Csőd magánosítás utánKözélet: Számon kell kérni a kudarcot

2006. február 8., szerda, Archívum 2003–2007

Egyértelmû kudarcnak nevezte a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a háromszéki állami vállalatok magánosítását. Herman Rosner az IAME Grup Rt. csődje kapcsán közölt riportunkra reagálva fejtette ki véleményét.
- Milyen eszközei vannak a kereskedelmi kamarának arra, hogy a gazdasági folyamatokba beavatkozzon? Kérdezem ezt épp az IAME-csoport csődje kapcsán.
- A kamarát már nemegyszer akarták államosítani, nemrég a cégbíróságok kerültek az igazságügyi minisztérium fennhatósága alá. A kamararendszernek egyetlen célja lehet: a tagok védelme, illetve olyan lehetőségek, információk felajánlása, ami segíti a tagok gazdasági fejlődését. Van egy román közmondás, hogy az Isten ad, de nem teszi a tarisznyádba. Tehát annyiban tudunk valamilyen segítséget nyújtani, amennyiben ezt az IAME kéri tőlünk. Nem elemeztük, nem is volt elegendő információnk, hogy megtudjuk, hol csúszott meg az ügy. Viszont mi már a tavalyi vállalkozói napok alkalmával közzétettünk egy hétpontos javaslatot, ami alapján sokat lehetne segíteni a gazdasági helyzet fejleményein. Az egyik ezek közül az úgynevezett posztprivatizációs törvény megalkotása. Ennek az lenne a célja, hogy jogszabály alapján lehessen készíteni egy felmérést, hogy a magánosításkor meghatározott feltételek mennyiben teljesültek. Persze, a piacgazdaságban mindenfajta szerződésben előre nem látható kockázati elemek is vannak. De egy sor feltételt rögzítettek, s az államnak annak a vagyonnak a sorsát, amit ötven éven keresztül megteremtettünk, a magánosítás után is joga, sőt, kötelessége nyomon követni. A privatizáció önmagában nem cél, csak eszköz, minden szerződésben egy sor követelmény szerepelt, amit a vásárlónak teljesítenie kellett. Mert lényegében a privatizációnak jó menedzsmentet, nagyobb hatékonyságot, a piac mozgásaival szemben nagyobb rugalmasságot, nagyobb profitot, újabb beruházásokat és persze több adóbevételt kellett volna hoznia. De nem az ócskavaseladásból, hanem a nagyobb termelékenységből. És nem utolsósorban: a több százezer kisrészvényes érdekei is érvényesüljenek, kapjanak osztalékot, vagy a részvények értéke nőjön, hogy hasznuk legyen.
- Ehhez képest a kisrészvényesek nemhogy jövedelmet nem könyvelhettek el, hanem egyáltalán nem tudnak beleszólni a vállalatok mûködésébe. Ráadásul munkavállalókként is az utcára kerülnek, megélhetés nélkül maradnak. S ha Kovászna megyéről beszélünk, alig van egy-két sikeres vagy legalább nem a csődöt jelentő privatizáció. Mi lehet ennek az oka?
- Ennek nagyon sok oka van. Az első időszakban a magas infláció befolyásolta, hiszen a pénz mint forgóeszköz nagyon drága volt. Közben a belső piac visszaesett, a külső piacon pedig megvolt az egyensúly, a mi alacsony termelékenységünket, hozzá nem értésünket senki nem fizette meg. Persze, nagyon sok függött attól, hogy ki privatizált, milyen szándékkal, volt-e fejlesztési stratégiája. Mert szerintem a szerződés megkötésekor kellett volna kérni ezeket a stratégiákat számon kérhető kötelezettségekkel együtt. Nálunk általában, aki privatizálás nyomán vásárolt, nem kellett semmilyen felelősséget vállalnia. Ritkán kikötötték, hogy az alaptevékenységet egy ideig meg kell tartani, de sehol nem rögzítettek hatékonysági kritériumokat, nem kötötték ki, hogy mennyi munkaerőt kell megtartani. Ráadásul senki nem ellenőrizte, hogy a vásárló alkalmas-e az illető vállalat tulajdonlására, esetleg menedzselésére. Egy autót sem lehet vizsga nélkül vezetni, hát akkor egy gyárat? Elsősorban a nemzetközi piacon elismert menedzsmenten van a hangsúly. Ugyanakkor a privatizációt lebonyolító állami intézmények, azok vezetői, alkalmazottai felelősségi körét is meg kellett volna állapítani, majd számon kérni tőlük. Például feltételként szabni, hogy a privatizáció szereplői - menedzsment, állami intézmény vezetői stb. - saját vagyonukkal is feleljenek a megkötött szerződésekért. De itt vannak a csődeljárások. Ha mégis ezek a cégek csődbe jutnak, az ügyüket gyorsított eljárással kellene tárgyalni, nem úgy, ahogy például most az IAME-vel történik. A gazdaság túl gyorsan mozog ahhoz, hogy több évet lehessen átszervezési, felszámolási perekkel eltölteni.
