A Gyurcsány-féle magyarországi (ez a pontos kifejezés!) által kidolgozott és enkebelében el is fogadott új törvénytervezet, mely a külhoni magyarok anyaországi jogállásáról szól(ana), mindenképpen fölvethet néhány alkotmányos gondot, hiszen például a honosításnak, az állampolgárság elnyerésének magyar nemzetiségûekre vonatkozó könnyítése is konstitucionális kérdés, s bármely ,,kiemeltséget?, előnyös elbírálási kötelezettséget jelezni kell az ország alaptörvényében is. Ez így van rendjén, s a jövőre nézvést esetleg megnyugtathaná az akadékoskodó törvényhozók, a hírhedett magyar bürokrácia képviselőinek aggályoskodását. Hogy lesz-e ilyen értelmû alkotmánymódosítás, azt ma még nem lehet tudni, ám e vonatkozásban talán érdemes lenne odafigyelni Kőszeg Ferencnek, a Magyar Helsinki Bizottság elnökének minap tett nyilatkozatára, melynek értelmében, szerinte és testülete szerint, minden magyar nemzetiségû és anyanyelvû embernek - ha azt igényli! - alanyi jogon kell hogy megadassék a magyar állampolgárság. Huzavona, anyagi kritériumok, hivatali packázások, lebüdösoláhozások, letótozások és lerácozások nélkül - egyszerûen azért, mert ez a dolgok természetes logikája, s ez egy anyaország önbecsülő feladatteljesítésének mértéke és mércéje is. Ez persze a magyarországi befogadásra és letelepedésre vonatkozik. Kőszeg ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a mai anyaországi gyakorlat végül is nem egyéb, mint az állampolgárság szemérmetlen árusítása, amit bárki megtollasodott idegen elérhet, ha úgy tartja úri kedve, hogy megfizesse az állampolgárság-adót, s megtanuljon kívülről tíz magyar tőmondatot. Akkor megveheti a magyar birtokot, alapíthat céget, kereskedhet a bóvlipiacokon, sütheti a pekingi kacsát? Neki lehet?
Nem is ez a mi gondunk igazán. A mi gondunk az lenne, hogy vajon az új, ,,gyurcsányi státustörvény? alkalmazhatási feltételeként átírják-e a magyar alkotmány legalább egyetlen mondatát, s a mostani megfogalmazás helyett, miszerint: a Magyar Köztársaság ,,felelősséget érez? a határain túl élő magyarok sorsa iránt, valami egyéb kerülne az alaptörvény textusába!? Például az, hogy ,,felelősséget vállal?? Érezni sok mindent lehet, vállalni már nehezebb, és valóban több kötelezettséget ró a vállalást fölvállalóra. Az alkotmánymódosítás mindeddig leginkább elkötelezett kezdeményezője, kérője és követelője az MDF országgyûlési képviselője, dr. Csapody Miklós volt és maradt, aki - sajnos! - a korábbi ,,vállal? kifejezést (ha nem tévesek az információk) most ,,visel?-re módosítaná, mely azért is szerencsétlenebb a jövőre vonatkozó vállalásnál, mert egyelőre nem igaz. Legalább nem egészen valós. Hát inkább: ,,vállaljon?! Bár sokkal jobb és szerencsésebb, egyértelmûbb lenne végre kimondani: ,,felelősséggel tartozik?. Ez lenne a tiszta beszéd azok számára, kik önhibájukon kívül, kötődéseik és akaratuk ellenében rekedtek a haza határain kívül. Anélkül, hogy bármilyen határpasszust vállaltak volna. De verejtékük és vérük bőven benne van a maradék ország megmaradásában is.
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.