Riport: Kiskászoni vigília

2005. december 21., szerda, Archívum 2003–2007

Kiskászonban a Perkő felől fúj a szél. A kászoni ember nem dicsekvő: munkája, viselkedése adja súlyát. Szerények, s azt mondják, ,,mi Kézdiszentléleknek csak egy utcája vagyunk. A Perkő felől érkezik mihozzánk a meleg délnyugati szél. Ott volt és ott van most is a mindenkori faluháza, ahonnan az anyagi segítséget várjuk, csak ott mûködik V-VIII. osztály a kiskászoni gyerek számára, ott van a római katolikus anyaegyház, melyhez filiaként tartozunk.? És mégis, Kiskászon - Árpád-házi Szent Margit oltalma alatt - egy 290 lelket számláló, összeforrt katolikus székelymagyar kisközösség. Karácsony vigíliájában, a Messiás várása előtt kerestük fel őket.
Kiskászoni gyógyszerek
Hosszú szekér álldogál a millenniumi fenyők alatt, a lovak száraz sarjút ropogtatnak. A gazda borvizet mereget a falu forrásából. Azonnal dicsérni kezdik: ilyen víz a környéken nincsen! Azt fejtegetjük, hogy az itteni embernek két gyógyszere van: a léleké, s azt a templom csendjében keresse meg magának, illetve a jó kászoni borvíz, amivel lenyomtatja a disznóköltséget. Mert bizony már itt is beállott a disznóvágás ideje, hajnalonként piros-sárgás lángcsóvák jelzik, hogy bármennyire is nehéz az élet, a munka árán ,,feltincselt? disznóságot - ha jól beosztja a gazdasszony - nem lehet megfizetni. Panaszolják, hogy nehéz esztendő volt, hogy most magas a pityóka ára, de gyenge volt a termés. Eladásra már nemigen maradt a pincékben. Van, aki ijedtében, hogy megromlik - potom áron -, még az ősszel túladott rajta. Egyre kevesebb az állami és kollektívnyugdíjas, öregedik ki a falu, fogy a pénz. Sokan élnek biztos jövedelem nélkül, kiszolgáltatva a természet viszontagságainak. Beletörődünk - mondták -, mert nincs, amit tenni. Itthon nélkülözni s búsulni is könnyebb, mint idegenben. Aki már túl van a negyvenen, sem szakmája, sem tehetsége, nincs mit keresnie idegen országokban?
Bármennyire is beállt az ünnep előtti csend, beszélgetésünkből mégis kicsengett a falu sóhaja: megígérte László István szentléleki polgármester, hogy rendbe teszi a borvízforrást, hogy ne meregethessen bele mindenki, minden jöttment, mert más vidékekről is járnak ide, de sajnos semmi sem lett belőle!
,,Ismert mindenki számára, hogy ebben az évben nagyon szûkös volt a költségvetésünk, hiába volt meg az akarat, a jó szándék, a forrás rendezésére nem tudtunk pénzt szorítani, de nem vettük le a napirendről? - felelte kérdésünkre a polgármester.
Jó ideje annak, hogy a polgármesterrel és dr. Erdélyi Csaba kézdivásárhelyi orvossal a forrás rendezéséről, csorgóval történő felszerelésének gondjairól beszélgettünk. Az orvos, akinek nyaralója éppen a forrás közelében áll, a víz kiváló gyógyhatásáról győzködte a polgármestert. De nagy szükség lenne egy olyan tehetséges, Kiskászont szerető személyre, aki a forrás rendezése-foglalása céljaira készített volna egy pályázatot! Az így nyert pénzt bizonyára felpótolta volna az önkormányzat, de még a falu lakói is?
Marad egyelőre a forrás rendezése 2006-ra.
Ami volt, s gond, ami maradt még?
