Az új esztendő első napjaiban még fülünkbe csengenek vissza a nemzet és az ország vezető világi és egyházi személyiségeinek újévi köszöntői. A magyarság esetében ezek a ,,köszöntők? inkább intelmek voltak, s érdemes lenne egész évben emlékeznünk a bennük foglaltakra. Engem, személy szerint, kettő fogott és rendített meg az üzenetek közül: Sólyom László köztársasági elnök rendkívül okos, sallangtalan beszéde és Erdő Péter érsek, a magyar római katolikusság prímásának üzenete, e valóban főpásztori fohászkodás, mely a nemzet egészéhez szólt, de kiváltképpen a hívő emberekhez. Magyarokhoz, egyházi hovátartozásuktól függetlenül.
A köztársasági elnök újévi üzenete körül - már bejátszása előtt - élénk vita bontakozott ki: vajon az ország első közjogi méltósága miért választott beszédéhez egy dísztelen, mondhatni, szegényes hátteret, s miért nem egyezett bele abba, hogy a kép ,,fondálján? szerepeljenek a magyar felségjelek, elsősorban a köztársaság zászlója. Bevallom, ezt magam sem értettem, de rájöttem utóbb, többször meghallgatva az üzenetet, hogy nem a külsőségek a fontosabbak, hanem a mondandó. Az pedig magvas és a lényegre törő volt: a 2006-os esztendő valóban sorsfordító lesz Magyarország, az egész magyarság életében. S nem csak azért, mert választások éve, hanem a kollektív felelősségvállalás kényszerûségének okán. Mert - s ezt hangsúlyozta leginkább Sólyom László - bárki is nyerje a parlamenti választásokat, bármelyik politikai erő, az mindenképpen felelősséggel tartozik az országnak és az egész nemzetnek. Mind a tizenötmillió magyarnak, akik a csonka ország területén vagy annak határain túl élnek. Mert a nemzet szellemi-lelki egyesítése soha nem volt olyan fontos, mint most, a nagy európai kihívások idején. Hogy mennyire szívlelik meg a politikai pártok vezetői mindezen intelmeket, arra majd választ ad a közeljövő, mely érzésem szerint minden reménykedés ellenére inkább lesz az ádáz politikai harc évada, mint a megbékélésé. Erdő Péter bíboros-prímás üzenete még megrendítőbb, értelmet-szívet megmozdító volt, hiszen szentmisén, vigílián hangzott el. A főpásztor bejelentette, hogy a 2006-os évet a Római Katolikus Püspöki Kar a magyarság megmaradásáért tartandó imaévnek tekinti, lévén, hogy a nemzet összetartása és erkölcsi tartása oly mértékben megrendült, illetve károsult, hogy ideje - talán az utolsó órában - visszatérni a keresztény értékekhez, az isteni áldásért és segítségért fohászkodni. Hogy megmaradhassunk e zaklatott világban. A bíboros-prímás ugyanerre kérte fel, az ökuménia jegyében, a magyar történelmi testvéregyházakat.
Úgy legyen!
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.