Érvek a Bolyai Egyetem ellen - és ezek cáfolataiNemzet-nemzetiség: Harcolni kell jogainkért

2006. január 13., péntek, Archívum 2003–2007

Mivel a román nacionalizmus szószólói - akik között szép számban találunk magyar egyetemi oktatókat is - gyakran hazugságokkal, illetve hamis érvek hangoztatásával próbálják a magyar felsőoktatás önállósulását gáncsolni, a Bolyai Kezdeményező Bizottság szükségesnek tartotta az egyetemi autonómiával kapcsolatos legfontosabb ellenérveket és azok cáfolatát összefoglalni. A vitaanyagot a Babe?-Bolyai Tudományegyetem adjunktusai: Bodó Barna politológus, Hantz Péter elméleti fizikus és Kovács Lehel informatikus állította össze. A cikket rövidített változatban közöljük.
1. Sehol a világon nincsenek nyelvi alapon szervezett egyetemek vagy karok.
Igenis, vannak. A finnországi svédek (lélekszámuk 300 000), a norvégiai lappok (lélekszámuk 80 000), a spanyolországi katalánok (lélekszámuk 6 000 000), a szlovákiai magyarok (lélekszámuk 500 000), a moldvai gagauzok (lélekszámuk 150 000) és a macedóniai albánok (lélekszámuk 700 000) rendelkeznek egy vagy több anyanyelvû egyetemmel.
2. A magyar fiatalok számarányuknak megfelelően képviseltetik magukat a román felsőoktatásban.
Ez nem igaz. A romániai magyar lakosság részaránya a 2002-es hivatalos népszámlálási adatok szerint 6,6 százalék. A 650 335 romániai egyetemi hallgató közül a román oktatási és kutatási minisztérium 2005-ös adatai szerint mindössze 29 136 magyar nemzetiségû, ami csak 4,4 százaléknak felel meg. Romániában megközelítőleg 400 000 lakosra jut egy állami egyetem, így több mint három állami magyar egyetem mûködtetése volna indokolt.
3. Széles körû, anyanyelven tanulható szakválaszték áll az egyetemre felvételiző magyar fiatalok rendelkezésére.
Ez nem igaz. Egyetlen mérnöki szakon sincs államilag finanszírozott magyar nyelvû képzés. Nem lehet magyar nyelvû tanulmányokat folytatni állatorvosi, mezőgazdasági és legtöbb mûvészeti szakon sem. Habár formailag létezik magyar nyelvû jogászképzés a Babe?-Bolyai Tudományegyetemen, a tárgyak döntő részének oktatása románul folyik. Ezeknek a hiányosságoknak tudható be, hogy a magyar egyetemi hallgatóknak csak egyharmada, mindössze 10 000 diák tanulhat anyanyelvén, ami az összes romániai egyetemi hallgató 1,6 százaléka.
4. A magyar népesség körében az országos átlagnak megfelelő a felsőfokú végzettségûek aránya.
Sajnos, nincs így. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a felsőfokú végzettségûek aránya Romániában 6,60%, a magyar népességben csupán 4,48%, mintegy 30 000-rel kevesebb, mint elvárható volna. A tudásalapú társadalomban már rövid távon kimutathatóak, és fokozatosan erősödnek a képzettséghátrány negatív hatásai.
5. A magyar diákok nem támogatják a magyar tannyelvû Bolyai Egyetem újraindítását.
Ez nem igaz. Az állítás egy 1996-ban megszervezett, sokak által vitatott felmérés hamis értelmezéséből származik. A felmérésből kitûnt, hogy a magyar diákság 80 százaléka támogatja a magyar felsőoktatás fokozottabb önállósulását.
6. A magyar felsőoktatás önállósulása a magyar oktatás minőségének romlásához vezetne.
Ezt a hamis érvet furcsamód pont azok a román oktatók hangoztatják, akik számos esetben gáncsolni próbálták a magyar felsőoktatás mennyiségi és minőségi fejlesztését. Minden közösségnek meg kell adni az önépítés esélyét és feltételeit, és a többségnek nincs joga a kisebbség nevében beszélni. A BBTE-n jelenleg a magyar tagozat a legtöbb karon teljesen alárendelt a román vezetésnek. A magyar oktatók sok esetben kénytelenek a román kollégák érdeklődési köre szerint összeállított tantervek szerint tanítani. A román többségû kari vezetés bármikor leszavazhatja a magyar oktatók javaslatait, a magyar tagozat óráit gyakran több tanszéken tartják szétszórva, nem lehet egy álláshoz kötni őket, így pályázatot sem lehet hirdetni betöltésükre. Habár a magyar tanári kar létszámának növelése égetően szükséges volna, a betöltött és be nem töltött állások aránya jelenleg hozzávetőleg 60-40%. Mivel nincs döntéshozói szerepkörük, a magyar oktatók gyûlései infor­málisak, semmilyen szerv nem fogja össze, és nem tudja hatékonyan ellenőrizni az ötvennél több magyar szak mûködését. A tényleges önrendelkezést csak a magyar karok és az ezekből kinövő Bolyai Egyetem garantálhatják.
7. Sok tárgyból nincs megfelelő számú magyar oktató.
Részben igaz, de ez semmiképpen nem lehet a magyar felsőoktatás fejlesztésének akadálya, sőt, ellenkezőleg. Eddig is számos esetben sikerült a hiányt erdélyi szakemberekkel, illetve magyarországi vendégtanárokkal pótolni. Semmi sem bizonyítja jobban az önálló magyar struktúrák létrejöttének szükségességét, mint az, hogy a legtöbb esetben ezek hiánya vezetett a magyar oktatói gárda teljes leépüléséhez.
8. A magyar felsőoktatás önállósulása a magyar végzősök románnyelvtudás-szintjének csökkenéséhez, közvetve pedig a Magyarországra történő kivándorlás fokozódásához vezetne.
Ez nem igaz. A román nyelvet nem az egyetemen, hanem az általános iskolában tanulják meg a diákok. A román szaknyelvet el lehet sajátítani terminológiai előadások beindításával (ilyenek ma nem léteznek a Babe?-Bolyai Tudományegyetemen). Ugyanakkor nincs arra bizonyíték, hogy a feltételezett hiányos románnyelv-tudás a Magyarországra való kivándorlás mozgatórugója lenne. A tanári pályára készülő hallgatóktól elsősorban a magyar nyelv helyes ismeretét kellene megkövetelni, a versenyszférában elhelyezkedő diákok számára pedig a magas szintû angolnyelv-tudás megszerzését is biztosítani kellene, amit a BBTE elhibázott idegennyelv-oktatás stratégiája a legtöbb hallgató számára nem tesz lehetővé. Jelenleg sokkal inkább annak veszélye áll fenn, hogy a román környezetben tanuló fiatalok asszimilálódnak, nyelvet váltanak.
9. A Sapientia - EMTE-n gyenge a képzés színvonala, nagy a tanárhiány, és rengeteg problémával küzdenek, tehát az erdélyi magyarság képtelen színvonalas felsőoktatási intézmények fenntartására.
Hamis állítás. Az egyetemalapítás sohasem problémamentes, de az EMTE legtöbb szakja sikeresen túljutott a kezdeti nehézségeken. Önálló intézmények nélkül soha nem fog kiépülni egy magyar oktatói gárda. Olyan jellegû problémák, mint amilyenek az EMTE-n jelentkeznek, a BBTE román tagozatán indított új szakok esetében is előfordulnak, csak senki nem beszél róluk.
10. Nincs szükség a Bolyai Egyetem újraindítására, a magyar felsőoktatás gondjai az EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) román állami társfinanszí­rozással megoldódnak.
Elterelő állítás. A román politikai vezetés példátlan módon szándékosan szabotálja a romániai magyar adófizetők pénzének a magyar nyelvû felsőoktatásra való arányos visszafordítását. A magyarországi adófizetők pénzén felépített és mûködtetett magyar tannyelvû magánegyetemek (EMTE, PKE) a felsőoktatási gondokat próbálták megoldani, de ezáltal nem szûnt meg az állami szintû diszkrimináció. Nemzetközi viszonylatban is példátlan, hogy egy ország adózó polgárai egy más ország anyagi támogatása révén jutnak alapintézményi lehetőségekhez. A romániai magyaroknak alkotmányos joguk, hogy anyanyelvükön állami felsőoktatásban vehessenek részt.
11. A piac nyomását kell érvényesülni hagyni, amire tényleges igény van, az létrejön. Azért tanulnak sokan románul, mert ez előnyösebb nekik.
Téves alapállás. A román politikai és akadémiai vezetés számos eszközzel akadályozza, hogy a magyar diákság igényeinek megfelelő anyanyelvi felsőoktatás alakulhasson ki. Erre a legjobb példa, hogy az EMTE sok szakján túljelentkezés van. Ezekre a többnyire mérnöki szakokra tehát nagy a piaci igény, mégsem jöttek létre az állami felsőoktatás kereteiben. Van igény magyar mezőgazdász-, erdőmérnök- és állatorvosképzésre is, ezek megszervezése mégis heves nacionalista ellenállásba ütközik.
12. A BBTE multikulturális egyetem.
Ennek éppen az ellenkezője igaz. Az egyetemnek a magyar nyelv nem hivatalos nyelve. A magyar nyelvû feliratok teljességgel hiányoznak, a fontosabb hivatalos kiadványok szinte kizárólag román nyelven jelennek meg. Az egyetem kizárólag román nyelven ad ki okleveleket. Az egyetemi adminisztrációban alig dolgozik magyar nemzetiségû. A magyar oktatók helyzetét, mellőzöttségét mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy a teológiai karokat leszámítva egyetlen természet-, humán vagy társadalomtudományi karnak sincs magyar dékánja.
13. A román állam nagylelkûségéről tanúskodik, hogy a magyarul tanuló egyetemi hallgatók fejkvótáját a románokéhoz képest a kétszeresére növelték.
A magyar felsőoktatás fajlagos költsége valóban magasabb, de alkotmányos állami kötelesség a demográfiai súlyból származó hátrány ellensúlyozása. Nagylelkûség helyett kötelezettségről kell szólni. Ha figyelembe vesszük, hogy a román állam évente átlagosan mindössze 500 eurót költ egy diákra, míg a nyugat-európai átlag 5000 eurót, nyilvánvalóvá válik, hogy a román felsőoktatás normális finanszírozása mellett nem volna szükség ilyen mértékû kiegészítő támogatásra.
14. A magyar tagozat anyagilag nem tudna megállni a saját lábán.
Ez nem igaz. A fejkvóta kétszeresre emelése mellett a három magyar kar minisztériumi szakértők véleménye szerint is életképes lenne. Az összevont szakokból álló átfogó karok rendszere védelmet biztosítana a pillanatnyilag kevésbé népszerû szakok diáklétszám-ingadozásaival szemben is. Mivel a magyar tagozaton igen kicsi a professzori rangú, magas fizetésû oktatók száma, és több karon arányaiban is kevesebb a magyar oktató, a különválás anyagilag még előnyökkel is járhatna. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a leendő Bolyai Egyetemnek meg kell örökölnie a jelenlegi BBTE infrastruktúrájának arányos részét (kb. 25-30 százalékát, beleértve a székelyföldi campusokat és a főépület felét). Ez az igény mindenképpen jogosnak tekinthető.
15. Demográfiai hullámvölgyben vagyunk, és az önálló egyetem a hallgatóhiány következtében anyagilag ellehetetlenül. Magyarország elszívja a hallgatókat, és ez a folyamat még erősödni fog Románia EU-csatlakozása után.
Részben igaz. Kétségtelen, hogy demográfiai hullámvölgyben vagyunk, melyet ráadásul kivándorlás is tetéz. Az erdélyi magyarság lélekszáma másfél millió, és félmilliós lélekszám alatti kisebbségnek is van anyanyelvû állami felsőoktatási intézménye. Ugyanakkor igen jelentős tartalékok vannak az erdélyi magyar közoktatási rendszerben is: a magyarul tanuló nyolcadik osztályosoknak csak körülbelül a fele jut el az érettségiig.
16. A Bolyai Egyetem a kommunisták által erőszakosan létrehozott képződmény volt.
Ennek pont az ellenkezője igaz. A Bolyai Egyetemet királyi rendelettel hozták létre 1945-ben egy pozitív kisebbségpolitika nemzetközi téren történő bizonyítása érdekében, és a kommunista román kormány szüntette meg 1959-ben. A román Babe? Egyetemmel való egyesítés egyébként megtorlás volt az 1956-os magyar antikommunista szabadságharccal szimpatizáló erdélyi és kolozsvári események miatt, és soha nem volt jogi alapja. Az egyetem felszámolását Nicolae Ceau?escu volt román diktátor és Ion Iliescu 1989 utáni román államfő vezényelte le. Számos magyar oktató, diák került börtönbe a Bolyai Egyetem felszámolásakor kifejtett nézetei miatt, mások öngyilkosok lettek.
17. Az önálló egyetem támogatói etnikai szegregációra törekszenek.
Ez nem igaz. A BBTE magyar tagozatának vezetői többször is leszögezték, hogy az önálló egyetem csupán az oktatás nyelvének tekintetében lenne magyar, a diákok, tanárok, alkalmazottak etnikai hovatartozására a felvételin és az alkalmazáskor sem lenne feltétel, mindkettő a nyelvi kompetenciát és a szakmai felkészültséget venné figyelembe. Az önálló magyar intézményrendszer a román politikai és akadémiai vezetés asszimilációs törekvéseivel szemben a magyar identitás megőrzését szolgálná.
18. A magyar karok, illetve a Bolyai Egyetem létrehozása etnikai konfliktusokhoz vezet.
Hamis állítás. Az etnikai konfliktusok mindig a jogfosztottság eredményeképpen jönnek létre. Jó ellenpélda, hogy az EMTE létrehozása sem járt etnikai konfliktusokkal. A Bolyai Egyetem újraindítása és a magyar nemzeti közösség helyzetének rendezése az ország stabilitását erősítené és nemzetközi megítélését javítaná.
19. A magyar karok, a magyar egyetem laboratóriumi felszerelések nélkül maradnának.
Rosszhiszemû állítás. Egy ilyen állapot jogilag indokolhatatlan lenne, és különben is mindkét fél érdeke a laboratóriumok közös fejlesztése és használata. Szervezési kérdésként kell kezelni.
20. A magyar egyetem, a magyar karok elveszítenék az egyetemi könyvtárakban levő könyveket.
Hamis állítás. A kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár (BCU) a kulturális és vallásügyi minisztérium (tehát nem az oktatási és kutatási minisztérium) alá tartozó intézmény, a könyvek sem tartoznak a BBTE leltárába.
21. A magyar felsőoktatás fejlesztése csakis a román fél érdekeihez való idomulás révén valósítható meg.
A célt palástoló állítás. Történelmi tények igazolják, hogy a román politikai vezetésnek (és a román értelmiség nem elhanyagolható hányadának) egyik kiemelt prioritású célja az erdélyi magyarság - bármely kisebbségi közösség: lásd a németek és a zsidók példáját - teljes felszámolása, az érdekeikhez való idomulás nem lehet nemzetpolitikai stratégia. A cél: a többség és a kisebbség közötti viszony méltányos rendezése. És ez lehetséges.
22. A kisebbségi jogokért való küzdelem az EU politikai vezetőinek ellenreakcióját váltja ki.
Ennek pont az ellenkezője igaz. Bár van olyan EU-politikus, aki a problémák elkendőzésére és a status quo megőrzésére törekszik, egyre több EU-döntéshozó ismeri el nyilvánosan, hogy az erdélyi magyarság nem követeli elég határozottan a jogait, és nem ragad meg minden rendelkezésére álló bel- és külföldi eszközt. Az EU-nak minden tagországot illetően egyetlen fontos érdeke van, hogy ne legyen ott állandó feszültséggóc. Ha úgy lesz csend, hogy az erdélyi magyarság belenyugszik a jelenlegi jogfosztott helyzetébe, senki sem fog jogokat követelni helyette. Amennyiben a magyar nemzeti közösség hosszabb időn át legitim módon kimutatja, hogy a jelenlegi helyzet elfogadhatatlan számára, és kellő kitartásról tesz bizonyságot, az állandó problémaforrás zavarni fogja a nemzetközi közösséget és a román politikai vezetést, s belátják, hogy a megoldáshoz vezető út nem a jogok megtagadása, hanem a jogok megadása.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép