Periszkóp: Kanadai tévéfilm ?89 decemberéről

2005. december 29., csütörtök, Archívum 2003–2007

Pozsgay Imre és Hámos László a romániai eseményekről
A kanadai Arte tévécsatorna bemutatta azt a dokumentumfilmet, amely már vetítése előtt komoly visszhangokat váltott ki többfelé a világon. A film azt állítja, hogy a romániai forradalmat kívülről, külföldi országok titkosszolgálatai szervezték meg. Az amerikaiak mellett állítólag kulcsszerepük volt a magyar ügynököknek.
Palotaforradalom, népfelkelés vagy egyszerûen a titkosszolgálatok szervezte puccs volt a romániai forradalom? 1989 óta többször felröppentek ehhez hasonlatos hírek, de általában összeesküvés-elméletnek minősítették azokat. A forradalom aktáit Magyarországon egy évszázadra titkosították, így biztosat aligha tudhatunk meg egyhamar. A film szerint 1989 decemberében nem a románok robbantották ki a forradalmat, hanem a CIA, az osztrák, a magyar és más országok titkosszolgálatai. Mindennek azért kellett így történnie, mert a Ceau?escu-féle brutális diktatúra útját állta Európa újraegyesítésének. Nem sokkal a forradalom kitörése előtt Máltán találkozott az idősebb Bush és Gorbacsov. A film állítja, hogy ezen a találkozón Gorbacsov szabad kezet adott a CIA-nek a szervezkedésre. Az ügynökök bujtották fel a román népet arra, hogy buktassák meg a rezsimet.
Mûsorvezető: - Pozsgay Imre 1989 decemberében, a romániai forradalom napjaiban a Magyar Köztársaság államminisztere volt, ő volt a legmagasabb rangú közjogi méltóság. Egy német hírmagazin úgy határozta meg őt, hogy 1989 Magyar­­országon Pozsgay Imre éve volt. Most Pécsett van, ott hívtuk fel telefonon. Jó estét kívánok, tanár úr. Mit szól a film állításaihoz? Tudott-e ön minderről?
Pozsgay Imre: - A filmet sajnos nem láttam, csak interpretációkból meg sajtómegnyilvánulásokból tudok róla, hogy mik hangzottak el, milyen eseményeket tulajdonítanak a romániai forradalomnak. Én annyit hadd mondjak erről, hogy számomra ezek a titkosszolgálati összefüggések teljes mértékben ismeretlenek. Ilyen szolgálatokkal soha életemben kapcsolatban nem voltam, azt sem tudhattam, hogy milyen politikai ambícióik vannak. Azonban azt sem látom be, és azon sem tudok átlátni, hogy mi szükség volt egy ilyen gondolatnak a felvetésére most, az Európai Unióba készülő Magyarországon az európai uniós jelölt Románia kapcsolatában. Azt azért hadd mondjam meg, hogy én nem nagyon hiszek az olyan titkosszolgálati legendákban, amelyek szerint egy egész népet, egy egész országot fel lehet lázítani, ha az az ország nem akar lázadni. Egy biztos: Európának komoly érdeke fûződött ahhoz, hogy Ceau?escu az európai közszereplők közül eltûnjék. A Szovjetuniónak is nagy blamázs volt egy ilyen kommunista ország a háttérben. Azt azonban megismétlem: nagyon kétlem, hogy ez valamiféle mesterséges előkészületi alkalmakon közbeavatkozásra és titkosszolgálati eszközökkel történt. (?)
Azt is még hadd tegyem hozzá, hogy a magyar társadalom természetesen nagy szerepet vállalt a romániai közállapotok megváltoztatásában, és igazán ez az, ami említésre méltó. Az egyik az a teljesen elutasító és tiltakozó közvélemény, amelyik szembeszállt azzal az őrült és eszement Ceause?cu-féle tervvel, amit falurombolásként szoktak emlegetni. A másik, a magyar társadalom részvétele ebben az ügyben, vitathatatlan azzal, hogy nemcsak falurombolás elleni százezres tüntetéssel fejezte ki vonzalmait, hanem abban is, hogy Magyarország volt az első ország, amelyik szabad utat engedett a romániai menekülteknek, és nemcsak a magyar származású romániai menekülteknek, hanem mindenkinek, aki erről a veszedelmes és poshadt tájról érkezett. Tehát ilyen szempontból Magyarországnak volt szerepe a romániai változásokban, főleg azzal, hogy megnyitotta a zsilipeket. (?)
Mv.: - Nagyon érdekes, hogy többeket megkerestünk az akkori vezetők közül, beszéltünk Nyers Rezső pártelnökkel, hívtuk, kerestük Németh Miklóst, senki nem beszél. Ön volt az egyetlen, aki megszólal az ügyben. Miért nem mondja azt valaki, hogy butaság, ami történt, cáfolni tudja?
- Hát valójában ezt kellene elérni, én is így vélem. Az enyém egy vélemény ebben, és ez a vélemény alátámasztható azzal, hogy valóban nem tudtam ilyen akciókról. Azt nem zárom ki, hogy ilyen spekulációk és ilyen kezdeményezések előfordultak. Ez már következik talán a titkosszolgálatok természetéből is, de az is előfordulhat, hogy Nyugat és Moszkva zsenírozta magát Ceau?escutól, és nyomást gyakoroltak a romániai viszonyokra, de egy forradalmat, egy társadalmi lázadást, felkelést ilyen-olyan birizgáló titkosszolgálati eszközökkel még a világtörténelemben nem idéztek elő. Ez mondhatnám azt is, hogy nimbusz lenne, és valamiféle megdicsőülése a titkosszolgála­toknak.
Mv.: - Ma többször beszéltünk a film készítőjével, Susanne Brandstadterrel, aki először vállalta a nyilatkozatot, majd mégis meggondolta magát. Most kapcsoljuk New Yorkot. A telefonvonal túlsó végén Hámos László, aki a Magyar Emberi Jogok Alapítványának elnöke, és aki egyebek mellett arról beszél a filmben, hogyan juttatott be és ki egy kanadai tévéstábot Romániából.
Hámos László: - Egyben azt engedje megmondanom, hogy nem igazán korrekt részemről kommentálni ezt a filmet, hiszen nem láttam, ezért ezt nem is tenném. Mindössze saját személyes tapasztalataimról, amit személyesen átéltem, arról beszélhetek.
Mv.: - Tehát mondjuk azt, nem tudja megítélni, hogy tárgyszerû volt-e az, ami átjön a filmen, hogy az ön szavait tényszerûen adta vissza a film?
- Nem tudom, és mindenképpen szeretném az imént elhangzottak kapcsán rögzíteni én is, hogy Tőkés László és a temesvári magyarok, románok, németek és szerbek az ő bátor, csodálatos összefogásukat nem a CIA miatt, hanem mély belső meggyőződésből és ténylegesen sze­mélyük és családjuk biztonságát kockáztatva vállalták, hála istennek, sikerrel, és ezt a hihetetlen csodát semmiféle utólagos revizionizmus nem fogja megmásítani, legalábbis nem bennem.
Mv.: - Önt kérdezte-e az újságírónő a CIA szerepéről? Erről beszéltek-e egymással?
- Kérdezett, és határozottan cáfoltam, visszautasítottam. Úgy éreztem, akkor is elmondtam, hogy helytelen utólag átírni a történelmet. Helytelen egyrészt, mert megalázás azok felé, akik tényleges magányukban, elhagyatottságukban súlyos kockázatot vállaltak, merték Dávid szerepét felvállalni az óriás Góliát megdöntésében, de helytelenítettem másrészt azért is, mert úgy érzem, és ezt neki bőven elmagyaráztam, hogy eltereli a figyelmet arról, amivel Amerika sohasem, a 70-es, 80-as években, sem azóta a mai napjainkig nem szembesült, nem tisztázott, nem vonta le a következtetéseket. Arra gondoltam és gondolok, amit átéltem, keservesen tapasztaltam tizenhárom éven át, hogy az amerikai adminisztráció, élén az..., egy hamis politikát folytatott Ceau?escu támogatására.
Mv.: - Hámos úr, ön tudja, hogy a CIA ebben nem volt benne, vagy csak így sejti, így érzi?
- Egyetlen konkrét példát említenék. Most, tizennégy év távlatából talán nem számít titoksértésnek, hogy 1990. március 15-én 45 perces magántalálkozón vettem részt Tőkés Lászlóval a Fehér Házban az idősebb George Bush elnökkel, James Baker külügyminiszterrel és a Nemzetbiztonsági Tanács helyettes vezetőjével, Robert Gates úrral, aki korábban több ízben szerepet viselt a CIA-nél. Egyszerûen nem tartom lehetségesnek, hogy az egész tartalmas, zárt tárgyalás során egyetlenegy, még csak halvány utalás, cinkos pislantás nem történt volna, mert nem történt, a CIA állítólagos szerepvállalása és segítsége kapcsán annak a személynek az irányába, akinek az ügyét állítólag támogatták.
Mv.: -Értem.
- Az persze volt, hogy Tőkés Lászlót méltatták, az elnök kifejezte egyenes csodálatát az ő és társai bátorsága miatt, és elítélte Ceau?escu magyarellenességét.
Mv.: - De a titkosszolgálati közremûködésre nem utalt.
- Tette mindezt utólagos gratulációként, a történtek után értékelésként hozta szóba, nem pedig valamiféle előzetes amerikai segítségre való utalással. (...)
Elhangzott az MTV Este mûsorában 2004. február 26-án
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép