat lerajzolják. Egyébként ma Hollandia-szerte vannak gyülekezeteik. Minden gyönyörû, rendkívül gondozott. Látszik, hogy az utolsó darab föld is az emberi kéz munkája, illetve egy tenyérnyi föld sem maradhat mûveletlenül, gondozatlanul. Ez az első benyomása az embernek, amikor megérkezik valahova. A tóparton a tőzeget meg kell fogni, másképp nem áll meg. Ezért a tavak partját kipadolják. Nieuwkoopban például - és még sok helyt - a házak cölöpökre épülnek. A tölgyfa cölöpöket leverik tíz méterre, a tőzegen keresztül egészen a homokpadig. Most már betoncölöpöket használnak. Kis szigetekre épülnek a házak. Minden oldalon ott a csatorna. Az amszterdami királyi palota 14 000 tölgyfa cölöpön áll. Most restaurálták, megvizsgálták a cölöpöket is. Nagyon jó állapotban vannak. Az ország területének egyharmadát a holland emberek hozták létre.
- Eljutottatok sok ilyen területre?
- Sok helyet bejártunk. Utrecht központi fekvésû város, közel Amszterdamhoz. Voltunk Nyugatra, a mocsárvidéken, ettől délnyugatra, amelyet úgy hívnak: Zeeland. Rácsodálkoztunk, hogy hát akkor Új-Zeeland neve is innen származik. Tengerföldet jelent. Itt vannak azok a hatalmas deltai zsiliprendszerek, amelyek elválasztják az Északi-tengert a Rajna és még néhány kisebb folyó deltájától.
- Milyenek ezek a zsilipek?
- A gátrendszer ívet formáz, be sem látod, milyen hosszúak, csak térképen érzékelhető a nagyságuk. Tulajdonképpen gátat nem is látsz, csak azt, hogy fenn, valahol magasabban utazol, s körülötted mindenhol víz és víz. Ha megmondják, melyik a tenger és melyik a delta, akkor tudod, melyik micsoda, de másképp nem. Van egy-egy szakasz, ahol hidraulikusan mûködtetett hatalmas zsilipkapuk vannak. Az árapály állandó felügyelet alatt áll, a zsilipeket automatikus vezérléssel üzemeltetik. A régi időkben előbb azért építették a gátakat, hogy a tenger ne árassza el a földjeiket, így zárták el a folyótorkolatokat. Csak kifelé engedték a vizet. Ez a deltai élővilágnak nem kedvezett, ezért szükség volt arra, hogy a tenger sós vize az édesvízzel újra keveredjék. Emiatt hozták létre a szabályozható, zsilipkapus megoldást. Országos szintû vízszabályozási rendszert mûködtetnek. A poldereken - a tengertől elhódított és feltöltött területeken, a tófenekeken -, a tőzeges talajon állattenyésztéssel foglalkoznak. A poldereket átszövő csatornákban télen magasabban tartják a vízszintet, mint nyáron, hogy a tőzeg kevesebb vizet veszítsen, és ne csökkenjen a térfogata, s a vízfal nyomása megtartsa a tőzeget, hogy az ne roppanjon össze. Így is évente mintegy két centimétert veszítenek a szintből, amely az ország legmélyebb pontján 5,5 méterrel a tengerszint alatt fekszik.
- Szélmalmok?
- Láttunk eredetit, muzeális jellegût, amely fûrészmalomként mûködött. Mikor ott voltunk, panaszkodott is a mûemlék malmot mûködtető gazda, hogy abnormálisan jó időt fogtunk ki. Azon a héten, amíg mi ott tartózkodtunk, csak két méter fát tudott vágni.
- Magyar vonatkozású dolgokkal ismerkedtetek-e?
