A Háromszék ÁrkosonFaluvilág: Új község örök kérdésekkel

2005. december 8., csütörtök, Archívum 2003–2007

Mi foglalkoztatja jobban egy kisközösség lakóit: a nagypolitika kuszaságai, avagy a helyben sorjázó gondok-bajok? A Háromszék szerkesztőinek az árkosi polgárokkal folytatott péntek esti beszélgetéséből kiderült, a közélet bukaresti, illetve budapesti szereplőinek megnyilvánulásaival, ezzel kapcsolatos kételyeikkel szívesen és sokat foglalkoznak, eközben mintha a helyi problémák egy kicsit nehezebben kerülnének terítékre.
Az önálló községgé előlépett Árkoson ez volt az első laptalálkozó, s annak egy részén jelen volt a polgármester is, nem úgy, mint korábban, amikor az akkori községközpont vezetője elkerülte az újságírókkal és a kényes kérdésekkel való szembenézést. Erre utalva Farkas Árpád főszerkesztő azzal a megjegyzéssel indította a beszélgetést, hogy ,,nem arról híres ez a vidék, hogy a polgármesterek megtisztelik jelenlétükkel a firkászokat?. Az első felvetést követően - változott-e az élet azóta, hogy a faluból községközpont lett? - Sylvester Lajos kijelentette: Árkos a hetvenes-nyolcvanas években fantasztikus kultúrközponttá alakult, ám ami azután történt, az egész erdélyi magyarság sorsára leképezhető. Ezzel kapcsolatosan aztán elhangzott, a Szentkereszty-kastélyban mûködő kultúrközpontot az árkosiak nem igazán érzik a magukénak, kevesen járnak koncertre, olyannyira, hogy megtörtént, ,,valósággal szégyelltük magunkat?.
Az árkosiak beszéltek a településen lévő katonaság ingatlanjairól, földterületéről, szóvá téve, hogy szerintük a létesítmény mindig is megmarad, mert ide ,,inkább hoznak, mint elvisznek?. Bár elhangzott ennél derûlátóbb vélekedés is, többen elmondták, a mintegy kétszáz hektáros terület turisztikailag jól hasznosítható lenne (borvízforrásokra, Sugásfürdő megközelíthető­ségére utaltak).
A helybeliek közül Szakács Nagy Magdolna ,,a megye legfontosabb információs csatornájaként? emlegette a Háromszéket, majd a település városközeli helyzetére, annak mentalitásformáló jellegére terelődött a szó.
Aztán kiderült, vannak, akik nem tartják függetlennek, ,,semlegesnek? a lapot, volt olyan vélemény, miszerint az inkább tolerálni próbálja az RMDSZ-szel való vitákat, mások pedig pontosan fordítva látták ugyanezt, mondván, inkább a Magyar Polgári Szövetséghez (MPSZ) közelinek tartják az újságot. Farkas Árpád e vélekedések kapcsán leszögezte: nem lenne jó, ha a lap azt tükrözné, hogy világlátás dolgában ez vagy az lenne a helyes szemszög, hanem az a fontos, hogy közölni kell, a közéletben hányan, mikor mondanak és cselekednek a nemzetközösség számára hangsúlyos dolgot, majd hozzáfûzte: a szavazók kérjék számon a választott képviselőkön, mennyire képviselik érdekeiket. A helybéliek ezután hosszasan beszéltek az RMDSZ (,,nem cserélődő, bekövesedett vezetők?) és az MPSZ (,,történelmi küldetése lenne, hogy ébren tartsa az autonómia ügyét?) viszonyáról, az autonómiáról, illetve arról, hogyan, mennyire lehet beleszólnia az egyszerû embernek a politikába, s hogy jó volt-e vagy sem, hogy szavazataikkal támogatták az érdekvédelmi szövetség parlamentbe jutását.
Miután kijelentette, hogy most már ,,a pénz körül forog minden?, Gajai Sándor megállapította: erdélyi szinten az RMDSZ és az MPSZ kérdése nagyon nehéz, különleges helyzetet jelent, ,,s nem tudom, hogy egy magyarországi újságíró (Bayer Zsoltra utalt) hogy tudja megállapítani, nekünk ott kell-e vagy sem lennünk a parlamentben?. Ugyanő mondta az autonómia kapcsán: ,,rengeteget beszélünk róla, de sokan nem tudják, hogy van elképzelve, mit jelent?, miközben szerinte ,,ez egy szélmalomharc, mert a világ a globalizáció felé halad, s minden a román parlamenten megy keresztül?, és nem látja, hogy valaki többet tudna a jelenlegi politikusainknál tenni. Ellenérvként hangzott el, hogy éppen ezért kellene másokat is székbe ültetni, bizonyítsák be, tudnak-e vagy sem többet nyújtani, illetve hogy pontosan arról a globalizációról van szó, amely a helyi árnyalatokat nem veszi figyelembe, s hogy autonómiára - mely mögül nem kellene állandóan kihátrálnia az érdekképviseletnek - valójában azért van szükség, hogy ez a terület igenis tudja eltartani saját magát.
Elhangzott még: a Brassó gazdasági holdudvarához való felzárkózás biztosan ,,elveszejtésünkhöz vezetne?, majd amikor az árkosiak az egykori Maros Magyar Autonóm Tartomány milyenségéről érdeklődtek, Syl­vester Lajos kifejtette, az szerinte nem volt elképesztő rossz dolog, arra igenis hivatkozni lehet, majd Farkas Árpád úgy vélekedett az autonómia kérdésköréről: az nem vita tárgya, csak mindenki azt szeretné, ha valaki más valósítaná meg.
Ám hogy nem csak kifogások és kételyek merültek fel, bizonyítja, hogy a helybeliek azt is elmondták: nagyon sokan költöztek ide, mert Árkos ,,egy jó magyar falu?, összhang van, a falu képe megváltozott, ,,gyönyörû szép lett a községháza?, az utakat leaszfaltozták, nagyon sok minden épült.
Végül még szó esett arról, hogy bár az árkosi református tiszteletes sok helyi dolgot felvállalt, ,,hozza a pénzt?, ezért tisztelik is, ám magasabb körökben ,,ki akarják csinálni?, mert ,,micsoda harc zajlik azok ellen, akik valamit akarnak tenni?. A találkozót szervező Bálint Zoltán megjegyezte, nagyon rozsdás a falu egyik névtáblája, majd Bogdán László stílszerûen azt jelentette ki befejezésként, hogy Románia a korrupcióval mûködik a fanarióták óta?
Mózes László
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2005-12-08: Archívum 2003–2007 - :

Hírsaláta