Most elmesélek egy történetet. Noha messze történt, már nem is emlékszem, hogy hol, úgy gondolom, hogy érdemes megosztanom másokkal is.
Volt egyszer egy fiú, Z. volt a neve. Fontos tudni róla, hogy az édesapja egy híres olajmágnás volt, az édesanyja meg tanítónő. Dúsgazdagok voltak, mindenük megvolt, és költötték is a pénzt, ahogyan csak bírták. Amikor Z. tízéves volt, a szülei autóbalesetet szenvedtek, és mindketten meghaltak. Z. elörökölte a vagyont, és folytatta az életét. Vásárolt egy luxuslakosztályt magának egy főváros legdrágább negyedében, és magányosan tengette napjait.
A szülei halálán azonban nem tudta túltenni magát. Elkezdett kaszinóba és biliárdszalonba járni? játékba fojtotta a bánatát. Ez ment is egy ideig, egészen addig, amíg el nem veszítette az összes pénzét. Adósságai miatt elveszítette a tetőt a feje fölül: viszlát, pénz, viszlát, lakás, viszlát, minden!
Azóta eltelt két év. Z. ma egy sikátorban él, koldulásból tartja el magát. Néha részt vesz a hajléktalanok pókerbajnokságán, ha pedig szerencséje van, nyer is valamennyi pénzt vagy eledelt. Ami furcsa, mostanában egyre kevesebbet játszik, ugyanis tavaly télen az egyik pókerpartin egy társa mondott neki valamit. Elmondta, hogy a játék valójában egy menekülési forma. Menekülés egy olyan helyzet elől, amire nem vagyunk felkészülve, amiről tudjuk, hogy nem vagyunk képesek túlélni. Z. ekkor magára ismert, azonban nem ez volt, ami megdöbbentette.
A társa felhívta a figyelmét arra, hogy a pókerben akkor jön ki a legszebb kombináció, amikor már minden reményt feladott, a biliárdban akkor üt a legszebbet, amikor a legkevésbé számít rá. Amikor pedig a legtöbbet méri az ütésszöget, vagy éppen a legalaposabban meggondolja, hogy melyik lapot dobja el, akkor jönnek a legnagyobb csalódások.
Z. azóta hagyja, hogy a dolgok maguktól alakuljanak, nem próbálja irányítani a véletlent. Noha hajléktalan, nincs pénze, sokszor éhezik, nem bánja, hogy annak idején elpazarolta a vagyonát. Rájött, hogy mennyit tanult a játékokból, anélkül, hogy tudta volna. Az egyetlen dolog, amit megbánt, hogy minden idejét játékba fektette, és nem hagyott magának alkalmat más szórakozásra is. Azonban próbálja bepótolni a lemaradást, figyel maga körül az eseményekre és az emberekre, próbál minél többet tanulni, azonban nem gondolkodik a jövőn. Tudja, hogy minél jobban beméri az ütést, annál nagyobb a valószínûsége, hogy elrontja?
Bugri
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.