Karácsony körül a sajtó az 1989. decemberi forradalomra emlékezett - ki-ki a maga módján -, jellemző, hogy a temesvári eseményeket ,,reprodukáló? filmek az ortodox katedrálist s az előtte hömpölygő emberáradatot emelték a forradalom szimbólumává, azt a háttérépületet, amelyet, ha emlékezetem nem csal, a ,,terroristák egyik búvóhelyeként? is emlegettek annak idején. A mostani hírforrások többségében egyetlen szó sem esett a tizenhat évvel ezelőtt a református templom köré Tőkés László védelmére összesereglett magyarok és románok sokaságáról, mi több, a temesváriak annyira megfeledkeztek saját forradalmuk születéséről, hogy a református templom falán lévő román nyelvû emléktáblához koszorút sem helyeztek el.
Mindez nem véletlen. Miközben a jelenlegi kormánykoalíció az Iliescu és társai által létrehozott és uralt posztkommunista politikai képződmények ?89-es szerepkörét a realitások felé mozdította el, puccsnak nevezve a népi felkelést megnyergelő bukaresti hatalomátvételt, csalárd politikai manővernek a terroristák létét, kimondva és kimutatva, hogy igenis, a hadsereg és a szekuritáté lőtt a tömegbe. Vagy különféle katonai egységek tüzeltek egymásra, a temesvári felkelés magyar magját és egyáltalán a magyarlakta erdélyi térségeknek a népfelkelésben betöltött szerepét előszeretettel hallgatják el.
Ennek a manipulációnak a következménye, hogy a román köztudatba a székelyföldi megyék és városok népi megmozdulásai, köztük például a december 22-i - mondjuk ki - sepsiszentgyörgyi felkelés a központi forrásokban vagy meg sem említtetik, vagy a ?89-es eseményeket a maguk valójából kiforgatva közönséges politikai gonosztevőket mártírokká avanzsáltak, s a népharag vélt megtestesítőit koncepciós perekkel bebörtönözték. Csak magyarokat csuktak le, s a rendszerváltoztatás megítélésének erkölcsi mélypontját jelenti, hogy a tönkretett életek és életpályák rehabilitációjáról a mai napig szó sem esik, s ez az állapot továbbra is mételyezi a két nép közötti kapcsolatokat.
Ideje lenne, hogy az új helyzetben az egykori dokumentumok és visszaemlékezések felhasználásával elkészüljenek azok a monografikus feldolgozásra alapozott mûvek, amelyek a ?89-es fordulat igazi székelyföldi arcát mutatják be. Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a sepsiszentgyörgyi eseményekről folyamatos videokazetta-felvétel készült, amelyet ,,katonai titokká? minősítettek, és házkutatás nyomán elkoboztak. Másfél évtized után éppen ideje lenne, hogy a kormányon lévő képviselőink és tisztségviselőink ezt az alapdokumentumot a kutatás számára hozzáférhetővé tegyék. Ha ugyanis a jelenlegi históriagyártó kurzus tovább tart, senki se lepődjék meg azon, hogy ha a következő generációk emlékezetében akár úgy is rögzülhetnek a székelyföldi események, hogy mi, magyarok voltunk a terroristák.
A történelemszemléleti elmozdulás a ?89-es események megítélésében pillanatnyilag káoszt és zûrzavart eredményezett. Iliescu és társai közönséges diverziónak tekintik Dan Voinea tábornok-ügyész vádjait, aki bûnvádi eljárást kezdeményez a volt főkolompos ellen, emberöléssel, háborús propaganda kifejtésével, az állam vagyonát képező objektumok elpusztításával vádolva azt. Jellemző, hogy az évforduló kapcsán szervezett tévévitákban a Sergiu Nicolaescu-féle forradalmárrendezők milyen nevetséges érvekkel próbálják árnyékolni a történteket. Mi, magyarok némileg elégedettek lehetünk, hogy a másfél évtizeddel ezelőtti forgatókönyv, miszerint magyar diverzió lett volna a temesvári felkelés háta mögött, mostanra a szovjet diverzió felé tolódott el.
A tizenhat évvel ezelőtti események idei megbolygatásának a társadalom egészét átfogó kihatásai is lehetnek. A Jurnalul Na?ional december 27-i számában az utóbbi évek tankönyvtermését tartja górcső alá, megállapítva, hogy az iskolások milliói olyan történelemkönyvekből tanulnak, amelyek figyelmen kívül hagyják a legújabb kutatások eredményeit, és még mindig azokkal a históriai kitalációkkal traktálják a következő nemzedéket, amelyek a ?89 után hatalomra kerülő posztkommunista politikai alakulatok és hatalmi tényezők álláspontját hitelesítik.
Drago? Petrescu, a bukaresti Jelenkori Történelmi Intézet igazgatója a kutatókat arra biztatja, hogy írják meg a korszak személyekre és eseményekre lebontott mikrohistóriai eseményeit, másrészt adjanak választ arra, miként volt lehetséges, hogy egy 1944-ben még kis létszámú romániai kommunista szekta néhány év alatt négymilliós tagságúvá terebélyesedett, s ez 1989-ben, egyik percről a másikra semmivé vált.
Petrescu a román értelmiség felelősségére is felhívja a figyelmet. A román értelmiség a történelmi témájú munkákban és a tankönyvekben is kerüli a ,,romániai forradalom? fogalmának használatát. A magyar értelmiségiek - nyilatkozza Petrescu - az 1956-os népi felkelést forradalomnak minősítik, annak ellenére, hogy ennek a felkelésnek az élére ugyancsak egy párttag reformer, Nagy Imre állt.
A ?89-es romániai események a Kárpát-medence magyarságának egészét lázba hozták. A múlt században talán csak a trianoni határok átszabása idején nyúlt át az elszakított területek magyarjai felé annyi segítő kéz és erkölcsi-poltikai támogatás, mint 1989-1990-ben és az ezt követő néhány évben. A kettő közötti lényeges különbség az, hogy ?89-ben Románia egészének demokratizálásáért szállt síkra, s indította anyagi segélykaravánjait Románia felé az akkor még anyaországként viselkedő magyarság.
Jelenkori történelmünk nagy vesztesége, hogy az együvé tartozásnak és a demokratikus államépítésnek ezeket a pilléreit rombolták-rombolják le önző és felelőtlen politikusok.
A népfelkelés - illetve a forradalom - elrablása, vagy finomabban szólva, ennek megnyergelése bizonyos politikai csoportosulások által ma már evidencia. Nem ,,hullarablás? történt, hanem ellopták a csecsemőt.
Jó lenne, ha amire a gyerek - a romániai demokrácia - felnő, megtudná, hogy kik az igazi szülei.
Alább a ?89-es események visszhangjából, az MTV Pozsgay Imrével és Hámos Lászlóval készült beszélgetéséből nyújtunk ízelítőt.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.