
Minket nem lehet egykönnyen kisemmizni - magyarázták a faluban. Lehetünk mi peremváros, de gáz, víz, kanálisrendszer és esti villanyfényes, aszfaltos járda nélkül milyen a külváros? Tudtunkkal a totalitárius rendszer kapcsoltatott minket Sepsiszentgyörgyhöz, ebből született aztán a municípiumi rang, s most ,,süljünk meg a magunk zsírjában?? Hát ez nem így megy - sommáz az utca embere. Ez a falu századokon át önálló volt. Századokon át önálló történelmet írt. Nem lehet könnyen beolvasztani a városba, fittyet hányni múltjára. S ha mégis annyira a város tartozéka, ide a jussával! Sajnos, mi csak annyit nyomunk a latban, hogy még megválasztott képviselőnk sincs a municípiumi tanácsban! - jegyeztük az utca hangját.
A lakosság egy része látszólag elégedett, s nem lázong amiatt, hogy Kilyén közügyei a közeli megyeszékhely tanácsának kezébe kerültek. Van azonban egy olyan réteg, amely ,,minőségi változásra? vágyik, s állandóan hangoztatja, nem nyugodhat bele abba, hogy a jelen közigazgatás lassan alakítja a falu történetét, hogy ez a település mostohább gyermeke Szentgyörgynek, mint Szotyor. Valahol a két véglet között - kerestük a valóságot.
Sárpilis és a történelem
Mikor jön már el az idő, hogy mi is büszkélkedhessünk értékeinkkel? Egy csokorban van itt minden, ami egy önálló, szép kis község számára szükséges: múlt és jelen - kérdezte két helybeli tősgyökeres értelmiségi. Lám, testvértelepülésünknek, a magyarországi Sárpilisnek falufüzete is van, nyomdafesték örökíti meg a nemes múltat, a törekvő jelent. Velük kiváló a kapcsolat. Onnan nyolc és tőlünk is nyolc tanuló vett részt cserenyaraláson. Nos, egy, az övékéhez hasonló falufüzetet mi is szeretnénk, s ha éppen pénz kérdése az egész, akkor indulunk gyûjteni, mert Kilyén mindig bizonyított, és ma is ezt teszi.
A falu délnyugati szélén egy IV. századi település maradványai kerültek napvilágra, bizonyítva, hogy ez a hely századokkal ezelőtt már lakott volt. Itt hagyta tárgyi emlékeit egy népvándorlás kori germán népesség is, a gótok. Kilyén legrégibb mûemlék épülete az unitárius templom. 1334-ben már plébániatemplom, később kapott gótikus formát. Freskói a Szent László-legendát, az Utolsó vacsorát, a Kánai menyegző részleteit ábrázolják. Református mûemlék temploma reneszánsz emlékeket őriz, előterében hősi emlékpark. A katolikus temetőben található az 1751-ből származó, nemrég megmentett kőkereszt, s áll még itt jó néhány kúria. Az is említésre méltó, hogy kilyéni előnevet viselt Ferencz József (1835-1928), az erdélyi unitárius egyház 23. püspöke. Itt hunyt el a híres erdélyi naplóíró, Halmágyi István (1719-1785). Idevaló volt a Czakó család s annak jeles szülöttje, Kilyéni Czakó Áron (1821-1900) 1848-as honvéd hadnagy. Itt őrzik a tragikus sorsú Szilágyi Sámuel (1799-1857) ugyancsak negyvennyolcas honvéd alezredes kőből faragott síremlékét.
Panaszkodtak a buszmegállóban a kilyéni emberek: lassan haladnak egy idő óta a közösségi munkálatokkal, az ivóvízhálózat lefektetésével, a közvilágítás feljavításával, a gáz bevezetésével, a belső utcák burkolatának javításával.
A jelenkor lassabban írja
a történelmet
Vajon miért? - tettük fel a kérdést Török Arankának, aki falufelelősként és nem városi tanácstagként képviseli Kilyént, szavazati joga nincs.
- Számtalan alkalommal szó esik Kilyén gondjairól - mondta. - Az ivóvízhálózat fővezetéke mintegy 1,5 km hosszúságban már benn van a településen, tavaly azonban pénzalapok hiányában alig néhány tíz méterrel tudták meghosszabbítani A napokban leosztották a költségvetést, s újabb 550 millió régi lejt kaptunk ennek folytatására. Ennek egy részét a városi tanács, másik részét a közüzemek állják.
Kilyén több övezetében nagy szükség volna az ivóvízre. A falu üzletében jegyeztük le néhány állattartó nevét, olyanokét, akiknek - mert házuk a magasan álló Olt-teraszon fekszik - ivóvízre van szükségük: Kondor Zoltán, Dónáth Ferenc, Vaszi Árpád, Kölcze András. Sokan nyújtottak be kérést a városi tanácshoz - mondták -, még a református tiszteletes is. Nekünk egyelőre meg kell elégednünk Czimbalmos alpolgármester úr és Bálint Csaba ígéreteivel.
Megjegyezzük azonban, hogy a dolog csábító, mert Kilyénben közel harminc olyan családot számoltunk össze, akik már hivatalos fogyasztókként rácsatlakoztak a sepsiszentgyörgyi ivóvízhálózatra.
- A belső utcák burkolata nagyon leromlott, foghíjas a közvilágítás.
- Így van - folytatta Török Aranka. - Tavaly egy lépést sem tudtunk tenni, nem volt erre pénz. Biztos vagyok benne, ha javul az idő, idén erre is sor kerül, a tanács egymilliárd lejt szán erre a célra. A belső utca egy hosszú szakaszára végre aszfalt kerül. Tíz lámpatestet, nem égőt kértem az utcai hálózatra. Ígéret van rá, de sajnos nagyon drágák. Kitartok kérésünk mellett, mert főút mentén fekszik a falu, még hosszúak az esték, és a közvilágítás elengedhetetlen a közbiztonsághoz.
A falufelelős tájékoztatójából, bár nem mondta ki, érezni lehetett, hogy hiába várnak mindent a hivatalosságoktól, van és lesz számos olyan területe a közösségi életnek, amelybe a kilyénieknek is be kell kapcsolódniuk, fel kell mutatni azt, amit önerőből is meg tud valósítani ez a közösség.
És mégis mozog...
És mégis van, ami körül forog-alakul az élet e peremtelepülésen. Nem más ez, mint az egyház. Bár több felekezethez tartozik a lakosság, nem feltûnő, hanem sokatmondó volt az a tény, hogy a református templomban nemrég megtartott ökumenikus imahét alkalmával még a görögkeleti hitben élők közül is hallgatták az igehirdetést. Tiszteletes Kolumbán Egyed László lelkipásztor harmadik esztendeje szolgál a gyülekezetben. Kilyén feléledő közösségi életéről vele és Veress Ferenc református megyebíróval, a település egykori városi képviselőjével beszélgettünk. Megjegyeztük: a jelenlegi lelkipásztor szolgálata alatt mind lelki, mind anyagi szempontból épült ez a 358 lelket számláló gyülekezet. Bővítik és korszerûsítik a lelkészi lakást, melyre az anyagiakat a holland testvérgyülekezet adományából, a megyei tanács pályázatán nyert összegből és helyi gyûjtésből teremtették elő. Az épületben kap majd helyet a lelkészi iroda, a tetőtérben pedig vendégszoba. Kétszázötven körüli a kepefizetők száma, évi 300 000 lejben állapította meg a presbitérium a fenntartási járulékot.
- Egyre több gondot okoznak az ingatlanok - mondta a gondnok. - Megviselte az idő a templom tetőszerkezetét, új ajtót akarunk szegődni, lépcsőfeljárat szükséges a toronyba, no meg a temetőnknek is kerítést kell csináltatni, mert az éppen a nemzetközi rangra emelt mûút mentén található. Pénzügyi nehézségeink ellenére is tudtunk segíteni a rászorultakon. A Sepsi Református Egyházmegyén keresztül nyolcmillió lejt küldtünk az udvarhelyszéki árvízkárosultak megsegítésére. Örömmel újságolhatom, hogy megnőtt a templomlátogató hívek száma - folytatta a lelkipásztor, aki ottjártunkkor végezte a minden évi családlátogatást. - Ifjúsági mozgalmunk is élő. A fiatalok készséggel szolgálnak templomi mûsorszámokkal, segítettek elhordozni a faluban mintegy hetven szeretetcsomagot. Nőszövetségünkben átlagban tizenöt asszony tevékenykedik, akik nem csak a bibliaórákon, hanem minden rendezvényünkön jelen vannak. Megújult és megfiatalodott presbitériumunk, szép templomi ünnepségek keretében tartjuk meg a kortárstalálkozókat. Az ötvenévesek találkozójáról a templomba jöttek az ünneplők, ekkor kerültek az elhalt kortársak síremlékeire a kegyelet és az emlékezés virágai.
Érdeklődtünk a más felekezetek élete felől is. Elmondták, hogy a csekély számú unitáriust t. Kovács István gondozza. Az istentiszteleteket a gondnok házánál tartják, s még nem oldódott meg a kilyéniek kérése-óhaja, hogy temetések alkalmával - bármilyen felekezetû az elhunyt - szólaljon meg a falu minden harangja. Nos, a mûemlék unitárus templom harangja még mindig néma. Az már nem újdonság, hogy a kevés görögkeleti vallású számára új templom épült Keresztelő Szent János tiszteletére. Az azonban igen hogy a The Washington Postban hat esztendővel ezelőtt megjelent riportra, melyben ,,a hívek nélküli új templomok? kérdését taglalta a szerző, időközben válasz is született, mégpedig a Sepsiszentgyörgyről elszármazott dr. Gheorghe Olteanu tollából, aki a németországi Baden-Badenből írt Peter Finn riporternek, részletezve az itt élő magyarság és románság nem mindig felhőtlen viszonyát. Közben azt is megtudtuk, hogy nem is annyira üres a szóban forgó kilyéni ortodox templom: számos környékbeli és brassói család keresztelteti itt kisgyermekét, így fog majd idővel megnövekedni az itt anyakönyvezett hívek lélekszáma!
Ha farsang ideje...
vigadhatnak a kilyéniek is. Török Aranka, aki egyébként az RMDSZ helyi szervezetének vezetője, elmondta, hogy februárban nagyszabású kosarasbált fognak rendezni. Az érdekszervezetnek jelenleg nyolcvan nyilvántartott tagja van.
- Nagyon hálásak vagyunk a református lelkésznek és a tiszteletes asszonynak, Egyed Erzsébetnek, akik a magyar közmûvelődés élére álltak - kapcsolódik beszélgetésünkbe a férj, Török Mihály. - Szerények, nem akarnak dicsekedni ezzel, de hogy itt egy felnőttkórus és egy ifjúsági tánccsoport mûködik, méltánylandó. Az iskolások csoportja a tartalék.
- Jómagam is részese vagyok ennek a munkának. Volt és van adottságom, s némi képzésem is - mondta Török Mihály, Török Mihály, ő ugyanis elvégezte a sepsiszentgyörgyi népmûvészeti iskolát, Szilágyi Zsolt tanítványa volt. Elmondták, mindenképpen székely ruhát szeretnének rendelni a kórusnak, hiszen nem mindegy, hol és miképpen lépnek fel. Sárpilisen például nagy sikerre számíthat a népviseletbe öltözött kilyéni kórus.
*
Kilyén peremtelepülésként állandó táplálója a 64 000 lakosú megyeközpont piacának, hagyományaival, megőrzött épített örökségével, megújuló kulturális mozgalmával értékes része Szent György lovag mai városának. Ezek után ki lenne az a városi tanácstag, aki ellenezné, hogy Kilyén megkapja a rá eső részt a költségvetésből?!
Kép és szöveg: Kisgyörgy Zoltán