Borsos Miklós (1906-1990) Kossuth-díjas szobrászmûvész és grafikus kézdivásárhelyi kiállítása a néző számára olyan gyalogösvény, amely az alkotó nagy, monumentális szobrai mögött festői ,,naplójegyzeteihez? vezet?
Az alkotó Visszanéztem félutamból címû önéletírásában a fiatalkori utazásai során készített rajzokról így szól: ,,A munkánk - ha a rajzolást annak nevezhetem - lélegzetvételünkkel együtt életmûködésünk része volt, mint a gazdagoknak a szórakozás.?
Lezárt életmûvében a többszintûség mutatkozik meg, amelyben az ábrázolást létrehozó mûfajok nem egymás fölé vagy alá rendeződnek, hanem egymás tükröződésében teljesülnek ki. A mûveit megmutató albumok a szobrász Borsos Miklóst hozzák előtérbe a néző számára. Mûvei több helyen kihangsúlyozott intuitív jellegének megértéséhez viszont jó alkalom most a rajzaival való találkozás.
A világról való ismereteit, tapasztalatait a hangulati benyomások, az emlékezésben őrzött képek felidézésével hívja elő. Rajzaiban, amelyek gyakran szoborötletek is, a létezés valóságának megfogható pillanataira törekszik. A fehér-fekete fény-árnyék játékaiban, árnyalati finomságaiban gyakran a ,,minimal-art? leegyszerûsített formáival hagy jelt a papíron. Rajzain gyakori a fenti és lenti világ ábrázolása, amelyek között az átmenet az ellentétek feszültségéből előlépő erőt mutatja. A képein megjelenő ábrák gyakran a természet elemeit idézik. Ebben a közegben az ember lemeztelenített, egyszerû vonalaival a kozmosz elemeként jelenik meg. Figuratív ábrázolásai a nézőkben a transzcendens szférával való érintkezést keltik életre, az embert az Istennel egységben élő lényként mutatják. A háttérként feltûnő táj - Tihany, Balaton - az otthon melegét sugallja. Az ebben a térben megjelenített világ valami ősiség egyszerûségével mutatkozik meg, amelyben a lélekből előhívott képek egészként jelenítik meg a világot.
A Borsos-életmûben a bibliai motívumok, személyek megidézése az átjárást mutatja a néző világába. Gyakran idézett Jónás-alakjában a prófétai küldetéssel küzdő, útkereső embert állítja elénk. Jónás életre keltett alakváltozásaiban önvizsgálatot tart, amelyben az alkotó ember felelősségtudatára ismerünk rá. Az előbb idézett önéletrajzi mûvében erről így ír: ,,A mûvész a társadalom legérzékenyebb tagja? de éppen, mert a legérzékenyebb, a legromlandóbb is, s így sokan a hatalommal nem éltek, hanem visszaéltek.?
E tárlaton látható rajzai gyakran a szobrász visszafogott vonalvezetésével tárják elénk az ábrázolt világot. Alkotásain az emberi test formái lebonthatók egy ősi, geometriai alapformára. Ilyen módon érzékelhetők a férfi és női test különbözőségei. A geometrikus formaelv szimbolikus értelemmel társul. A női líraiságot lágy, enyhén domboruló formák, a férfias drámaiságot élesebb vonalakkal elhatárolt felületek hordozzák.
Deák Ferenc magyartanár
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.