És a döbbenet: az Ördög valóban ott volt Moszkvában, ott volt kísértetjárás, ,,a kommunizmus kísértete" formájában. Ott volt, ott rombolt, és művelte az ember-, érték- és hagyománypusztító Bűnt. Egy óriási lágerré alakította Kelet Birodalmát, Puskin, Lermontov, Dosztojevszkij és Tolsztoj hazáját, a ,,cár atyuska" gondviselő szellemisége helyébe a kiszolgáltatottság szellemét, az addig értékközpontú, keresztény országban az értékek szétzúzását, a szeretet helyébe az egész társadalmat átható, az egész társadalom alappillérévé a gyűlöletet tevő ,,rendet", ,,rendszert" honosította meg.

Tehát leszűrve az ,,alapképletet": Bulgakov egy fájdalmas, reménytelenségbe torkolló eseménnyé sűrítette, illetve azzá tágította, szimbolizálta azt, ami körülötte, a szerencsétlen hazában a szerencsétlen népével történt.

És hadd építsük át a mi viszonyainkra a képletet: az Ördög megjelent Marosvásárhelyen. Ott volt a Mester, ott a Kandúr és az Asszisztencia. Jöttek, és az erdélyi, székelyföldi magyar közösséget izgalomba hozó dolgokat műveltek. Már az ülés előestéjén megjelentették közleményüket, a csíkszeredai önkormányzati tanácskozás záróközleményét, mely szerint nincsen a Székelyföldön románosítás. S következésképpen: ha nincs románosítás, nincs magyarellenesség, akkor szükségtelen a közösség jogait, értékeit védő autonómia. Tehát az önkormányzati nagygyűlés — ott, Szeredában és egy nappal később Székelyudvarhelyen, mely utóbbi megfogalmazta ugyan a Székelyföld ,,oszthatatlanságának", szimbólumainak és autonómiájának szükségességét, ám a Mester az azon való részvételt megtiltotta pártja önkormányzati tagjainak. És: röviddel utána eszkátéztak Marosvásárhelyen úgy, hogy már a levegőben lógott — jobban, mint a csíkszeredai kényszer — a már visszavonhatatlan összeröffenés előkészítésének pillanataiban, hogy újra ,,kormányzó erővé" válhat az RMDSZ. Nos, ezért kellett az eszkáté, hogy terepet gyaluljon, s egyértelműen tudomására hozza az egész közösségnek, az egész székelységnek, de főleg a leendő koalíciós társaknak, hogy minden, amit eddig mondtak sérült vadként, a kormányból kiutált-kidobott sértettként, képmutatás volt… És egy fogalomba sűrítették ezt a döntésüket: KAT. Kibontva: Kulturális Autonómia Tanács. Azaz: a leendő kormányzó erő, mely bárkivel, bármelyik párttal szívesen szövetkezik, fel is sorolja az összes parlamenti pártot, tehát erkölcsi értékkülönbség nincs, bárki partner lehet abban, hogy ne legyen a Székelyföldnek autonómiája. Mert — mondta a Mester: ,,A székely nagygyűlés (így, egyes számban) üzenet volt a román politikának, hogy a romániai magyarság egységesen (lásd a két gyűlést) és határozottan (lásd a KAT létrehozását vagy annak szándékát, s a kulturális autonómia fogalmának elüresítését az ugyancsak általuk megtervezett kisebbségi törvényben) lép fel az autonómia érdekében." Mert hát ugye a kisebbségi jogok… És hát a magyar közösség helyzete javításra szorul. És mert hát ,,az elvek számítanak", és nem ,,a költségvetési források megkaparintása" — tudjuk meg az elnöki beszédből…

Bulgakov művében az ördög elindul vissza, valahová az idő végtelenségébe. De a Rossz, az marad. A Szörnyű Dolgok maradnak…

*

Szombaton Gyergyócsomafalván ülésezik a Székely Nemzeti Tanács. Mely hitet fog tenni az Egy és Oszthatatlan Székelyföld mellett. És amellett, hogy a Székelyföld jövőjét közösségünk csak az önrendelkezés érvényesítése, a sajátos, a más nemzetet, más nyelvet, kultúrát, más múltat és más gyökereket megjelenítő közösség önkormányzatisága, területi autonómiája formájában képzeli el, melynek természetes velejárója: nemcsak kiszolgálói, hanem birtokosai is vagyunk annak a földnek, melyen élünk. S tesszük ezt nemcsak önmagunkért, hanem annak az országnak a becsületéért is, melyben élünk.

Ennek a megvalósításához kellene bizony az Egység. Az ördögi közeg megbontása, megrepesztése…