- Jártunk az utrechti egyetemen. Ott tanult Apáczai Csere János annak idején. Az egyetem egyik folyosóján a debreceniek ,,A Magyar Diák?-nak állítottak emléket. Utrecht a magyarországi, erdélyi diákok kedvelt egyetemi városa volt. Most is tanulnak ott magyar diákok. Az utrechti Music Center épületében Bartók Béla-szobor látható. Nagy Dorottya Utrechtben evangélikus lelkész, úgy értesültem, hogy apácai származású. A lelkésznő vendégfogadónk is volt. Debrecenből származott Jenei István színházi rendező, aki nálunk, Sepsiszentgyörgyön is rendezett valamikor - Shakespeare Ahogy tetszik címû mûvét vitte színre. A hollandok Magyarország védőszentjét Maria van Hongarije néven ismerik. Oláh Miklós - Nicolaus Olahus - Brüsszelben írta meg az Athila és a Hungária címû könyveit, és ezután tért vissza Magyarországra, ahol előbb zágrábi püspök, majd 1562-ben hercegprímás lett. A Holland Köztársaság a 16. században alakult, amikor Magyarország elveszítette függetlenségét, és 150 évre háromfelé szakadt. Ebben az időszakban a magyarság jelentős mértékben az erdélyi fejedelemség létének köszönheti, hogy a magyar nyelv és kultúra, a hagyományok, a magyar önazonosság a szétszakítottság ellenére is megmaradt. Vallási vonatkozásban ekkor hatolt be és hódított teret a reformáció, ez az anyanyelv fokozott használatához, az anyanyelvû irodalom fejlődéséhez s a különféle vallási felekezetek, a lutheránus, kálvinista, unitárius és katolikus hiten lévők viszonylag békés együttéléséhez vezetett. A törökök inkább a sarc behajtásával foglalkoztak, mint a ,,gyaurok? vallási hovatartozásával. Erdélyben akkor a vallásszabadság szinte egyedülálló volt egész Európában. Erdélynek szoros kapcsolatai voltak a németalföldi tartományokkal. Bethlen Gábor fejedelem az egyesült németalföldi tartományoktól várt segítséget mind a törökkel, mind a Habsburgokkal szemben.
- Mennyire hollandiaiak a hollandok?
- Akikkel mi találkoztunk, azok büszkék a vizek ellenőrzésében elért teljesítményükre. Ez volt mindenhol az egyik beszédtéma. Egyébként nagyon szívesen beszélnek angolul. Modernek, de mindenütt találni egy-egy régi tárgyat, bútordarabot. Ragaszkodnak a hagyományokhoz, de nyitottak, tudatosan is azok, hisz egy kis népnek erre szüksége van. Létezik egyféle euroszkepticizmus, féltik a nagyon jellegzetes értékeiket, társadalmi berendezkedésüket.
- Családokhoz szállásoltak el?
- Igen. Feleségemmel, Ildikóval Utrechtben egy Ans van Noord nevû hölgy vendégei voltunk. A lányom, Lilla és barátnője, Ági néhány házzal arrébb kapott szállást. Ott egy hasonló életkorú lány volt a családban, akivel gyorsan összebarátkoztak. Mi jellegzetes holland lakótelepi házban laktunk, amely úgy néz ki, hogy az ablakokon benézhetsz a lakásba. A folyosó a konyhán át vezet a szobányi kertbe. A hálószobák emeleten vannak. A földszinten nappali, amely átéri az egész házat. Ablaka nyílik az utcára, a kertre, s a legtöbb esetben az ablakon, ajtón nincs függöny. Mész az utcán, és látod, hogy a benn lévők vacsoráznak, tévét néznek, újságot olvasnak.
- Fel vannak-e készülve arra, hogy az általános felmelegedés miatt a tenger vízszintje a jelenleginél magasabb lehet?
- Úgy tudom, azon gondolkoznak, hogy a területekből valamennyit vissza kellene adni a tengernek. Nincs is szükség annyi földre, az európai országok termelnek számukra is elegendő élelmet.
- És vásárolnak földet Erdélyben?
- Nagyon sok földet vásárolnak Kelet-Európában. Valami olyasmit is hallottam, hogy Magyarországon több olyan falu van, amelyekben hollandok vásárolták fel a telkeket és a földeket. Aki megengedheti magának, kacsingat Európa más részei felé is. Ez, azt hiszem, azt is jelenti, hogy azért tartanak egy esetleges katasztrófától, amelyet a tenger idézhet elő.
- Fejlett kertészeteket láttatok-e?
- Dísznövénykertészeteket láttunk. Tulipánmezőket nem, mert ennek a virágnak a szezonja lejárt. De kaptunk ajándékba bőven tulipánhagymát. Rózsakertészeteket, zöldségeseket láttunk és sok-sok póréhagymát. Voltam piacon is. De futva töltöttük el azt az egy hetet. Összesen 5800 kilométert utaztunk, felléptünk a Kölni Dóm színpadán is. Máshol láttunk három lányt, akik sírtak a Szózat eléneklése után, kiderült, hogy magyar egyetemisták Hollandiában. Felvidékiek.
- Tudsz-e mondani egyetlen olyan mondatot, amely Hollandiára, ennek lakosaira a leginkább jellemző?
- Mondtam, hogy az Északi-tenger és a Rajna deltája, tehát a tenger és a szárazföld közötti ,,viszonyt? hatalmas gátrendszer rendezi. Az egyik helyen kőbe vésve áll a következő szöveg: A vizet a Nap, a Hold meg a szél mozgatja, és mi, hollandok.
Lejegyezte: Sylvester Lajos