
Elsősorban a falu mindennapi gondjai, a földproblémák, a ködös jövő, az esetleges lehetőségek felmérése volt a központi témája az illyefalvi találkozónak. Olvasóinkkal találkozhattunk, s bár ismervén az illyefalvi helyzetet - ahol a 2004-es választásokon a magyarok lakta falu több mint hetven százaléka nem az RMDSZ-re adta voksát -, azt gondolhattuk, elsősorban a politika uralja majd a beszélgetést, nem így történt. A mindennapi valóság, a bizonytalan jövőkép ennél sokkal jobban foglalkoztatja az embereket. Mi lesz a földekkel? Tagosítani kell, vagy van esélyük a kisgazdaságoknak is? Eljön-e az idő, amikor nem a normalitás megteremtését nevezzük fejlesztésnek? - ezek és hasonló kérdések merültek fel a majd? háromórás beszélgetés során.
Mindaz, ami Illyefalván elkezdődött a 90-es évek elején, csodaszámba ment a szûkebb és tágabb régióban egyaránt. Kató Béla református lelkész munkájának köszönhetően - a KIDA, a LAM, a gyermekfalu megteremtésével - Illyefalva modellé vált, a falunak sikerült kiemelkednie a halódó székely települések sorából. Az induláskor hangoztatott jelszó: ,,nem halat kell adni az embereknek, hanem meg kell őket tanítani halászni?, beigazolódott, s amint a találkozón is elhangzott: példaértékû, hogy ez a falu úgy próbál önmagán segíteni, hogy közben másokon is segít. Az itt létrehozott számos kisvállalkozás, a korszerû orvosi rendelő, a felújított vagy új épületek, az állandó pezsgés elsősorban a ,,vendégként? ideérkezőnek jelentenek csodát. A faluban élők talán már megszokták, talán természetesnek veszik, de úgy érzik, napi gondjaik mindettől nem váltak kevesebbé.
,,Többfelé látom, olvasom, hogy sokan, köztük a polgármester úr is, a tagosítás hívei. Ha itt nem kisparcellák lennének, akkor a föld kilencven százaléka már nem lenne a tulajdonunkban. Talán igazuk van, de akkor mi lesz azzal a hetven százalékkal, aki a földből él?? - tette fel a kérdést Kádár István, aki példaként említette a Benedek Huszár János polgármester által irányított LAM-mintagazdaságot, ahol 82 hektár földet munkálnak meg, megvannak a modern felszerelések, és jövedelem mégis alig csurran-cseppen. Mi a legjobb megoldás? Mi lesz a néhány áras, pár hektáras kisgazdákkal? ,,A tagosítással kapcsolatban árnyalni kell a kérdést. Ha tagosítottunk volna az elmúlt években, nagyon valószínû, vonzó célponttá válunk a külföldi befektetők számára. Országszerte számos példa mutatja, hogy a külföldi vásárló nem termelésre veszi meg a földet, burjánt tenyészt rajta, és telekspekulációra használja majd, ha megugranak az árak. Ugyanakkor el kell ismerni, a tagosítás mûszaki szempontból előnyt jelent, tehát nem szabad lemondani róla. Nagyon keskeny lécen kell egyensúlyozniuk a mai vezetőknek, mert a mûszaki haladást meggátolni nem szabad? - hangsúlyozta Benedek Huszár János polgármester. ,,A mostani európai lobbi azt mondja, csak a nagyüzemi, csak a nagy állatlétszámmal, csak a nagy földterülettel és csak az intenzív módon termelő gazdaságok maradhatnak meg. Ez most a hivatalos álláspont, ám ez így nem igaz. Arra kellene felhívni a gazdálkodók figyelmét, hogy más, alternatív támogatási módok is léteznek. A 2007-2013-as EU-s költségvetés mezőgazdasági szubvenciókról szóló fejezete igen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az alternatív jövedelemszerzéssel foglalkozó családi gazdaságok megfelelő támogatást kapjanak. Például nagyon jelentős összeget szánnak a kedvezőtlen termelőhellyel rendelkező gazdaságok számára. Hektáronként 500 eurót lehet majd lehívni az EU-s költségvetésből, hogyha a terület nem megfelelő lejtőszöggel, nem megfelelő talajvízgazdálkodással, illetve talajszerkezettel és ezzel összefüggő tápanyagellátással rendelkezik. Magyarországon a telekspekulánsok pont arra hivatkozva vásárolják fel a földeket, hogy ezeknek nem megfelelő a minősége az EU-s gazdálkodáshoz. Azért teszik ezt, mert tudják, mekkora támogatást kaphatnak majd. Összefoglalva azt mondanám, valóban a tagosítás felé törekszünk, abban a reményben, hogy saját embereink tudnak majd élni a lehetőséggel. Mindig a megfelelő rendszert kell alkalmazni, és mindenki számára van továbbélés.?