- Nem kevésbé rendezett a kisrészvényesek ügye, akik szintén egy általános magánosítási folyamat részeként tulajdonosok, legtöbb esetben a saját munkahelyük résztulajdonosai lettek. De gyakorlatilag érdekérvényesítő képesség nélkül.
- Ez egy másik nagy hiba. Mai napig nem született meg a kisrészvényesek törvénye, amely megvédje, illetve bizonyos előjogokkal ruházza fel őket. Itt egy felfogásbeli hiba történt, ugyanis az itteni kisrész­vényesek nem ugyanolyanok, mint mondjuk Amerikában, ahol a magánembernek, ha pénze van, részvénybe fekteti. Itt valójában egy jóvátétel történt volna, az ötven év munkáját akarták honorálni, de nem kapta meg azt a törvényi és gazdasági eszközrendszert, amivel ezt gyümölcsöztetni tudja. Arról nem beszélve, hogy mentalitás szempontjából sem készítettük fel az embereket. Annak a kisrészvényesnek, aki ott nőtt fel a gyárban, ismerte annak mûködését, lehetőséget kellett volna adni, hogy például beperelje a menedzsmentet, ha látja, hogy a dolgok rosszul mennek. Egy kicsit durva a hasonlat, de a fogyatékosokkal való bánásmódhoz hasonlóan, akiknek ugye biztosítani kellene az akadálymentes közlekedést, a kisrészvényesek számára is szükség lett volna egy pozitív megkülönböztetésre. Mert ők a piacgazdaság szempontjából sérültek, nem tudtak felkészülni annak kihívásaira. A vállalkozói szellemet az iskolában kell megtanulni. Nem volt alkalmuk megtanulni, hogy senki nem vigyáz rájuk, nincs paternalista rendszer, hogy a demokráciának vannak olyan eszközei, amelyek a kicsiket támogatják. S ezt csak erősítette az, hogy a politikai élet eljátszotta hitelét, alapvető intézmények, mint például a kereskedelmi bíróságok, a mai napig hiányoznak. Egyébként az igazságszolgáltatás átalakításával maradtunk a leginkább adósok. Hiába mondjuk, hogy jogállam, ha annak egyik alappillére nem mûködik megfelelően, ráadásul drága, tehát hozzáférhetetlen az egyszerû állampolgárnak, kisrészvényesnek. Mindez azt eredményezte, hogy senki nem ellenőrizhette, mi történt a privatizáció után. Egy rakétát, ha fellőnek, folyamatosan mérik a pályáját, és ha kell, pályakorrekciót hajtanak végre. Itt csak az a politikai hozzáállás számított, amivel jelentettük a nemzetközi intézményeknek, hogy ilyen és ilyen mértékben privatizálta az ország az állami vagyont. Semmilyen elképzelés nem volt a privatizáció kapcsán, csupán egy bürokratikus folyamat: privatizáció kipipálva. Ezentúl pedig a rablás, na meg a százalék volt érdekes.
- Milyen esélye van a korrekciónak, egyáltalán a privatizáció törvényes felülvizsgálatának?
- A politikusokra, törvényhozókra nagy felelősség hárul. Hiszen valójában törvényesen ugyan, de meglopták a kisrészvényeseket, a munkavállalókat. Meg kell teremteni a lehetőséget a számonkérésre. Mert a történtekért felelős a privatizáló, de felelős az eladó, az állam is. Ha egyébért nem, hát azért, mert sok helyen éveken át résztulajdonos maradt a magánosított vállalatoknál, képviselői beleszólhattak a gazdasági döntésekbe. Csakis egy megfelelő magánosítás utáni jogszabály teremtheti meg a kudarcos háromszéki magánosítás felülvizsgálatát.
Kérdezett: Ferencz Csaba
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép