Tudomány: A Yellowstone-park - a vulkanizmus nyitott könyve

2006. február 1., szerda, Archívum 2003–2007

A vulkáni utómûködés fogalmát Háromszékről Amerikába, a Yellowstone Nemzeti Parkba is magammal vittem, s amikor rácsodálkoztam az általam posztvulkanikusnak vélt jelenségekre, fiam visszakérdezett: honnan gondolod, hogy ezek nem elővul­kanikus, azaz nem egy vulkáni kitörést megelőző jelenségek?
A Yellowstone-park elsősorban a szemmel látható és kézzel fogható látvány révén válik a csodák és csodálkozások, az álmélkodások régiójává. Érdeklődésünket felcsigázza az is, ami nem látható, de ma már tudható a parkról.
Zoltán fiam a képzett geológus tájékozottságával apró porciókra s az én vélt felfogóképességemhez igazítva magyarázza, hogy a Yellowstone vulkán a Föld egyik ,,forró pontja? (hot spot) fölött helyezkedik el, s az észak-amerikai kéreglemez széleitől hatalmas távolságra található. A forró pontnál a Föld szilárd kéreglemeze a feláramló magmától átég, megolvad. Úgy képzeljem el, mintha egy kartonlap alá gyertyalángot helyeznék el, és efölött a papírt valamelyik irányba mozgatva, a láng átégetné a földkéreg-imitációt.
A Yellowstone Nemzeti Park területe alatt mindössze nyolc kilométernyi mélységben van az a mag­ma­kamra, amelyet a Föld alvadt gyomra felé hosszú ,,gégecső? köt össze, s a földfelszínhez közeli ,,szájüregbe? ezen át jut a kőzetolvadék, amely vulkáni kitörések - hatalmas rob­banások - következtében a szilárd földkéregdarabokat törmelékké, porrá, hamuvá aprózva a földfelszín felé lökik s a levegőbe röpítik.
A föld szilárd kérge a szárazföld alatt átlag 30-40 km vastagságú, a lánchegységek kéreggyökerei sem haladják meg általában a 70 kilométert, de az ősi pajzsok nagy mélységbe nyomulva elérhetik a 300 km vastagságot is. Az óceáni kőzetréteg vastagsága mindössze 6-8 km.
Geológiai kalauzom mintegy hazaszólva jegyzi meg, hogy a Magyar Alföld alatti hatalmas termálvízkészlet a magma fölötti földkéreg vékonyságával függ össze. A Kárpát-medence geológiai aljzata a Föld egyik legvékonyabb kéregtakarója fölött alakult ki.
A Yellowstone-térség geotermikus jelenségei, a szupervulkáni kitörésektől a gejzíreket éltető és ,,mûködtető? rendszerek kialakulásáig, a földfelszínhez viszonylag közel lévő magmakamra létével és mûködésével hozhatók kapcsolatba. A szóban forgó térségben több kéregtörés - vető - is találkát ad egymásnak. A vulkanizmus és a hozzá kapcsolódó kéregmozgás a gyakori földrengések okozója.
A Yellowstone Nemzeti Park esetében a peremterületek - tamponövezetek - nagyságát is figyelembe véve egy Erdély nagyságú területen a földkérget vetőkkel felszabdaló és a földfelszínhez közel fekvő magmakamra jelenléte miatt sûrûsödnek erre a területre a geofizikai, geotermális és a vulka­nizmus csodás jelenségei.
,,A tett színhelyén? könnyebben elképzelhetővé és érzékelhetővé válik az a gigászi feszítőerő, amely évmilliók alatt a magma­kamrában felgyülemlik mindaddig, amíg a fölötte lévő vékony földkérget szét nem robbantja és a Föld felszínére nem tör.
Az információkat nem csak kísérőtársamtól szerzem, a Yellowstone-park turisztikai eligazító központjainál, az üzletekben, egyéb szolgáltatóegységekben, a szállodákban és motelekben változatos és jelentős mennyiségû információs anyag áll a látogató rendelkezésére. A kiképzett túraösvények, a tanösvények mellett lépten-nyomon a vendéget eligazító, vízhatlan anyaggal fóliázott táblákat, térképeket, ábrákat láthatni, s fél dollárért a sétányok szélén elhelyezett automatákból is kipottyantható a gazdag és igényes kivitelezésû információs anyag.
Égszakadás a Madison völgyében
A Yellowstone vulkáni robbanásait áttekintve a tudósok három kalderát különböztetnek meg. Ezek közül a legrégebbi a Kígyó folyó (Snake River) keleti síkságán található. A kétmillió évvel ezelőtti robbanás 2500 köbkilométer magmát lövellt ki. Ezt tartják a földtörténet eddig azonosított legnagyobb vulkáni robbanásának.
Egy másik robbanás ,,nyoma? a West Yellowstone térségben található, a Targhee és a Vörösszikla-hágó között. Ez a kitörés ,,szerényebb? volt, ,,alig? 280 köbkilométer olvadt és égett anyagot okádott ki a földfelszínre. A legutóbbi hatalmas kitörés mintegy 600 000 évvel ezelőtt történt, ez 1000 köbkilométer anyagot lökött ki a föld mélyéből. Ez a robbanás ,,alapozta meg? a Yellowstone Nemzeti Park óriási kalderájának mai alakját, ez hozta létre Amerika legnagyobb hegyvidéki, a park nevét viselő tavát, az óriási gejzír- és termálvizes mezőket, illetve a ma világviszonylatban is példaként emlegetett csodát, a Yellowstone-parkot, nem csupán az Egyesült Államok, hanem a világ egyik büszkeségét.
A látogatók, a parkkal ismerkedők fantáziáját az is izgatja, hogy a Yellowstone-parkban vagy ennek környékén várható-e újabb vulkáni robbanás.
A tudósok megállapították, hogy az eddig ismert kitörések időrendiségében bizonyos szabályosság is megfigyelhető, ami a földkéregben, a magmakamrában kialakuló feszültség felgyülemlésének függvénye. Ez a periodicitás a három hatalmas robbanás alapján mintegy 700 000 évre tehető.
Eme ,,szabályosság? alapján van még százezer esztendőnk a következő robbanásig.
Válas György, a University of Wiscon­sin-Madison kutatója az Iszonyatosat robbanhat a Yellowstone vulkán, de addig van még százezer nyugodt éve címû írásában a Yellowstone vulkán kitöréseit a nyolcas fokozati skálára helyezve egybeveti a Föld eddig ismert legnagyobb vulkáni kitöréseivel.
Az osztályba sorolás legfőbb kritériuma a kidobott anyagmennyiség nagyságrendje. (A Tambora 1815-ös kitörése Indonéziában nyár nélküli évet hozott létre, késő ősztől kora tavaszig elsötétítve az egész északi félteke egét. A vulkántól 9000 kilométerre még centiméteres hamuréteget rakott le, a kibocsátott hamueső mintegy tízezer ember közvetlen halálát okozta, a vulkáni bombák, a lávafolyások, az éhínség, a hőmérséklet alázuhanása újabb 82 000 áldozatot követelt.)
,,Az a kitörés, akárcsak a Yellowstone vulkánkitörés kalderaképző kitörése, a nyolcfokozatú skálán a 7., szuper­kolosszális osztályba sorolható. Ebben az osztályban száz köbméterekben mérhető a kidobott anyagmennyiség. A Krakatau 1883-as kitörése, valamint a Santorini i. e. 1650-ben történt kitörése, amely elpusztította a minoszi kultúrát, és a tengerszinten 16 km átmérőjû, 3000 m fölé emelkedő vulkánból csak egy szigetgyûrût hagyott, még egy osztállyal lejjebb sorolható, vagyis még egy nagyságrenddel kisebb. Ebben a kolosszálisnak nevezett kitörésosztályban tíz köbkilométer kidobott anyag mennyiségének mértékegysége, de még ez is 25 km fölé, vagyis a sztratoszféra fölé lövelli ki a kidobott hamut. A Yellowstone legutóbbi, főleg pedig a kétmillió évvel ezelőtti kitörése a legmagasabb, a 8., megakolosszálisnak nevezett osztályba tartozik. A kétmillió évvel ezelőtti, 2500 köbkilométeres kitörés 17-szer volt nagyobb, mint a Tambora kitörése, 83-szor nagyobb, mint a Santorini kitörése, és több százszorosa volt a Krakatau kitörésének.?
A Yellowstone Nemzeti Parkot 1872-ben hozták létre az unikumnak számító gejzírek és más termáljelenségek védelmére. A park a Crater Yellowstone Ökoszisztéma szívét képezi, egyike a legnagyobb mérsékelt övi érintetlen területeknek a bolygón. Ugyanakkor otthont ad a Yellowstone folyó által kialakított Grand Canyon of the Yellowstone-nak.
A föld legtöbb gejzírje és meleg vizû forrása a Yellowstone Nemzeti Parkban van, számuk eléri a tízezret.
A Yellowstone-tó Észak-Amerika legnagyobb hegyvidéki tava, hétezer láb fölötti magasságban helyezkedik el, 141 mérföld (225 km) a partvonala, mélysége eléri a 122 métert. A tó egy nyugalmi állapotban lévő tenger képzetét kelti, benne szigetekkel, a kék vizet prémes bundaként magához ölelő fenyőerdőkkel s hosszú partszakaszokon a sok hévízforrás által a levegőbe eregetett gőzpamacsokkal. A látvány a vulkáni mûködés, a földrengések és a glaciális erózió nyomán kialakult földkérget szabdalva roncsoló erőszak látványa után pihentető, nyugalmat árasztó.
A park a geológia s általában a természettudományok nyitott könyve, a képzeletet is felülmúló, ámulatba ejtő jelenségei életre szóló élményt jelentenek.
A tudósok némi biztonságérzetet is sugallnak: a következő kitörés a Yellowstone Nemzeti Park északkeleti sarka táján várható, Wyoming és Montana határán.
Éppen ezen a tájon, West Yellowstone turistavároskában, a Nyugati Kapunál volt a szálláshelyünk.
De a következő kitörésre, mondják a bennfentes tudósok, csak mintegy százezer év múlva kerül sor. Ha a Yellowstone vulkán fegyelmezett, és betartja a 700 000 évenkénti periodicitást.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép