Az év végi politikusi nyilatkozatözönből nekünk, határokon kívüli magyaroknak is porcióztak éppen eleget. Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal határokon túli magyar ügyekért felelős államtitkárával a Krónika vezető újságírója, Gazda Árpád készített év végi interjút. A nagy nyilatkozatdömpingben nehogy észrevétlen maradjon az államtitkár úr határokon túli magyar ügyekről alkotott véleménye, bár úgy tûnik, tudunk erről a véleményről, vagy nem, egyre megy, mert egy darab ideig még ebben az évben is ettől kell koldulnunk.
Az újságírónak is része lehet abban, hogy sorozatlövő kérdéseivel többször is megsebezte az ügyeinkért felelős hivatali embert, de ha ez így van, az sem indokolja, hogy ennyire agresszíven diktatórikus, komisszárosan parancsuralmi, nyegle, és - ez a lényeges - hazug állításokat vágjon az arcunkba.
Kezdjük az elvi kérdésekkel. A magyar kormány 2005-ben, többszöri füllentéses halogatás után sem hívta össze a Máért ülését. A politikai államtitkár szerint az összehívás azért maradt el, mert ,,a mai helyzetben a miniszterelnök nem látta biztosítottnak, hogy egy ilyen értekezlet a nemzeti ügyet szolgálja?.
A Máért a magyar kormányzattal, személyesen Gyurcsány kormányfővel a kettős állampolgárság ügyében akaszkodott össze. A kettős állampolgárságot néhány, a magyar kormányt mozgató, betegesen ambíciós pártfunkcionáriust (Gyurcsányt, Hillert s az uszály mamelukjait), kivéve, minden határon kívüli magyar szervezet, szövetség, csoportosulás egyértelmûen követelte. Nem csupán a Kárpát-medenceiek, hanem - költőt parafrazálva - San Franciscótól Szabófalváig mindenki. És nem csak a magyarok tartották ezt lehetségesnek, hisz általános európai gyakorlatnak mondható gyakorlatról és intézményrendszerről van szó.
Emlékeztetni szeretnénk arra, amit dr. Sólyom László jogászprofesszor köztársasági elnök beiktatása pillanatában nyilatkozott - akkor még a köztársaság zászlója nem vált ,,határon kívülivé? a Sándor-palotában -: ,,Minden ellenkező híreszteléssel szemben áll, hogy az EU bármilyen jogi kifogást támaszthatna. Ilyen akadály nem létezik, az unió több tagállamában ismert és alkalmazott a kettős állampolgárság intézménye. (?) Nem lehet sem visszatáncolni, sem félbehagyni. Ezt a kérdést rendezni kell, hiszen jogos igények vannak. A megoldáshoz azonban az alapoktól újrakezdett szakmai alapozás szükséges, továbbá tárgyalások az összes érdekelttel. Ebben a kérdésben nem kötelességünk az Európai Unióval egyeztetni, viszont látni kell, hogy pusztán jogi kérdésről van szó, s ezért a szomszédos államokkal párbeszédet kell folytatnunk. Meg kell érteni, hogy miről van szó.?
Ezek világos, ma is érvényes szavak és érvek. A Máért ominózus értekezletén bekövetkezhetett volna az a ritka pillanat - még mindig bekövetkezhetne -, amelyben a magyar nemzet soros ,,nagyjai? egyik alapvető ügyben, a nemzet létkérdésében a határokon kívüliek-belüliek, a világ magyarságának egésze végre egyetértsen.
Ehelyett valami elképesztően hazug, szemtelen és ostoba érveléssel kormányzati kolomposok a kormányapparátus egészének és hatalmas anyagi eszközöknek az igénybevételével a magyarságot véglegesen szétbomlasztó nemtelen akcióba kezdtek. Ezzel az eszelős kampánnyal olyan politikai imposztorok, mint az azóta politikai és erkölcsi süllyesztőbe került Kovács László, elkezdtek ,,huszonhárommillió románozni?.
Szabó Vilmos és társai, ahelyett, hogy ebből a fiaskóból levonták volna a következtetést - máig sem értjük, hogy miért nem vették észre, ezzel az egyetlen lépéssel még négy évre bebetonozhatták volna magukat a kormányzásban -, s óvatosan kihátráljanak ebből a maguk kreálta szégyenletes és ocsmány helyzetből, mint egy mániákus, pszichés zavarokkal küzdő beteg, ők állnak az erdő felől.
Gyakorlatilag a magyar nemzet lelki és erkölcsi határain kívül helyezték magukat, s a nemzeten belül - ez az egyedüli nyereség - megindítottak egy olyan folyamatot, amely a szétrongyolt és roncsolt nemzet lelki egyesítését megteremti, és végső soron a határmódosítás nélküli nemzetegyesítés mûvét előbb-utóbb elvégzi.
A Máért elleni támadások nem csak tovább folynak, nemcsak az aknakutakat ássák a magyar egység várának ostromához, hanem komisszárosan fenyegetőznek, hogy majd, ,,ha néhány kérdésben? eleve egyetértenek - tehát ha a Gurcsány-zenekarban játszanak -, akkor kerül sor a Máért értekezletre.
Másképp feloszlatják, amint annak idején a Komintern is feloszlatásra került, azzal az ürüggyel, hogy ,,küldetését teljesítette?. És pótcselekvések tucatjait, intézményesített formáit építik ki, nemzeti vízummal, megkönnyített áttelepedéssel (?), az ígéretek, akciók, az erdélyi kiszállások-megszállások özönében részesítenek bennünket. Gyurcsány felénk sem jön - nem hiányzik -, s akik Nagyváradig elmerészkednek, örvendezve térhetnek haza, mert nálunk nincs brazíliai paradicsomszezon.
Az infámis Szabó-nyilatkozatból még egy gyöngyszemet említünk: Szabó Vilmos szerint a december 5-i népszavazás a kettős állampolgárság kérdését eldöntötte.
Szóval, divatos a december 5-i szégyent népakaratnak nevezni. Nem az első hazugság, hogy letagadják: a nem megfelelő részvételen belül az igenek száma volt többségben. Edzett manipulátornak kell lennie annak, aki a távol maradókat egytől egyig a nemmel szavazókkal azonosítja.
Egy szónak is száz a vége: ők a mi (erkölcsi, lelki, politikai) határokon kívülijeink.
Szegények.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.