Észak-amerikai portyánKitekintő: Az égig érő Sárgakő

2006. január 7., szombat, Archívum 2003–2007

A Sárgakő - Yellowstone - Nemzeti Park viszonylag sokat hallat magáról, több mint százharminc esztendeje - 1872 óta - világsztár a természetvédelmi parkok között is, évenként sok millió ember keresi fel a földkerekség minden tájáról. A ,,minden tájat? talán jobb lenne ,,pénzes? tájként emlegetni. A repülőjegyet, a gépkocsibérletet, a motel- és szállodai költségeket, az étkezést és egyéb kiadásokat összegezve három személy esetében több ezer dolláros kiadással van dolgunk, a kelet-európai átlagember, mint magam is, amennyiben saját költségvetéséből kellene állnia a kiadásokat, aligha fényképeztetné magát a Sziklás Hegység, a Grand Teton vagy a Yellowstone Nemzeti Park bejárata előtt.
Nekem Zoltán fiam és Anikó menyem jóvoltából megadatott ez a lehetőség, méghozzá olyképpen, hogy nem bámészkodó, a fényképezőmasinát kattogtató kocaturistaként töltöttem tíz napot a három nemzeti parkban, hanem geológus szakember társaságában.
A Yellowstone parkba a Grand Teton Nemzeti Park irányából, a Snake River és a Lewis River folyók völgyén át érkeztünk, a South Entrance 2099 m tengerszint fölötti magasság-ban értük el a parkbelépőt.
A Grand Teton Nemzeti Park tulajdonképpeni ,,alapítója?, illetve ,,alkotója? a millió évekkel ezelőtt lezajlott földtörténeti kataklizma. A két nemzeti park - a Grand Teton és a Yellowstone - földrajzi ikertestvérek, ahol az egyik területe véget ér, ott kezdődik a másik. Köztük sok a geomorfológiai és geofizikai hasonlóság, de a különbségek is markánsak. A Grand Teton eget bökdösve szurkáló és ködfelhőket fûrészelő hegyeit a Yellowstone Parkban nem leljük fel, bár az itt lévő több tucat csúcs is meghaladja a 3000 métert, északkeleten az Abiathar Peak 3331 méter magas, keleten a Saddle Mountain 3110, délkeleten a Pyramid 3199 m s a Castor Peak 3308 méter, de az itteni magas hegyek nem szurkálják, inkább aládúcolják, vállukra emelik az eget.
A park nyugati peremén a Gallatin Range magas hegyei trónolnak, a Mount Holmes (3150 m), az Antler Peak (3055 m), s észak-nyugaton a 3343 m magas Electric Peak. Délnyugaton a Mount Haynes (2510 méter) és a National Park Mountain 2200 méter fölötti hegymagasságait azért jegyzem, hogy jelezni próbáljam az óriáskalderának - a vulkáni kráter kiszélesedett teknőjének - nagyságát, amelyet szabad szemmel nem, csak mûholdas felvételekkel lehet érzékelni.
Ezt írják és mondják - én ,,onnan? nem láthattam.
A kaldera az egész park nagyságának majdnem felét teszi ki, óriási méretével akkora, mint Háromszék területe, ha Bodzamezőt lekapcsoljuk róla. A nemzeti park 3472 négyzetmérföld, azaz mintegy 9000 négyzetkilométer, közel két és félszer akkora területen fekszik, mint Kovászna megye. A körzetében kijelölt védőövezetekkel együtt - a Bridger-Teton National Forest, a Soshone National Forest, a Gallatin National Forest területét a szigorúan védett nemzeti parkhoz kapcsolva - óriási kiterjedésû övezethez jutunk.
A Grand Teton és a Yellowstone közti hasonlatosság a magas hegyek mellett a sok apró és a hatalmas kiterjedésû tó, ezek közül is tengernyi nagyságával és szépségével kiemelkedik a Yellowstone Lake a maga 122 m mélységével. A tó a kaldera legmélyebb pontján kéklik, mintha azúrkék festéket oldottak volna fel benne. Színe napszakonként és az ég nyitott vagy felhőtakarásos volta szerint olyan is lehet, mintha tintát öntöttek volna a medrébe. Ugyancsak nagy kiterjedésû tavak a Shoshone Lake, a Lewis Lake és a kaldera területén kívül az Overlook Mountain csúcsa alatti medencében lévő Heart Lake.
A Grand Teton és a Yellowstone Park között a leglényegesebb különbség ezek geológiai eredetében és felépítésében keresendő. A Yellowstone Park területén került sor a földtörténet egyik legnagyobb vulkáni robbanására. Ezt a szálat - a vulkanizmus részletezését - most azért bogozzuk el, hogy a mindkét földrajzi térségre jellemző, tulajdonképpen a vulkanizmushoz kapcsolódó földrengésövezetre külön figyelmet szentelhessünk.
A Madison-völgyi földindulás
A Yellowstone Park területét és szomszédságát legutóbb 1959. augusztus 17-én rázta meg nagyon erős - a Richter skála szerint 7,5-ös - földrengés (a kisebb földrengések nagyon gyakoriak). Ez a térségben infernális állapotokat teremtett, 29 áldozatot jegyeztek, ezek közül 19 holttestét soha nem találták meg. Egy sátorozóhely is a földcsuszamlás alá került. A földrengés következtében hét méter szintkülönbségû vető - földkéreg-beszakadás - keletkezett, amely ma is látható. A vető felső szintjén lévő sátorhoz tartozó tûzhely hét méterrel alább került, ez az ,,emlékhely? most is megtekinthető.
Egyik napon a Yellowstone Parkból kikocsikázva a Madison River völgyében felkerestük a földrengés pillanatában létrejött törésvonalat, megtekintettük a szakadékossá szaggatott autóutakat, az elpusztított házak helyét. Az iszonyú erejû földmozgás az aszfaltút lapját több helyen annyira szétszaggatta, hogy a földrengés pillanatában arra haladó gépkocsik az utakat elmetsző szakadékokba zuhantak.
A nemzeti park bejárására szánt napokon West Yellowstone üdülőváros egyik moteljében szálltunk meg, amely közvetlen a West Entrance - Nyugati Belépő - szomszédságában, a nemzeti park peremén fekszik. Az 1959-es földmozgás vonalát követve jutottunk el a hatalmas Earthquake Lake - Földrengéstó - térségébe.
A Madison völgyében haladó 287-es számú út mentén találkoztunk olyan fizikai-földrajzi jelenségekkel, amelyekről a turistakalauzokban alig vagy egyáltalán nem esik szó. Ilyen maga a Földrengéstó, amely a Madison folyó fölötti hatalmas hegy 80 millió tonnás tömegét becsusszantó hegy­omlás következtében keletkezett. A beomló hegy tömege 100 méter magas törmelékgátat hozott létre. A Madison folyón három hét alatt egy tíz kilométer hosszú, 63 méter mélységû ,,földrengéstó? keletkezett.
Ez tulajdonképpen egy képzeletbeli skálán az erdélyi Gyilkos-tónál több százszor nagyobb, maga is ,,gyilkos? tó, legfeljebb azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy a mi gyöngyszem tavunk neve érzékletesebb, a geológiai kataklizma lényegére jobban utal.
A tavak nagyságát tekintve ez esetben is az USA-lépték érvényesül. A Madison folyó eltorlaszolásával a nagy erősségû földmozgás tehát értékeset és maradandót is ,,alkotott?, amit a Gallatin National Forest adminisztrátorai mindeddig nem tudtak különleges turisztikai értékének arányában hasznosítani. A hegycsuszamlás okozta földgátat nem erősítették meg. A hegyomlás után, a további katasztrófák elkerülése végett a szakemberek és a kivezényelt katonaság az omladék kőtömbjeiből rögtönzött ,,túlfolyón? átengedték a Madison folyó vizét, amely, a szakemberek véleménye szerint száz év múlva át fogja vágni a gátat, s a tó lassan lecsapolódik.
A Yellowstone Nemzeti Park közelsége és ennek infrastrukturális kiépítettsége is elvonja a látogatók figyelmét erről a természeti csodáról, a világ első parkja ,,árnyékolja? a Madison-völgy Földrengéstavának erdőket gyilkoló hátborzongató szépségét.
A 46 évvel ezelőtt a Madison folyón keletkezett Gyilkos-tó a Yellowstone Nemzeti Park védett szomszédságában olyan gyöngyszemekkel díszített csillogó öv a hatalmas hegyek derekán, amely tíz kilométernyi gyönyörködés után egy döbbenetes méretû sebhelyhez, hegyinfarktushoz vezet. Ez a földrengéses omlás a természet gigantikus erejére emlékeztető képet karcol emlékezetünkbe: a hatalmas hegy egész teste egy rézsûjével a völgy felé nyíló csúszdán a mélybe zuhant, s a törmelékké aprított erdőségekből, nyolcvanmillió tonnányi kőzet ,,felhasználásával? óriási természetes gátat épített. A hegység testén a sebhely olyan, mintha annak a mellkasát szakították volna fel, s a ,,belsőségeket? a szőrzet takarta bőrrel együtt bedobták volna a Madison árkába.
A Yellowstone Park nyugati kapuja felé közeledő utas a gátnál és e fölött olyan földtörténeti, geomorfológiai könyvet talál maga előtt, amelyet, ha egyszer va­laki megtekinthetett, a magát hatalmasnak képzelő emberről az jut eszébe, hogy milyen kicsinyek és gyengék is vagyunk mi, halandók a természet hatalmas erejéhez képest.
Most utólag fanyar mosollyal gondolok arra, hogy ha nem geológus fiam társaságában jutok el a Yellowstone Nemzeti Parkba, akkor Madison Gyilkos-tavának - az Earthquake Lake-nek - hátborzongató látványa nem rögzülhet az emlékezetemben, mert a Yellowstone Park megszámlálhatatlan csodája elvonja a figyelmemet, akárcsak a látogatók milliói esetében, erről a maga nemében a világon is páratlan földtörténeti ,,mutatványról.?
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2006-01-07: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás