
Hét esztendeje immár annak, hogy a magántulajdonba került tömbházak közös üzemeltetése érdekében úgynevezett tulajdonosi társulások létesültek. S bár a közbeszédben továbbra is lakóbizottságokként forognak, a közös használat immár nem csupán egy körzetben lakó bérlőkre, hanem a tulajdonosokra ró közös feladatokat. S hogy miért több ez, mint a régi rendszer, arra elöljáróban csak egyetlen példát említsünk: a közköltségeket nem fizetőkkel ezután nem egy hivatalnak, hanem magának a társtulajdonosokból álló társulásnak kell zöld ágra vergődnie. Az ügy minden anyagi és jogi következményével együtt.
Az önállóság ára
Hogy mennyire mindannyiunkat, elsősorban mindannyiunk zsebét érintő kérdésekről van szó, jelzi, hogy Sepsiszentgyörgyön összesen 166 lakástulajdonosi társulást tartanak számon a polgármesteri hivatal szakirodájában. Méreteiket tekintve az egy lépcsőházas, tehát alig kéttucat lakástulajdonost tömörítő szövetségtől, félezret is meghaladó taggal rendelkezőig majdminden megtalálható, így nehéz a felmerülő gondokat egységesíteni. Annál is inkább, mert a vitáktól és feljelentésektől hangos társulások mellett sok olyan van, ahol a dolgok rendes kerékvágásban haladnak. Nem ritka az sem, hogy rendőrségi kivizsgálás, sőt bûnügy támad egy-egy feljelentésből (lásd mellékelt írásunkat - szerk. megj.), ám az ügyek java része enyhébb csetepaté, esetleg a tulajdonosok között is helyben megoldható ,,belügy?.
Legtöbb reklamáció a vízórák, pontosabban a tömbházi közös, illetve a lakók által felszerelt vízórák összegének különbségére vonatkoznak - mondta kérdésünkre Mihály Judit, a városháza közgazdásza, aki kollégáival együtt auditáló szerepet tölt be. A városháza ugyanis legfennebb logisztikai segítséget nyújthat a jogi személyként bejegyzett, tehát önálló pénzügyi és adminisztrációs ügyvitelt folytató tulajdonosi társulásoknak. A nyilvántartási feladatok mellett az auditáló iroda a reklamációk pénzügyi vetületeit is ellenőrzi, ám a jelentés összeállításán túl semmilyen hatásköre nincs. A belső könyvvizsgálók tehát - reklamáció esetében - ellenőrzik a hivatalos okiratokat, majd következtetéseiket rögzítik, ez képezheti, feljelentés után, a további rendőrségi, majd ügyészségi vizsgálat, illetve az esetleges vádemelés kiindulópontját. A városházi felügyelet tulajdonképpen a társulások megalakulása után vált szükségessé, 2001-ben egy rendelet alapján kaptak ,,gyámjogot? a valójában önálló jogi személyek fölött. Fogadtatásában mind a két véglet tapasztalható: egyes társulások egyenesen igénylik, hogy a városháza rendezze dolgaikat, mások pedig kikérik maguknak, hogy önállóságukat bárki is csorbítsa.
Egyértelmû, hogy utóbbiak állnak közelebb az igazsághoz, hiszen a társult tulajdonosokat érintő minden kérdésben a közgyûlés illetékes dönteni. Akárcsak egy civil szervezetnél. S ha adódik különbség, azt úgy fogalmazhatjuk meg, hogy míg a civil szervezet (egyesület, alapítvány) önként társult személyek által létrehozott jogi személy, addig a lakástulajdonosok társulásának összetétele nem mentes a ,,kényszertől?: ugyanis az esetek többségében nem mi választjuk meg szomszédainkat.
Törvény és mûködés
Minden bizonnyal ebből adódik az is, hogy a jogi személy tagjai nincsenek kellőképpen tisztában azzal, milyen jogok és kötelezettségek hárulnak rájuk ebbéli minőségükből eredően. Törvényes keret persze létezik, de annak betûje és szelleme nem mindenkihez jut el, így történik meg elég gyakran, hogy a közgyûlések általában első összehívásra határozatképtelenek. S nagyon sok esetben azt sem tudják a tagok, hogy miben is kell dönteniük egy ilyen összejövetelen.
Pedig az évente egyszer kötelezően összehívandó közgyûlés dönt az elnök személyéről, a végrehajtó tanács, illetve a cenzorbizottság (a belső ellenőrzésnek nagy szerepe van!) összetételéről, a beszedett késedelmi kamatok (harmincnapos elmaradás után az összeget 0,2 százalékkal terhelik naponta), a forgóalap, a javítási alap, de bármilyen más közös pénz sorsáról. Nem kevésbé az elnök, a vezetők, illetve a gondnok (adminisztrátor) javadalmazásáról. Például sokan nem tudják - hívta fel a figyelmet Mihály Judit -, hogy a gondnoknak, mint minden pénzzel foglalkozó személynek, biztosíték gyanánt bizonyos pénzösszeget kell letennie a társulás számlájára. Sepsiszentgyörgyön egyébként mintegy száz személy szerezte meg azt a jogot (úgynevezett minősítő vizsgát tett le), hogy ezt a munkakört betölthesse.
Az elnök jog- és kötelezettségi köre is meglehetősen széles, hiszen ő a jogi személy képviselője, például a különböző szolgáltatókkal szerződéseket köthet, de mindig csak a közgyûlés döntése nyomán cselekedhet. A tapasztalatok szerint a cenzorbizottság hatásköre még kevésbé ismert, pedig negyedévenként az egész, havonta pedig a pénzügyi ügyvitelt köteles ellenőrizni, a közgyûlés előtt pedig be kell számolnia a tapasztaltakról. Mint ahogy az elnök sem spórolhatja el a beszámolót. (Most aligha térhetünk ki az egész jogszabályra, csak jelezni kívántuk, hogy az sem mentesül a felelősség alól, aki nem ismeri annak előírásait.)
De hogy milyen következményekkel járhat a nem megfelelő vagy éppen a megfelelő hozzáállás - legyen az elnök vagy egyszerû tulajdonostárs -, annak illusztrálására röviden két társulás ügyeit villantjuk fel.
Új elnök, régi gondok
A 3-as társulás az Egészségügy sétány, illetve környékének 250 tulajdonosát tömöríti. Nagyjából maradt a korábbi lakótársulás idejéből származó összetétel, bár a kezdetekkor volt lépcsőház, amely önálló, kis tulajdonosi társulást jegyeztetett be a törvényszéken. Az elnöki teendőket is a régi lakóbizottsági elnökre bízták, aki - nyugdíjas kora ellenére - igyekezett megfelelni az új kihívásoknak. Ennek ellenére felmerült, hogy fiatalabb, dinamikus elnökre van szükség, és az ilyenkor - úgy látszik - elmaradhatatlan ,,pletykahadjárat? sem maradt el. Tény, hogy egy sokak által vitatott törvényességû, kis létszámú közgyûlésen, a nyár végén új elnököt választottak. Ezután beindult az adok-kapok gépezet, vélemények, vádak és reklamációk sora fogalmazódott meg. Végül a polgármesteri hivatal illetékes irodájának kezdeményezésére - az illető közgyûlés jogszerûtlenségére hivatkozva - újabb, rendkívüli közgyûlést hívtak össze december 7-re. Ezen 58 család képviselője jelent meg, kvórum hiányában a választást, a döntések meghozatalát másnapra kellett halasztani. Az elégedetlenséget mutatja, hogy 8-án is közel hatvanan jelentek meg a Váradi József Iskola aulájában. Az új választás a polgármesteri hivatal szerint jogszerû volt, az új elnök munkáját két végrehajtó bizottsági tag segíti, megválasztották a háromtagú cenzorbizottságot is, meghatározták az elnök és az adminisztrátor jövedelmét.
A kedélyek egyelőre lecsillapodtak, ám azt még nem tudni, hogy a korábbi elnök, aki társtulajdonos a szövetségben, annyiba hagyja-e a dolgot. Ám a közgyûlésen elhangzó vélemények, sokszor a soron lévő témától eléggé távol eső hozzászólások jelzik, hogy sok idő kell még a mûködőképes (szándékosan nem írunk zavartalan) együttmûködéshez.
A becsületesség a legfontosabb
Egy másik, erősebb ,,viharoktól? mentes társulást is felkerestünk. A Szemerja 7 nevû szövetségnél az elmúlt hét évben nem volt elnökcsere, s ez bizonyára elsősorban az általánosabb elégedettség oka. Igaz, ez azt is ,,eredményezi?, hogy a legutóbbi éves közgyûlést - bár megfelelő termet béreltek legutóbb is - csupán a második nekifutásra tudták megtartani, s alig tizenegyen tisztelték meg jelenlétükkel - mondta Andrei Petrea elnök. De hát senkit nem lehet arra kötelezni, hogy megjelenjen, ezért van az, hogy a második meghirdetéskor a jelen lévő néhány tulajdonos többségének a szavazata is elegendő a döntések meghozatalához (ez egyébként a sokkal kötöttebb szabályzatú cégek esetében is így mûködik, hiszen ellenkező esetben megtörténhet, hogy egyetlen közgyûlés sem lesz döntőképes).
Gond persze itt is akad bőven, leginkább az elmaradások, azok behajtása miatt, ami összességében bizony meghaladta a félmilliárd lejt. S az időközben felszámolódott központi hőszolgáltatónak is tartoznak mintegy 300 millió régi lejjel. És mert a végtelenségig nem lehet húzni, az 548 tulajdonosból 17-et citáltak a törvény elé, jelen pillanatban 15 esetben végleges törvényszéki határozattal rendelkeznek, s január folyamán a végrehajtásra is sort kell keríteni. Hogy milyen formában, azt még nem tudni, de mivel jobbára munkanélküli, szegény, idős tulajdonosokról van szó, a végső megoldást, a kilakoltatást el szeretnék kerülni.
A másik nagy gond a székház ügye, a közüzemek tulajdonában lévő bérelt lakásokat ugyanis vissza kell szolgáltatni. Ebben a helyzetben egyébként mintegy kéttucat tulajdonosi társulás található - tudtuk meg Sztakics Éva alpolgármestertől -, aki szerint, ha a többiek meg tudták oldani magánbérlet vagy éppen vásárlás útján, akkor mindenkinek meg kell oldania. A közüzemek tulajdonában lévő felületekre a lakáshiány miatt szükség van.
Az elnök sok, látszólag apró dolgot felsorol még, például a vízfogyasztás mérésében tapasztalható hiányosságokat, s azt is, hogy miként igyekeznek a tulajdonosokkal kapcsolatot tartani (figyelmeztető cédulák, ismertető anyagok, sőt, egy általuk nyomtatott tulajdonosi könyvecske is). Nem felejti el megemlíteni a nagy elmaradással küszködő családok érdekében politikusoknak, közéleti embereknek írt segélykérő leveleket sem, amelyekre egyedül Markó Béla válaszolt (természetesen ,,diplomatikusan?, konkrétumok nélkül). Ám legfontosabbnak mégis a becsületességet, a korrektséget tartja, mert csak így lehet elvárni, hogy a tulajdonosok megbízzanak a társulás ügyintézőiben.
Ferencz Csaba