Interjú Németh Csaba szenátorral
- Milyennek értékeli az elmúlt esztendőt? Szóljon az eredményekről és a kudarcokról egyaránt.
- Különös, sok mindenben sajátos volt a román belpolitikában a mögöttünk hagyott év. Gondolok itt - többek között - az államhatalmi ágak, a törvényhozói, a végrehajtó és bírói hatalom viszonyának alakulására, az ezeken belüli mozgásokra, valamint az államelnöki intézmény közvetítő és közvélemény-formáló szerepének erőteljes megnyilvánulására.
Eredménynek tartom, hogy megtörtént a nyugdíjak újraszámítása abból a célból, hogy a nyugdíj összege minél arányosabb legyen a társadalombiztosítási hozzájárulással, a szolgálati idővel. Azonos nyugdíjazási feltételek esetén azonos összegû nyugdíjak biztosítása, függetlenül a nyugdíjazás évétől! - hangzott a jelszó. Részleteiben a dolog nem éppen ilyen egyszerû, de az újraszámítás kétségtelenül előrelépést jelent a méltányosság felé. Az RMDSZ választási programjában szerepelt, hogy érdekvédelmi szervezetünk támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a társadalombiztosítási rendszer terheinek enyhítését, bizonyos társadalombiztosítási szolgáltatások áthelyezését az egészségügyi biztosítás, illetve a szociális gondozás rendszerébe. Ez a múlt év végén megtörtént, a társadalombiztosítási rendszerben csupán az öt nyugdíjkategória (öregségi, előzetes, részleges előzetes, rokkantsági és utódnyugdíj), valamint a temetési segély maradt, más járandóságok - mint például az ideiglenes munkaképtelenségért járó juttatás, a gyermeknevelési és beteggyermek-gondozási segély - az egészségbiztosításhoz, illetve az állami költségvetéshez kerültek át a társadalombiztosítási költségvetés tehermentesítése érdekében.
Itt az érem másik oldala, hogy nem sikerült keresztülvinni az özvegyi pótnyugdíjra - hivatalos nevén a túlélő házastársnak juttatott özvegyi segélyre - vonatkozó törvény alkalmazását. Az özvegyi pótnyugdíj - mint önálló, hatodik nyugdíjkategória - bevezetését először 2004 elején javasoltam, majd 2004 októberében az erre vonatkozó törvénymódosítási javaslatomat kibővített formában újra benyújtottam. Eszerint a túlélő házastárs saját nyugdíján kívül örökölheti elhalálozott házastársa nyugdíjának a 25 százalékát (másodszor 30 százalékot javasoltam), ha nem kötött új házasságot. Mindkét esetben elutasították, de röviddel azután a N?stase-kormány törvénytervezetét elfogadták, amely szintén huszonöt százalékot irányoz elő, de az özvegyi pótnyugdíjat özvegyi segélyre keresztelte át. A törvény megvan, de nem alkalmazzák, a 2006-os költségvetésben nem sikerült pénzt elkülöníteni erre a célra.
Jó irányban módosult viszont a munkanélküliségi biztosításrendszerre vonatkozó törvény. A munkaadó hozzájárulását három százalékról 2,5 százalékra csökkentették. A tavalyi változtatásig a törvény egyösszegû munkanélküli-segélyről rendelkezett, ami az országos minimálbér hetvenöt százalékának felelt meg. Ez nem állt összefüggésben a szolgálati idővel és a befizetett hozzájárulással. A szolgálati idő csak a folyósítás időszakát határozta meg hat, kilenc vagy tizenkét hónapban. A módosítás értelmében a munkanélküli-segély összege egy állandó és egy változó részből áll, utóbbi a szolgálati idő és a hozzájárulás függvénye. Az állandó rész a kormány által legkisebb fizetésként biztosított összeg hetvenöt százaléka, a változó részt (a munkanélküli-segély 3-10 százaléka) a biztosított személy utolsó tizenkét hónapban kapott átlagfizetéséből kiindulva számítják ki.
Megjegyzem, hogy 2001-ben e két rész bevezetését javasoltam. (Az állandó részt az országos minimálbér ötven százaléka, a változó részt a biztosított személy utolsó tizenkét havi átlagfizetésének a tíz százaléka tette volna ki. A kormány ezt húzta keresztül a kedvezőbb - már említett - hetvenöt százalékkal, korábban az országos minimálbér 60 százalékát javasolta). Az én indítványom sikertelen volt, de inkább jó, mint rossz érzés elfogadott törvényben viszontlátni egy-egy korábbi javaslatot, ötletet (ha nem is éppen abban a formában). Így volt ez a kettős vagy hármas ikreknek folyósított gyermeknevelési segély esetében is.
A munkaszolgálatos törvénybe (amely félmillió embert érint) nem sikerült bevinni azt a pontosítást, amely egyértelmûvé teszi, hogy kárpótlásra jogosult minden olyan személy, aki 1950-1961 között katonai szolgálatát munkaszolgálatosként töltötte, függetlenül attól, hogy alakulata melyik minisztérium alárendeltségébe tartozott. Megjegyzem, hogy ebből a törvényjavaslatomból 2002 júniusában lett törvény, akkor öt-hat hónapig jól értelmezték és alkalmazták. Szûk értelmezése és alkalmazása 2002 novemberében kezdődött. A pontosítás elfogadását nehezíti, hogy számításaim szerint itt még negyvenezer személy kárpótlását kellene biztosítani (jelenleg az elvben kárpótlásra jogosult 520 044 személyen kívül még 40 000), a honvédelmi minisztérium viszont 800 000-900 000 személyről beszél, ami már érezhetően terhelné az állami költségvetést.
A negatív oldalon elsőként kell feltüntetnünk, hogy nem sikerült elfogadtatni a számunkra nagy jelentőségû kisebbségi törvény tervezetét.
- Mit vár 2006-ban? Mit kellene elérnie az RMDSZ-nek a román törvényhozásban?
- 2006-ban a kisebbségi törvény elfogadása/elfogadtatása az elsőrendû feladat az RMDSZ parlamenti képviselete számára. További erőfeszítéseket követel, hogy a közigazgatási, illetve az egészségügyi törvénycsomag érdekvédelmi szervezetünk álláspontjának megfelelően kerüljön megszavazásra. A nyugdíjtörvény ,,átírására?, átdolgozására is oda kell figyelnünk. Javasoltam, hogy az új változat kidolgozásakor vegyék be az özvegyi pótnyugdíjat mint önálló nyugdíjkategóriát, előmozdítván így alkalmazását, hiszen közel egymillió nyugdíjast érint. Fontosnak tartom a munkaszolgálatos-törvény és más jóvátételi törvények módosítását, pontosítását az igazságosság és méltányosság szellemében. További feladatnak tartom az egyházak támogatását, ingatlanjaik karbantartására pénzt kell hozni a központból, akárcsak a falusi infrastruktúra fejlesztésének esetében is.
Kérdezett: Iochom István
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.