Máról holnapra: Hisztéria

2006. február 8., szerda, Archívum 2003–2007

Sokadszor kell tapasztalnunk, hogy a román sajtó és politikai elit primitív ösztönnel, zsigerből fakadó bizalmatlansággal, harsogó hisztériával viszonyul egy-egy vélt vagy valós kedvezőtlen döntéshez, helyzethez. Románia európai uniós csatlakozásáért úgymond egységesen síkra szálló politikusok XlX., XX. század eleji ösztönökkel tiltakoznak egy olyan kezdeményezés ellen, melynek az egységes Európa államait kell jellemeznie a többség és kisebbség együttélésének viszonylatában. Viselkedésük azt mutatja, kinyilatkoztatások szintjén elfogadják ugyan, hogy a csatlakozás a szuverenitás egy részének leadását jelenti, azt is, hogy a globalizáció korában új eszmék szerint kell megszervezni az országot, annak adminisztrációját, politikai vezetését, s majd uniójukat. Az új struktúrában mind a nemzeteknek, mind a nemzetiségeknek gyökeresen megváltozik a státusuk. Akár tetszik ez Bocnak, Voiculescunak, Cozmin Gu??nak, akár nem. Valójában Frunda György az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének Jogi Bizottsága felkérésére készítette el az 1735. számot viselő ajánlást, mely a nemzet, a nemzetiségek új definícióját hozta, s melynek lényege, hogy ne nemzetállamok közössége képezze az uniót, hanem multikulturális polgári államoké. Ezek az országok, annak lakói, fizikai személyek, nemzeti kisebbségek legyenek jogalanyok, s egyben egy kozmopolita nemzet olyan tagjai, melyek megőrzik kulturális identitásukat. Az ajánlás nem Romániának, hanem az ET több mint negyven államának szól, ráadásul menet közben kemény átalakulásokat szenvedett. A jogi bizottságban mind a román Adrian Severin, mind a francia, török, belga, monacói honatyák számtalan lényegbevágó módosító indítványt tettek, hogy végül az említett dokumentum általánosságban nemzet és nemzetiségek viszonyára vonatkozó ajánlásokat fogalmazzon meg, toleránsabb államot sugall, mely biztosítja a nemzeti közösségeknek a kulturális jogokat, beleértve a kulturális autonómiát is. Ezt a többség és kisebbség közötti harmonikus kapcsolat alapjaként definiálja, mely képes lesz régi sérelmek orvoslására. Szükség van egy ilyen szabályozóra, hisz az unión belüli esélyegyenlőség biztosítása - eddig legalábbis - nem vonatkozott a kisebbségi jogokra is. Dióhéjban ennyi az 1735-ös ajánlás, melyért az RMDSZ távozását kérik a demokraták a kormányból, Frunda menesztését a román küldöttség éléről.
Nos, a romániai hangadó politikusok magyarellenes felindulásai, Emil Boc minősíthetetlen kijelentései, az RMDSZ elleni összehangolt támadás csak két cél eléréséért folytatott harc részelemeként értelmezhető: a demokraták ismét előrehozott választásokat akarnak, tehát szántszándékkal szét akarják robbantani a koalíciót, másrészt (választási meggondolásokból) ki akarják zsigerelni a kisebbségi törvényt, törölve az autonómiatanácsra vonatkozó fejezetet. Ugyanis e tekintetbe is olyannyira félrevezették a román közvéleményt, oly nagy magyar veszélyként tálalták a jogszabályt, hogy úgy érzik, ezzel, csakis ezzel az elavult fegyverrel nyerhetnek választásokat.
Szemmel látható, hogy az RMDSZ-nek igen szûk mozgásteret hagytak, ellenük hangolták a román közvéleményt, a kormányzó és ellenzéki pártokat. A parlament minden valószínûség szerint vagy leveszi napirendjéről a kisebbségi törvényt, vagy még jobban eljelentékteleníti, de mindenképp úgy cselekszik, hogy az RMDSZ mellett megalázza a másfél milliónyi magyar közösséget, s a román pártokkal eddig legalábbis tökéletesen együttmûködő Frunda Györgyöt is.
Románia politikusainak zöme, lakosságának egy része, sajnos még ehhez a kaotikus, önmagát megfogalmazni alig tudó, roppant óvatos európai közösséghez való csatlakozásra is alkalmatlan. Ez a hisztéria kicsiben a muzulmán világ lángra gyújtását idézi föl, ami éppúgy politikai indíttatású, mint amit most itthon tapasztalunk.
Simó Erzsébet
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2006-02-07: Archívum 2003–2007 - :

Vegyes

2006-02-08: Archívum 2003–2007 - :

Marad Frunda is, az RMDSZ is