Riport: Föld-visszaszolgáltatás borosnyói módra

2006. január 10., kedd, Archívum 2003–2007

A Benkő család városról falura költözött. Gazdálkodni. A 2000-ben megjelent 1-es törvény alapján 50 hektárig kaphattak volna vissza földterületet, a 10-es törvény alapján visszakértek egy kúriát, s számításaik szerint ötven hektáron való gazdálkodásból meg lehet élni. Igen ám, de az élet nem olyan egyszerû, mint ahogy azt elképzelnők. A feleség 97 hektárnyi örökségéből 18 hektárt kaptak meg, azt is nagy nehezen, s harcolnak a többiért.
Benkő Balázs és Erzsébet az asszony örökségét próbálja megszerezni. Losoncy-, Kónya-, Kökösy-örökségekről van szó, nagyrészt Borosnyó községben, de Rétyen és a Gidófalvához tartozó Angyaloson is. Utóbbi két helyen nem kaptak semmit, Borosnyón valamicskét. Bartha László polgármester elismeri, joguk van az igényelt területekhez, de - teszi hozzá - nincs amiből. Benkőék szerint lenne. Most, amikor a 247-es restitúciós törvény alapján mindent vissza lehetett igényelni, a megyei bizottsághoz tették le a kérvényt, mint akiknek több közigazgatási egységben van követelésük.
Nem kapták meg jussukat
Amikor az első, a 18-as földtörvény lehetővé tette, Benkőék kérték azt a tíz hektárt, ami akkor járt. Lett volna honnan, hisz a család 125 hektárra tud felmutatni telekkönyvet, s abból 97 hektár őket illeti. Akkor a Mérnök-tagból szerettek volna kapni első osztályú földet, azt, amit egykor elvettek.
A Mérnök-tag Kónya mérnökről kapta a nevét, akinek családjától 1959-ben, a kulákosításkor államosították a területet. Azt akkor kiosztották földnélkülieknek. A telekkönyvben nem történt módosítás, a föld Kónya néven maradt. Aztán jött a kollektivizálás, s 1962-ben az újdonsült földtulajdonosok beálltak a parcellákkal a termelőszövetkezetbe. 1991-ben az egykori földhöz juttatottak vagy örököseik visszaigényelték a parcellákat. S vissza is kapták. A polgármester szerint jogosan, hiszen bizonyítékul az iratcsomóhoz csatolták a termelőszövetkezetbe való belépési nyilatkozatot.
Nos, Benkőék nem kaptak a Mérnök-tagból, annak ellenére, hogy telekkönyvi kivonattal bizonyították jogukat. Bartha László azt mondja, törvény szerint a többieknek joguk volt a földhöz, hát nekik juttatták.
Benkőéknek az első osztályú szántó helyett harmadosztályút jelöltek ki a Bagolyparlagján. Ennek neve is utal arra, milyen lehet a föld. Erre bizonylatot is kiállított a községháza, de Benkőék ezt nem fogadták el. Erzsébet mondja, bizonylatot az ő nevére állítottak ki, de birtoklevelet már más kapott, a térképen harmadik név szerepel, s a földet negyedik ,,bírja?. De az nem is kell! ? első osztályú földet kér, s lenne, honnan. Mai napig nem kapták meg azt a tíz hektár területet, amely a 18-as törvény szerint jár.
A polgármester állítja, a 18-as törvény alapján mindenki megkapta földjét, csak az a gond, hogy nem mindenki kapta meg a birtoklevelét. Ellenvetésünkre, hogy Benkőék nem kapták meg, bizonygatja: végül rendezték az ügyet. ,,Tisztáztuk velük, elfogadták azt a területet, ahol a lakásuk van, a Dombalját. Térképre tettük azt a tíz hektárt. Megvan a terület, csak nem méltóztatnak feljönni a lépcsőn, és aláírni a papírt. Be is kerítették a területet? - mondja a polgármester. A Dombalját a Benkő házapár mutatta annak kapcsán, hogy kérik, legalább azt adják oda nekik, még akkor is, ha gyenge minőségû, de a telkük határában van, s elfogadnák. De ott semmiféle kerítést nem láttunk. Ezt tudatjuk a polgármesterrel, mire ő ismételten bizonygatja, hogy van ott kerítés. A községházáról távoztunkban Szőcs Levente alpolgármesterrel kimentünk a helyszínre, mutassa meg azt a bizonyos kerítést. Bizony, nem volt ott.
A 18-as törvény alkalmazása során 217 személynek osztottak ki 50 ár területet. A törvény megengedte, hogy azok a földnélküliek, akik valaha a termelőszövetkezetben dolgoztak, kaphassanak fél hektár területet, ha jut.
Hát, Borosnyón erre jutott.
Megvan a kúria
A Kónya-kúriát, amely az átkosban a kollektív gazdaság székháza volt, Benkőék előbb bérelték, majd amikor lehetőség nyílt rá, a 10-es törvény alapján visszaigényelték, s meg is kapták. Kifizették az örököstársakat, s az övék maradt. Úgy gondolták, Nagyborosnyón rendezkednek be, megvásárolják a volt kollektív gazdasági épületeit, az 1-es törvény alapján visszakapnak 50 hektár területet, s azon gazdálkodnak. Eladták sepsiszentgyörgyi házukat. Kifizették a rokonokat. Aztán megvásárolták a szomszédos öt istállót a jelenleg felszámolás alatt álló Aecito komplexumtól, mely a maga rendjén a kollektív felbomlásakor vette meg az épületeket.
Benkő Balázs meséli, a 27-es telekkönyvben a kúria 4,5 hektárral szerepel. De úgy feldarabolták, hogy csak másfél hektár tartozott már hozzá, amit végül megkaptak. A helyrajzi számokat úgy összekeverték, hogy tulajdonképpen amit visszakaptak, az az istállók területe, amelyeket megvásároltak, s a kúria telke, amit meg visszakaptak. A birtokba helyezés nem történt meg, átadás nem volt. Nem mértek ki nekik semmit - mondják Benkőék.
Ezzel szemben Bartha László állítja: a kúriát jól behatárolt térkép alapján polgármesteri rendelettel adták vissza.
Egyszer csak kaptak egy felszólítást, fizessenek 60 millió lej adót. Nem értik, mire. Birtokba nem helyezték őket, a földjüket nem adják vissza. Akkor mire kérnek adót? - értetlenkednek Benkőék.
A 60 millió szaporodni fog - mondja a polgármester. Megvásárolták a volt borjúhizlaldától a téesz épületeit, öt istállót, és a kúria után is járna adó. Amióta benne laknak, egy bani adót nem fizettek. Hivatalos számlával vették meg az épületeket. A törvény szerint bármilyen ingatlant szereznek, harminc napon belül be kell jelenteni. ?k ezt elfelejtették. Már csak a bírság azért, hogy a megvásárolt javakat nem jelentették be, óriási összeg.
Az adó miatt perben állnak a felek. Az önkormányzat be szeretné hajtani, Benkőék a jogi alap hiányára hivatkozva utasítják vissza az ,,értetlenül nagy? adó kifizetését.
Elfoglalták a területet
Benkőék az 1-es törvény alapján is kértek földet. Akkor 50 hektárt kellett volna kapniuk. A polgármester mindig biztatta, hogy a Kökösy-dombot megkapják - mondják. Aztán főleg mások kaptak ott földet. Pedig már 1998-ban letették a kérést a 169-es törvény alapján.
Akinek a földjét az állami mezőgazdasági vállalathoz sorolták, automatikusan részvényes lett a vállalatnál, ez esetben az uzoni Sol-Lactról van szó. A részvényesek aztán visszakapták a földeket, Benkőék onnan is kimaradtak. 70 hektárra szól ott telekkönyvük.
Amikor a Kökösy-dombot kérték, elmentek a hivatalba, végigolvasták a gyûlések jegyzőkönyvét, amelyiből kiderült, a földosztó bizottság szinte egyhangúlag azon a véleményen volt, annak kell visszaadni a földet, akié volt, tehát a telekkönyvi tulajdonosnak. De nem ők kapták. ?k csupán 18 hektárt kaptak. Azt is hogyan?!
A polgármester odaadott nekik egy táblázatot: aszerint osztják ki a földet a Kökösy-dombon. Azzal hazamentek, s nyugodtan vártak. Mutatták is a táblázatot. Közben a helyi bizottság mást terjesztett fel a megyei testülethez. Amikor ezt megtudták, cselekedtek. Mondták nekik, miért várják karba tett kézzel, hogy megkapják a földet, hisz azzal nem mennek semmire. Borosnyón más a szokás: be kell állni a földbe, megszántani, s azzal azt ,,bírják?, mindenki ezt csinálta.
A tanács lényegét megfogadták. Amikor a ,,Sorescu által bírt? Kökösy-dombról betakarították a búzát, s a szalmát is elhordták, egy esztenával ,,elfoglalták? a területet. Megegyeztek a nagypataki juhászokkal, s amikor Sorescu vasárnap elhordta a szalmát, hétfő reggel egy karám juh már ott ébredt. Lett ebből nagy cirkusz, mindenki kiabált, hogy merték ezt megtenni? - mesélik Benkőék, de végül is ezzel bírták rá a helyi közigazgatást, hogy ott földet kapjanak. Földosztás bo­rosnyói módra - teszik hozzá. Így is csupán 18 hektárt mértek ki. S ennyi az összes terület, amit eddig kaptak. Pedig ott lett volna, de másoknak adtak. Olyanoknak, akiknek nem ott vagy gyengébb minőségû volt. Példaként említik, hogy a kovásznai Benedek Géza ott kapott tíz hektár területet, pedig még csak nem is a községben volt földje.
Nagyon jogos a kérésük - mondta a polgármester, amikor Benkőék földigényéről kérdeztük. A Kökösy-dombból megkapták részüket. Rengeteg birtokuk van a bitai határban, de nincs honnan visszaszolgáltatni. Egyszerûen nincs, honnan. Ez nem személyes bosszú, nem a polgármester ellenkezése - tette hozzá Bartha László, pedig nem is céloztunk ilyesmire. De megjegyezzük, Benkő Erzsébet ellenfele volt a legutóbbi helyhatósági választások alkalmával.
- Megkapták azt, amit az 1-es törvénnyel megkaphattak. Ennyi szabad terület volt a Kökösy-dombon - ismétli a polgármester.
- De mások is kaptak ott földet - vetettünk ellent.
- Azoknak az embereknek a román állam elvette a földjét. Most ki kellett elégíteni őket is.
- De Benedek Géza is kapott ott!
- Neki is az állam vette el a földjét.
- De neki máshol, mintha Baconban lett volna!
- Hát, megcserélte. Ez nem jogtalan. Különben arra a területre nekik (Benkőéknek - szerk. megj.) nem szól telekkönyvük. Ami járt nekik, igazságosan mind megkapták - szögezi le a polgármester.
Borosnyón bírják a földet
Borosnyói értelmezésben az, hogy valaki bírja a földet vagy bír egy parcellát, annyit tesz, hogy azt mûveli, abból él. De nem jelenti azt, hogy az övé, tehát az illetőnek nincs rá jogcíme. De bírja. Benkőék mondják, sok ilyen bírt föld van, amihez nem mer senki hozzányúlni.
A polgármester azt állítja, tudomása szerint ilyen nincs Borosnyón.
Benkőék szerint Borosnyón sokan kaptak földet, akik nem jogosultak, s olyanok kaptak első osztályút, akiknek gyengébb volt. Aztán ott vannak a cigányok, akik beálltak területekre, s ott törvénytelenül téglát vetnek. Aztán megnövekedett a falu határa azzal, hogy az úgynevezett Deltát lecsapolták, s ott is mezőgazdasági terület keletkezett, igaz, csak harmadosztályú.
Törvény szerint olyan földet kellene adniuk, amilyen volt. De az ő földjüket mindenkinek odaadták, akinek földje sem volt, vagy rossz minőségû, csak éppen nekik, a jogos örökösöknek nem adták vissza - panaszolja Erzsébet. Addig, amíg helyben nem tudják kiadni a földeket, nem lenne szabad idegeneknek mérni. De nekik nem adják, idegennek igen.
Kérték a Dombalja tagot, mert közel van az udvarukhoz. Nincs kiadva senkinek, a cigányok ott vetik a téglát, tele gödrökkel. Úgy is elfogadnák. A gödröket betömnék, s azon gazdálkodnának.
A polgármester erősíti: egy négyzetméter szabad földterület nincs Borosnyón. Ahol a cigányok téglát vetnek, azt a földet nekik juttatták ötvenáranként. A Delta - azért hívják így, mert kissé nádas, magyarázza az elöljáró - ki van osztva olyanoknak, akik nem Borosnyón laknak. Ezeket a földeket az a Dorel Sorescu béreli, aki megvásárolta a volt borjúhizlalda kis­borosnyói szajvánját. A tulajdonosok örvendenek, hogy pénzt kapnak a földjük után.
Néhai Olosz Gergely alprefektus mondotta vagy másfél éve, amikor a föld-visszaszolgáltatás mértékéről kérdeztük, hogy Borosnyón nagy bajok vannak, s még van szabad föld, csak azt álcázzák.
Szekeres Attila
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép