
Beszélgetés Oláh-Badi Álmossal, Maksa község polgármesterével
- Mit sikerült megvalósítaniuk a múlt esztendőben és mit nem?
- Megvalósításról nagyon keveset szólhatok. Egy pár projektet kezdtünk el, a tervek még az asztalunkon vannak mind az Ispa-, mind a Sapard-program keretében. Egy sportcsarnok építéséről van szó, valamint víz- és csatornahálózat kiépítéséről Maksán és a Besenyői-tó jobb oldalán. Nagyon fontos a vízellátás megoldása, mert a falu kútjainak több mint fele nitráttal fertőzött, és ajánlott a vezetékes víz bevezetése. Természetesen, a tó melletti területek ára is megnő, ha az infrastruktúra fejlődik. Nagyon fontosnak tartom a Besenyői-tó visszaszerzését. A folyamatot már tavaly elkezdtük, jelenleg ott tartunk, hogy a megyei tanács kormányhatározat-tervezetet állított össze, és eljuttatta a kabinethez. Azzal indokoltuk igényünket, hogy a tó nem képezett soha országos érdeket, mint ahogyan arra hivatkoznak. Ez helyi érdeket képvisel, mezőgazdasági területek öntözésére képezték ki a mesterséges tavat. Nagyon reméljük, hogy a víztükör visszakerül a község tulajdonába, s akkor újra szeretnénk indítani az öntözőberendezést, és a tó kihasználási szabályait - horgászat, sport stb. - is mi tudnánk meghatározni.
Ami a községgazdálkodást illeti, erre elég kevés pénz volt a költségvetésben. Sajnos, vannak elmaradások a helyi adók és illetékek befizetése terén, hiszen mezőgazdaságból él a község kilencven százaléka. Nagyon rossz mezőgazdasági év volt, sajnos, a terményt nagyon későre és kevés pénzért tudták eladni, s ami bejött, vissza is fordították szántásba, vetésbe. A gazdáknak még nehezebb lesz ezután. Átalakították a támogatási rendszert, s úgy látom, kevesebb szubvenciót helyeztek kilátásba.
Elindítottuk a központosított hulladék-összegyûjtést a község teljes területén, ami elég jól mûködik. Nem óriási az illeték, családonként 120 000 lej volt tavaly, idén tíz százalékkal emeltük a díjat. Minden faluban volt szemétgödör, a besenyőit és eresztevényit felszámoltuk. Idén szeretnénk áttérni a szelektív hulladékgyûjtésre.
Eresztevényben és Besenyőben megkavicsoztuk útjainkat. Az iskola állami támogatásból tíz számítógépet kapott, informatikalabort alakítottak ki, és be akarják indítani a rendszeres oktatást. Tavaly a társadalmi segélyben részesültekkel próbáltuk a Besenyői-tó környékét kitakarítani. Hozzájárult Dálnoki Sándor, az iskola sporttanára, aki a Föld napja alkalmával takarítást szervezett. Közvilágítás terén tavaly csak javítást végeztünk. Idén szeretnénk a tó melletti területre is kivezetni az áramot. Elég nagy gond, hogy nincs világítás a víkendtelepen, mert sokszor, főleg a távolról jövő fiatalok, vandál módon viselkednek.
- Miből gazdálkodnak ebben az évben?
- Idén 660 000 új lejből gazdálkodunk, ami jóval kevesebb a tavalyi leosztott költségvetésünknél. Ebből 98 000 lej helyi bevételre számítunk. 330 000 lejt csak az iskolai fizetésekre fordítunk, s ha megnézzük, mi marad, miután a fogyatékosok gondozóinak bérét, az intézménybe szorult gyerekeink után járó hozzájárulást, a szociális segélyeket kifizetjük, mondhatom, jóformán semmi sem marad községgazdálkodásra. De azért pályázunk, megpróbálunk olyan dolgokat megvalósítani, amik elmaradtak.
- Milyen terveik vannak?
- Jóval bővítené bevételeinket, ha a tavat vissza tudnánk szerezni. Még akkor is, ha bérbe adjuk, 80 000 lejjel tudnánk gazdagítani költségvetésünket. Nagyon remélem, hogy idén megépítjük a sportcsarnokot. Multifunkcionális teremként szeretnénk használni, mivel a kultúrotthonunkat visszakapta a református egyház, három évre bérbe vettük, és ebből még csak egy év van hátra. Még sok tennivaló lenne. Nagyon zavar bennünket a külterületek után fizetendő adó, ami nem marad a helyi költségvetésben. A Rompetrol cég benzinkutat szeretne létesíteni Eresztevényben, a volt kultúrotthon helyén. A tanács rábólintott, következik a szerződéskötés.
- Hogy állnak a földtörvény alkalmazásával?
- Az új földtörvény alapján 484 hektár területet igényelnek vissza. A felleltározott szabad területünk - mezőgazdasági terület és legelő együtt - 440 hektár, amit vissza tudunk szolgáltatni. Abban az esetben, ha az igénylők nem fogadják el a felajánlott területet, más tulajdonába is kerülhetnek a földek. Például ha Csernátonban nem elég a terület, akkor csernátoniak is megkaphatják.
- Az erdőkiméréssel hogy állnak?
- Az erdők birtokba helyezésével a héten indulunk. Óriási gondot okozott, hogy köteleztek arra, nagy sebessen állítsuk ki a birtokleveleket, s adjuk ki azokat. Az erdészet átadta ugyan a területet, ám a térkép nem egyezett a terepen levő parcellákkal. Így a birtokba helyezés akadozott mindaddig, amíg a prefektus az erdészeti hivatal új igazgatójával felvette a kapcsolatot, és tisztázódott, hogy még erdőt kell kapnunk. A topográfus cég elkészítette az új parcellázási terveket, jelenleg az erdészettel együtt a terepen azonosítjuk.
Lejegyezte: Szekeres Attila
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.