Aninai bányaszerencsétlenség
Hét bányász vesztette életét szombaton a Krassó-Szörény megyében lévő Anina szénbányában egy légrobbanás következtében, feltehetően a metángáz túlságosan nagy koncentrációja miatt. Seres Péter alprefektus szerint reggel fél hatkor következett be a detonáció, abban a mûszakban összesen hatvannyolc ember dolgozott a mélyben, közülük tizenketten abban a tárnában, ahol a robbanás történt. Öt sebesültet a felszínre tudtak hozni, valamennyiüket kórházba szállították. Az egyik sebesült bányászt súlyos állapotban ápolják Temesváron, az orvosok szkeptikusan nyilatkoztak állapotáról. F Traian B?sescu államfő és C?lin Popescu T?riceanu miniszterelnök szombaton este ellátogatott az Anina bányához, ahol körülbelül egy órán át beszélgettek a bánya vezetőségével, valamint a munkabaleset okait vizsgáló bizottság tagjaival, a látogatás során nem nyilatkoztak a sajtónak. F Tegnap hajnalban a petrozsényi bányamentő szolgálat felszínre hozta az elhunytakat. Az öt órán át tartó mentőakció nehéz körülmények között zajlott, a mentőcsapatoknak 800 méter mélyre kellett leszállniuk, majd több mint egy kilométert kellett haladniuk a föld alatt, mivel az eleinte eltûntnek nyilvánított két vájár holttestét a többi öt halott bányásztól távolabb találták meg. F Anina évszázadok óta a Bánság legfontosabb szénbányászati központja, a város 11 300 lakosa számára az egyik legfontosabb megélhetési forrást jelentette eddig ez a tevékenység. A Mina Anina elnevezésû bánya Európa legmélyebb bányája, több mint ezer méterrel a felszín alatt zajlik a fejtés. Aninán az elmúlt kétszáz évben több ezer ember halt meg bányaszerencsétlenségben. A legsúlyosabb 1920-ban történt, akkor 270 bányász lelte halálát. F Ludovic Fodor, a miniszterelnök bányászati tanácsadója tegnap kijelentette, a bányászoknak biztonságos körülmények között kell dolgozniuk, ezért a Zsil-völgyi bányákat ellenőrzik, és a nem biztonságos kitermeléseket bezárják.
EU-csatlakozás korrupcióval
A németországi keresztény szocialisták (CSU) szerint Románia és Bulgária 2007 január 1-jei uniós csatlakozása ,,elfogadhatatlan?, elsősorban ,,a legfelsőbb szinteket is érintő korrupció? miatt. Joachim Hermann, a bajor parlament CSU-frakciójának vezetője szerint értelmetlen ,,több tízmillió eurót pumpálni egy olyan országba, ahol fennáll a veszélye annak, hogy az összegek jó része a korrupció által érintett területekre kerül?.
Kampány Magyarországon
Az MSZP megértette, hogy hatékony, nemzetet szolgáló, okos és bátor kompromisszumok mentén lehet előre vinni a nemzet és a haza sorsát, ez a párt legnagyobb történelmi teljesítménye az elmúlt négy évben - mondta a miniszterelnök a szocialista párt szezonnyitó rendezvényén tegnap Budapesten. A közelgő parlamenti választás nem arról szól, hogyan hívják a következő miniszterelnököt, a választás nem Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor személyes csatája. Arról szól, halljuk-e a nyugdíjasoknak, a gyermekes családoknak, a munkát keresők százezreinek és a több bért akaróknak a hangját - jelentette ki Gyurcsány. F Az MSZP az idén tavasszal győzni akar - mondta Hiller István, az MSZP elnöke. F A 2006-os parlamenti választások arra nyújtanak lehetőséget, hogy a 21. század a magyar emberek számára végre az együttmûködés, a munka és az önbizalom korszaka legyen - jelentette ki Révész Máriusz, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség szóvivője tegnap. Révész közleményében rámutat: 2006 a változás éve. Hozzáteszi: a luxusbaloldal azonban nem akar változást, nem akarja meghallani az emberek hangját. Erre utal - fogalmaz közleményében -, hogy öndicsérő választási kampányrendezvényükön sem foglalkoztak a Magyarország előtt álló kihívásokkal, csupán saját magukkal, a ,,párttal? és a kampánnyal.
Strasbourgi elmarasztalások
Minden egyes perelhúzódás miatti strasbourgi elmarasztalás önvizsgálatra kell hogy késztesse a magyar bírákat - jelentette ki Lomnici Zoltán, aki a napokban részt vesz az emberi jogi bíróság ünnepi ülésén. A magyar főbíró tavaly személyesen tárgyalt a strasborurgi bíróság elnökével, Luzius Wildhaberrel, aki akkor azt mondta: Magyarország nem tartozik a problémás országok közé. Magyarországot a strasbourgi bíróság ítélkezésének alapjául szolgáló emberi jogi egyezményhez történt 13 évvel ezelőtti csatlakozása óta összesen félszáz esetben marasztalták el, többségében perek elhúzódása miatt. Magyarországról eddig mintegy 3000 kérelem érkezett az emberi jogi bírósághoz. A hasonló lélekszámú Portugáliát 1999 és 2004 között 64-szer marasztalták el, Ausztriát 73, Romániát 67, Görögországot 105, Franciaországot 293, Törökországot 494, Olaszországot pedig 1103 alkalommal.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.