Kovakő: Síkok...

2006. február 11., szombat, Archívum 2003–2007

Milyen az, amikor tudatában vagy a ténynek, hogy már csupán néhány óra választ el valami naptárilag újtól? Milyen, amikor fel sem fogod, hogy egy fejezet véget ért? Milyen, amikor csak úgy átlépsz egy új évbe?... Semmilyen, érdekes, megható...
Mindenkinél kicsit másmilyen, úgy érzem. Talán fel sem merül a valószínûsége annak, milyen módon is éltünk az elmúlt tizenkét hónapban, vagy kikkel, miket, hogyan cselekedtünk. A december 31-i események manapság már sajnos másról szólnak. A buli, a haverok, a minden és valójában semmi. Szép, ha együtt ,,a nagy csapat?, szó se róla, de csak ennyi lenne? Én nem hiszem!
Nap mint nap keretek között létezünk, akad, akinek sikerül ezt átlépnie, de olyan is akad, akit nem érdekel. Nem kéne statisztikai szemmel tekinteni a szilveszterre. Nem könnyû az emlékezés, de hasznos. Ha áttörjük a standard kereteket, szabadon engedjük a sugallatot, ami ott rejlik bennünk, csak fel kell fedezni, még jól is alakulhat.
Ünnepekkor mindenki elhalmozza a körülötte levőket bájos, kedves, biztató kívánságokkal. De mindezt egész évben kellene kívánnunk egymásnak. A szeretetet, a figyelmet, a törődést. Fontos, hogy érezzük külső beavatkozás nélkül is, miért mondunk ki dolgokat, és mennyire őszintén. Amikor átlépünk decemberből januárba, nem csak naptárt cserélünk, nem csak hónapot váltunk. Változik a helyzetünk, megadatik a lehetőség, ami mellesleg állandóan ott lebeg, de csak néha figyelünk fel rá, hogy áttekintsünk az elmúlt idő milyenségén. Felmérhetjük, mi volt szép, miből tanultunk, mi hatott meg. Magunk faragjuk a sors keze alatt létünket, érdemes hát odafigyelni a nagy buli mellett még az ilyen apró részletekre is, mint egy új év kezdete. Önmagunk megismerése hatalmas kihívás, óriási küzdelem. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elszalasszuk a helyzeteket, és ne törődjünk mindazzal, amiben élünk, ami a környezetünk. Belegondolni az általunk formált kis világunkba, a cselekedeteink ,,miért?-jeibe, a puszta valóságba. Túllépni az érzéketlenségen, a felszínes megnyilvánuláson, ez az igazi fejlődés titka. Napról napra képesek vagyunk a fejlődésre, hiszen minden ember fejlődőképes, de csak kevesen élnek igazából ezzel. Rájönni sikereinkre, és tanulni belőlük, ahogyan kudarcainkból is!
Minden év egy új kezdetet jelképez, rajtunk áll, mit teszünk vele. Rajtunk áll, hogyan folytatjuk tovább. Számítsunk magunkra, és ne féljünk feltétlenül élni!
tia
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2006-02-11: Archívum 2003–2007 - :

Kovakő: Zöld Bakancs kör

2006-02-11: Archívum 2003–2007 - :

Kovakő: Értékeink védelmében