Az elmúlt években Illyefalva, elsősorban az egyházon keresztül kialakított kapcsolatoknak köszönhetően, rengeteg anyagi, erkölcsi és oktatási támogatást kapott külföldiektől. ,,A nyugatiak azért adják szociális, gazdaságfejlesztési célokra az eurómilliókat, mert ez számukra nagyon kifizetődő dolog. Egy hozzánk képest sok pénzzel, befektetni való tőkével rendelkező társadalom meg tudja engedni magának, hogy jelentős összegeket ruházzon be. A haszna megtérül, mert megismeri az itteni környezetet, az itteniekkel megismerteti a nyugati elvárásokat, megtaníttatja nyelvét, és megtanulja az ittenit - mindezáltal előkészíti a terepet a majdani még nagyobb befektetésekhez? - ismertette tapasztalatai alapján kialakított elméletét a polgármester. Svájcot említette, amely az elmúlt tizenkét évben egymilliárd eurót ruházott be Kelet-Európában, ez évente országonként 150 000 eurónyi összeget jelent, amelyből ott egy háromszobás lakást sem építhet fel, de itt kiképezhet igen jelentős számú embert, amely fogadóképes lesz pár év múlva, mikor az ottani befektetők errefelé kezdenek jönni.
Illyefalva lakóit azonban nem csak a földek dolga, a túlélési lehetőségek foglalkoztatják. A ,,betelepülők? egyike - az elmúlt másfél évtizedben igen sokan választották lakhelyüknek a Sepsiszentgyörgyhöz nagyon közel eső, de infrastrukturális előnyökkel rendelkező falut, a kedvező támogatási rendszernek köszönhetően sokan indítottak itt vállalkozást -, Kalamár György a magyar nyelv romlására hívta fel a figyelmet, arra, hogy Háromszék is szórványosodik, s kiemelte, véleménye szerint sokak számára megoldást jelenthet az átképzés, a tanulás is. Csíki Éva nyugdíjas tanító azt nehezményezte, hiányzik az igazi faluközösség, az érdektelenség a jellemző. Benedek Huszár János, aki családjával alig néhány éve lakója a falunak, így fogalmazott: ,,Az illyefalvi egy nagyon heterogén közösség, kiemelkedő teljesítményekkel és a székely átlag alatti teljesítményekkel.?
,,Nemrég rádöbbentem, hogy mindaz, amit mi, polgármesterek fejlesztési tervként sorolunk fel - az útjavítás, a víz- és csatornarendszer kiépítése -, csupán a normalitás elérését jelenti. Rengeteg pénzt, energiát, időt kell arra fordítanunk, hogy a normalitás szintjét elérjük. Illyefalvának azonban van fejlesztési elképzelése is. Mezőgazdasági szakiskolát akarunk létrehozni, a tanács már megszavazta, a tanfelügyelőséggel és az alapítvánnyal egyeztettünk, s remény van arra, hogy külföldi finanszírozást is kapjunk. Ez valóban fejlesztést jelent majd, mert a 960 lakosú falunak 300 gyereket kell majd integrálnia, mûvelődési, szórakoztató intézmények teremtését jelenti. Az itt oktató 30-40 tanárnak szolgálati lakást kell építeni, hogy a közösség szerves részévé válhassanak. Mindez valóban fejlesztés lesz, és valós esély van a megvalósulásra? - összegezett a polgármester.
Farkas Réka