Kétségtelen, hogy történelmi léptékben mérhető bûnt, de akár úgy is mondhatnám, merényletet követett el nemzeti közösségünk sorsának alakulásában az Európai Parlament (EP) december 15-i döntésével. Nemrég a Székely Nemzeti Tanács ülésén még két fekete dátumáról beszéltünk újkori történelmünknek, december 5-ről és szeptember 27-ről, amikor a magyar törvényhozás az elsők között feltétel nélkül szavazta meg Románia csatlakozását. Ugyanezen az ülésen egy sikertörténetről is beszámolt Csapó József elnök, hogy sikerült elfogadtatni nem kis lobbitevékenység árán az EP-vel a következő két határozatot:
1. A nemzeti kisebbségeket érő mindenféle erőszak és diszkrimináció felszámolása.
2. Az erdélyi magyarság védelmére, a szubszidiaritás, az önkormányzás elveit tiszteletben tartva, kiegészítő intézkedéseket kell foganatosítani.
Az önkormányzás a közérthetőség érdekében autonómiát jelent. Tehát Romániának lépéseket kell tennie az erdélyi magyarság autonómiájának biztosítása érdekében. Ez egy olyan alapvető határozata jelenkori történelmünknek, mely mellett még a mindenkor igen ügyesen és sikeresen lavírozó román politika sem tudott volna egykönnyen elsiklani, de besegített neki a hazai magyarság érdekképviselői szerepében tetszelgő RMDSZ. Nem nyúlt a magasra adott labda alá, hanem azt nyomban lenyomta, s ily módon próbálta eladni torzszüleményét, a kisebbségek jogállásáról szóló, magas szakértelemmel összeállított antidemokratikus, alkotmányellenes törvénytervezetét. Gál Kinga, az EP képviselője úgy értékelte, hogy kaput nyitottak a romániai magyarság számára, de ha annak képviselői mégis egy kis lyukon akarnak besurranni, akkor lelkük rajta. Minden nemzet képviselői maguk döntik el, hogy miként használják ki a felkínált lehetőséget. Csak emlékeztetőül jegyzem meg az egykori szocialista magyar kormányfő szállóigévé vált azon kijelentését, hogy ,,merjünk kicsik lenni?. Az RMDSZ is ezt az utat követte, s belekezdett egy hatalmas ,,küzsdölődésbe?, hogy átpasszírozza a koalíció és a román parlament zegzugos zsákutcáin ,,nagy szülöttjét?, a minimalista kisebbségi törvényt.
Köztudott politikai gyakorlat, hogy ha az ember (legalábbis Romániában) valamit is el akar érni, akkor sokat kér, hogy valamicskét kapjon. Nos, az RMDSZ, mint a magyarság sorsa alakításának mindentudója, keveset kért, azon meggondolásból, hogy azt legalább megkaphassa. Abból a kevésből meg a két ház szakbizottságai elkezdtek lefaragni, így elképzelni sem nehéz, hogy mi fog belőle megmaradni.
Közben a Velencei Bizottság (VB) is jelezte, hogy súlyos diszkriminatív tételeket tartalmaz az RMDSZ által saját érdekekre szabott kisebbségi törvény, de ezt a szövetség elhallgatta, s azt hajtogatta, hogy a VB áldását adta rá, s pusztán kisebb korrekciókra van szükség, amit sebtében meg is tettek.
De nem elégedtek meg ennyivel, ,,nemes küzdelmüket? a törvénytervezetük átpasszírozására kivitték az európai porondra is, s nem kis meggyőző munka árán sikerült elérniük, hogy az EP december 15-i ülésén az önrendelkezést kulturális autonómiára változtatta, mely szerves része a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetnek. Tehát mertünk ismételten kicsik lenni. Egy bő év leforgása alatt megkerült a harmadik fekete dátuma is nemzeti közösségünknek, mely a legfeketébb: nem mások sötétítették be, satírozták gyászosra, hanem a közülünk valók, nemes küzdelmükben, önös célokat követve. S mindezt még sikertörténetként tüntetik fel!
Köztudott, hogy az RMDSZ politizálásában mindig a szórványt részesítette előnyben, s ott eredményeket is ért el. Közösségi házakat hozott létre, a magyarságnak gyülekezési helyet biztosított, s apró megnyilvánulási lehetőséget is. Ez mind jó, de nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy tizenöt év politizálás alatt a tömbmagyarságról viszont megfeledkezett, Székelyföld területi autonómiájának elérését meg elfektette, bár programjának szerves része volt. Anatómiai fogalommal élve: rossz orvos az, ki a vérkeringési zavarokkal küzdő végtagokat gyógyítja, s nem a szívet, hogy az tudja ellátni vérrel a végeket is.
Gazda Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.