Marthi Géza kiskászoni falufelelőst nemegyszer faggattuk a kicsi település nagy gondjai felől. Legszívesebben az eredményekről beszélt. Elmondta, hogy kalákás lelkû nép az övé, mert akármikor közmunkára szólítja, jelen vannak. Szinte hihetetlen, hogy önerőből kavicsozták meg a Kászonok felé tartó, mûútból leágazó bekötőútjukat. Nyolcvan utánfutónyi sóder került oda. ,,A gázolajat a szentléleki tanács biztosította, de nem volt olyan szállítóeszközzel rendelkező helybeli, aki ne vette volna ki részét a munkából. Sajnos, az esős idő nem kedvezett, ismét kátyús lett az út. Ígéretet kaptunk a polgármestertől, hogy ha az idő is kedvez, tört követ hozat Brassóból.? A Perkő oldalában rövid összekötő út tart Szentlélek felé. Ezt gréderrel sikerült kijavítani, s mint mondták: tûrhető az állapota.
- Bajt okozott nekünk az utóbbi árvíz is - folytatta Marthi Géza. - Erősen kimosta a partot a Kászon vize nyugati lába alól az ár, azt kellene megerősíteni. Követ és betontömböket hordtak már oda, de az még nem elég. Ehhez még valami pénzalap kellene. Ez a híd a falu számára életfontosságú. Ami a borvizünket illeti, el kell mondanom, hogy unalomig emlegettem tanácsülésen. Eleinte szerepelt is a költségvetésben erre a célra 30 millió lej, de a munkálatból semmi sem lett. Távoli helyekről jönnek ide borvízért, szekerekkel. A meregetéssel könnyen be lehet fertőzni. A borvíz még jövőre is gond marad. Ellenben idén még egy átereszt építettünk a Középszeren, hogy a hegyoldal vizei át tudjanak futni a falu főutcája alatt. Nem ártana egy kis kavics, tört kő az utcára is, de hála a gondos embereknek, mindenki igyekszik, hogy a kapuja előtt valamit javítson az úttesten.
Amint láttuk, ígéretekben nincs hiány. Most az éjjeli közvilágítást akarják feljavítani. A falucska utcái mentén lévő tucatnyi égőt még hattal akarják kipótolni. Az égők megérkeztek, ám csak az Electrica szakemberei szerelhetik fel? azokra pedig várni és megint csak várni kell.
A kiskászoniak jogos panasza: amiként Kőváron 1,5 kilométeres útszakaszt leaszfaltoztattak, a négyszáz méternyi bekötőútjukra, ha idén nem futotta, jövőben mindenképp számítanak. Ez igen fontos lenne, mert főleg augusztusban, amikor búcsút tartanak a Perkőn, nagyon sokan - köztük külföldiek is - felkeresik a falut, hiszen itt van széles e vidéken az egyetlen olyan emlékház, ahol a búcsújárás emlékeit - corpusokat, kereszteket, zászlókat, kegytárgyakat - őrzik. A helybeliek arra is gondoltak már, hogy a táj szépsége, az emlékház, a borvíz olyan turistákat is vonzana majd erre a tájra, akiknek egy-két panzióra, vendégházra is szükségük lehetne. Egyszóval: itt is gyökeret verhetne a falusi turizmus.
Mire jó egy emléktábla?
A fiatalabb generáció már nem is tudja, hogy az a templom, ahol a reggeli rorátémiséket tartják, elég bonyolult körülmények között született meg. Maga a jelenlegi gondnok, Marthi Géza sem tudott részletesebb adattal szolgálni. Szemmel tartotta az építtetőket a szekuritáté, nem tetszett a régi rezsimnek, hogy egy kisközösség az ateizmus virágzásának teljében imolát épít magának. ,,E templom épült 1978-1984-ig, Árpád-házi Szent Margit tiszteletére, ft. Bartha Domokos alapítványából, ft. Balázs György pleb. és a kiskászoni egyházközség híveinek áldozatos munkájával? - olvassuk a sokat- és így mégis nagyon keveset mondó emléktáblán. Magánházból alakították, bővítették, de harangtornya is van, s éles csengésû kis harangjainak, ha tiszta az idő, messzire elhallatszik a hangja.
- Albisban rendeltünk két új bejárati cserefa ajtót templomunkra - folytatta a gondnok. - A tetőzetet kellene újrafödni a perselypénzünkből, azt gyûjtögetjük. Fát kellene vásárolnunk, s reméljük, hogy a szentléleki közbirtokosság is megsegít valamennyivel, mi is a tagjai közé tartozunk. Mivel mi Kézdiszentlélek filiája vagyunk, soha nem történt itt olyan nagyobb javítás, hogy Csibi plébános urunk, az anyaegyház ne segített volna. Készülünk az ünnepre. Kedden és pénteken roráték vannak. Sokan mennek át a hegyen a nagy templomba. Ha gyûjtenek is valamire, a kiskászoniak nem húzzák ki magukat az alól. Mi az újévi ünnep után már lélekben készülünk templombúcsúnkra, melyet január 18-án tartunk.
A templom előtt két asszonnyal beszélgettünk. Kanabé Katalin harangozónál több a filiában, ismerője az egyházi szertartásoknak, imádkozó lélek. A templom kapujában fogadott Julcsi néni, a 81. évét taposó Bartha Julianna, aki a legfinomabb pánkót süti Kiskászonban. Tőlük tudjuk, hogy itt is él még A Szent Család járása néven ismert karácsonyi népszokás. Ottjártunkkor már a harmadik este kopogtattak be egy-egy családhoz, helyet kértek a kis Jézus számára. Másnap éppen Julcsi néni fogadta a csoportot. Azt mondta, hogy ő édességgel és borvízzel kínálja őket, mert ,,a kóla nem hoz jót!?
- Tizennégyen vagyunk a skapuláréban - mondták. - Mi a Szent Anya imádói vagyunk. Minden hó első vasárnapján imádkozunk hozzá, hogy mentse meg a magyarságot! Van rózsafüzéregyletünk is - újságolta Katalin. Ez a Szent Anya vezércsillaga. Három csoportunk van: alszegiek, középszeriek és felszegiek. Ez három lánc, háromszor tizenöt személy.
Ezek között a kiskászoni emberek között éreztük a legerősebben azt, hogy a várakozás heteiben, adventben vagyunk? s hogy él még itt egyházi hagyományként a Magyarok Nagyasszonyának tisztelete.
Átszellemült nebulók
Molnár Zsófia tanítónő az iskolai karácsonyra készítette tanulóit. Marthi Mónika első osztályos tanuló lesz majd Mária a pásztorjátékban, Dézsi Botond harmadikos József, Bartha Szilvia és Sebestyén Rita angyalok.
Összevont osztályban nem könnyû tanítani. Összesen tíz I-III. osztályost tanít-oktat Zsófia tanító néni. Elmondta, hogy az óvodában is tíz gyereket nevel Fábián Adél óvónő, s onnan egy gyerek megy majd az ősszel első osztályba.
Fog-e nőni az ovisok száma jövőben? - kockáztattuk meg a kérdést, s mert a tanítónő más településről ingázik, a gyerekek válaszoltak: sok kicsi gyermek van a faluban, lesz több új ovis!
*
Végtelen a világháló, s nem lehet tudni, hol, ki és mikor nyit rá e sorok írójának Kovászna megye címû útikönyvére. Abban rátalál Kiskászonra is, a lélekben, emberségben, magyarságban és mély katolikus hitben élő székelymagyar falura. De jól fogna Kiskászonnak egy alföldi testvértelepülés, egy testvéregyház, egy testvériskola! Az élénk és értelmes kiskászoni tanuló gyerek is szeretne bizonyára számítógépen játszani, rajzolni, játékfilmet nézni?
Ilyenkor: karácsonyfáról, kis Jézuskáról, csilingelő szánkókról, játékvárosokról?
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép