
Románia 6,3 millió hektáros erdőterületéből eddig 2,5 millió hektár került magántulajdonba; a tavaly megjelent 247-es törvénynek köszönhetően további kétmillió hektár jut még vissza az egykori tulajdonosokhoz, örökösökhöz. A hatalmas erdőterületen azonban ésszerû gazdálkodást kell kialakítani, életképessé kell tenni a magántulajdoni rendszert. ,,Sok buktató van, sokan gáncsoskodnak, de közösen kell megoldást találnunk? - mondotta Tamás Sándor képviselő azon a találkozón, amelyre az RMDSZ vezetői, a Maros, Hargita, Brassó és Kovászna megyei politikusok, erdészeti szakemberek gyûltek össze, hogy számba vegyék a magánerdészetek, közbirtokosságok, önkormányzatok gondjait, bajait, panaszait.
,,Vissza kell adni a magántulajdon rangját, és ez akkor történik meg, ha kamatoztatni tudjuk a közösség hasznára? - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a kormány miniszterelnök-helyettese. Az elmúlt évek alatt három kérdést kellett, kell megoldaniuk - mondotta -, a tulajdon jog szerinti visszajuttatása majdnem befejeződött, és folyamatban a visszakerült erdőterületek adminisztrálásának rendezése is, ám ezek mûködő gazdasággá alakítása a jövő feladata. Nem szabad elkótyavetyélni a visszakapott erdőket, nem mindegy, ki gazdálkodik velük, ki lesz a haszonélvezőjük - vélekedett Markó, és feladatként határozta meg ésszerû infrastrukturális, vidékfejlesztési programok kidolgozását.
Veszélyes
környezetvédelem
Az elnök rövid felvezetője után a terembe összegyûltek kaptak szót. Fülöp Barnabás a Veresvízi Egyesület elnökeként tizenegy közbirtokosság nevében fogalmazta meg panaszát. 14 000 hektár erdőt kaptak vissza, ám most ebből 10 000 hektárt természetvédelmi területté akarnak nyilvánítani. ,,A sajtóból értesültünk, hogy a megyei tanács elnöke már alá is írta a szerződést, ha ez megtörténik, csődbe megyünk, hisz nem gazdálkodhatunk többet legjobb belátásunk szerint? - fejtegette. Magyarázattal szolgálni Demeter János önkormányzati elnök próbált: az Országos Környezetvédelmi Alappal közösen kezdeményezték a programot, amely tanösvény kialakításáról, a ritka növény- és állatfajok védelméről szól. ,,Félmilliárdos projekt, amely nem szól bele az erdőgazdálkodásba, a kitermelés a már jóváhagyott üzemterv szerint folytatódhat? - érvelt az elnök, ám kiderült, nem tudja egész pontosan, mit is írt alá. Kelemen Attila Maros megyei képviselő részletesebben ismeri az ügyet: Románia megkésve próbál eleget tenni az EU Natura 2000 programjának, amely valóban a biodiverzitás megőrzéséről szól, ám a későbbiekben lehetnek hátulütői. Idén májusig ki kell jelölniük a védett területeket, és ezt egy irodában, térképek előtt, a helyi valóság ismerete nélkül teszik. Kiderült az is, az EU-tagországokban komoly gondokat okozott a Natura 2000, Csehországban, Szlovákiában börtönbe is kerültek erdőtulajdonosok, mert nem tartották be a szigorú előírásokat - fejtette ki Tőke István, a Magánerdő-tulajdonosok Országos Szövetségének ügyvezető elnöke, aki hozzáfûzte, nem minden EU-s előírás jó, ez például elfogadhatatlan. A beszélgetés során rámutattak, lehet, hogy a most létező üzemtervekbe nem szólnak bele, de nagy az esély arra, hogy a jövőben megakadályozzák a természetvédelmi területeken a kitermelést. ,,Még majdnem hárommillió hektár erdő marad állami tulajdonban, a természetvédelmi területeket ott kell kialakítani, nem a magánkézbe került részeken? - érvelt Verestóy Attila szenátor, és elhangzott az ígéret is: mivel a parlamentnek kell majd rábólintania a kijelölt területek tervére, alaposan utánanéznek, hol, milyen üzemtervet hagynak jóvá. Markó Béla úgy vélte, jó lesz a kezdet kezdetén elejét venni a későbbi bajoknak.
Ki fizeti
a csemetésítést?
Az 1996-os viharok széldöntött területeinek újraültetését vetette fel Péter Ferenc a marosszéki közbirtokosságok nevében. A visszakapott 8000 hektár erdőből több száz hektár ilyen terület, és bár tárgyaltak az állami erdészettel, megígérték, hogy ha elvégzik a csemetésítést, az érvényben lévő 120-as törvény szerint kifizetik annak ellenértékét, utólag kitalálták, hogy a jogszabály visszamenőleg nem alkalmazható. Évente több milliárd lejt költöttek erdősítésre jövedelmükből, és még több mint 280 hektáron nem sikerült csemetésíteniük, a pénz mellett akadály a csemeték hiánya is, több mint 300 000-re lenne szükségük, és nem tudják beszerezni. ,,Nagyon jó dolog a magánerdészet, de ha nem kapjuk meg az ígért segítséget, nem tudunk mûködni? - zárta mondandóját Péter Ferenc. Garda Dezső gyergyói képviselő kifejtette, ők dolgozták ki az említett 120-as törvényt, és igyekeztek úgy megfogalmazni, hogy az állami erdészet ne bújhasson ki a fizetési kötelezettség alól. ,,A mezőgazdasági miniszter nem tartja be a törvényt, ki kell mondanunk, Gheorghe Flutur magántulajdon-ellenes? - jelentette ki Garda. Tőke István az erdészeti alaptörvényt ismertette, amely szerint két éven belül kellett volna újratelepíteni a katasztrófa sújtotta területeket. Az állami erdészeti hatóság felvette az erre szánt pénzalapot, ám nem hajlandó fizetni az érintett magángazdáknak. Maros megyéhez hasonló a helyzet Kovászna megyében is, elküldték a minisztériumba a pontos számításokat. Tamás Sándor úgy vélte, a bírósági eljárás nagyon hosszadalmas, adminisztratív úton kell rákényszeríteni a szakhatóságot, hogy tartsa be a törvényt, és fizessen.
Rombol
az állami erdészet
Kiss József, Zágon polgármestere immár sokadszor mondta el az ilyen és hasonló fórumokon felvetett panaszát. A zágoni önkormányzat 4000 hektár erdőt nem kapott vissza, hasonló bizonyítékokkal, dokumentumokkal, az egykor levált és önállósodott Zágonbárkány már három éve megkapta területét. ,,Eddig C??unean, majd Grama akadályozta a visszaszolgáltatást, most megint új papírokat kérnek, s hiába egészítettük ki, ismét félretették az iratcsomónkat? - panaszolta. Hasonló a helyzet az egykori közbirtokossági, önkormányzati tulajdonban levő ingatlanokkal, újabb és újabb iratokat kérnek, közben pedig rongálják, bontják az épületeket. A zágoni polgármester kifogásolta azt is, hogy a vadászterületek többségét még mindig az állam bitorolja. ,,Hatalmas érdekek vannak mindezek mögött, az állami erdészet hatvan éven át nagyon jól megélt a kisajátított erdőkből, utakból, ingatlanokból, nem csoda, hogy most mindent megtesz, hogy akadályozza a visszaszolgáltatást? - mondotta Tamás Sándor képviselő, és kijelentése egy másik, egyre akutabbá váló gondot hozott elő: miért nem lehet leállítani a visszakért erdők kiirtását? Kiderült, bár törvény is tiltja ezt (1999/112-es), az Országos Magánerdészeti Szövetség periratot tett le az állami erdészet ellen, egyelőre csak Vrancea és Suceava megyében született vágást tiltó döntés. Ki tartja be a törvényt? - hangzott a kérdés. ,,Az állami erdészet hallgat, és vágja a mások fáját, Maros megyében is romhalmazzá tették a visszakért erdészeti ingatlanokat? - mondotta Kelemen Attila. ,,Nem várta senki, hogy ekkora vagyont harc nélkül vissza lehet szerezni, és nem ért véget a küzdelem, míg az utolsó pár száz hektár erdő is vissza nem kerül a jogos tulajdonosokhoz. Számítani lehetett arra, hogy az állami erdészet akadályozza majd a visszaszolgáltatást, hisz gazdaként viselkedtek azokon a területeken, amelyeken tulajdonképpen csak adminisztrálási joguk volt? - fejtette ki Verestóy Attila szenátor.
Az üzemtervek jóváhagyása körüli nehézségeket vetette fel Bessenyei István, a zágoni magánerdészet vezetője. Benedek Gábortól, a brassói regionális erdészeti és vadászati felügyelőség vezetőjétől tudhattuk meg, minisztériumi tévedés történt: véletlenül a községek és magánszemélyek a kelleténél nagyobb vágási kvótát kaptak, a közbirtokosságok pedig kisebbet. Most intézik, hamarosan sikerül kijavítaniuk a hibát, és meglesz a helyes elosztás - mondotta. Arra a kérdésre, hogy a magánszemélyeknek miért államtitkári szinten kell jóváhagyatniuk a vágásokat, senki nem tudott érdemben válaszolni. Ez a törvény - hangzott el.
Tolvajlás politikai irányítással
Elengedhetetlen volt egy másik, igen súlyos kérdés felvetése a találkozón. Mi történik a más megyék területére került erdőkkel, kaphatnak-e helyben más birtokot a károsultak, ha nem sikerül visszaszerezniük őseik erdőit? Gábor Imre, a Kézdi-orbai Magánerdészet vezetője mondta el, 2400 hektár területet veszítettek el, tavaly megszületett a végleges bírósági döntés is a vranceaiak javára. Egy polgármester akadályozta meg, hogy visszakerüljön több mint 10 000 ember jogos tulajdona - mondotta. Tamás Sándor egészítette ki adatait: Vrancea megye több mint 5000 hektár erdőt tulajdonított el a háromszékiektől. ,,Politikai döntés született, és sajnos tapasztalnunk kellett, hogy Vrancea megyében az SZDP-nek sikerült befolyásolnia a bíróságot is. Hiába voltak egyértelmû bizonyítékaink, hiába próbáltuk átköltöztetni Konstanca megyébe a pert, oda is elért a kezük, és sorra veszítettünk? - ismertette a képviselő tapasztalatait. Kisebb vita alakult ki, hogy ebben az esetben kérhetnének-e például a kommandói állami kézben maradó erdőből az érintett közbirtokosságok. Végül megegyeztek a jelenlevők, hogy a 247-es törvény értelmében, akinek a jussát másnak adták oda, kaphat új területet is.
Tízpontos panaszlistával álltak elő a magánerdészetek vezetői, leszögezték, a kért intézkedések azt szolgálnák, hogy a maximális jövedelmet érjék el a tulajdonosok. Több felvetésükben ismételték a már elhangzottakat, de javasolták például egy erdészeti kataszter elkészítését, amely véleményük szerint nem csak pénz kérdése, hanem politikai akaraté is. Többen felvetették azt is, hogy fel kellene gyorsítani a helyi és megyei földosztó bizottságok munkáját, törvény szabta határidők vannak, ám mintha mégsem venné senki komolyan ezeket.
Az értekezleten megválaszolatlanul maradt kérdések egy részére alkalom adódott visszatérni a találkozót követő sajtótájékoztatón. Itt hangzott el Markó Béla kissé megkésett ígérete: jövő héten leül, és tárgyal a mezőgazdasági tárcavezetővel, leállítják a visszakért erdők kivágását, érvényesítik a létező tiltást. Tavaly október közepétől számtalan levélben, beadványban jelezték az érintettek a helyzetet, a három hónapos késlekedés azonban több száz, ezer hektár erdő kivágását jelentette, több száz tulajdonos értékes erdővagyon helyett letarolt irtás birtokosa lesz.
Büntetni kell
a halogatást
Miért halad ilyen lassan a 247-es törvény alkalmazása? Háromszéken többnyire magyar önkormányzati vezetők felelnek ezért, magyar prefektus irányítja a megyei bizottságot, mégis alig született döntés, pedig a törvény büntetéseket is meghatároz, és vannak már jó ideje lejárt határidők - tette fel a kérdést lapunk. Kelemen Attila szerint a 18-as és az 1-es törvény körüli bonyodalmak miatt elment a földosztó bizottságok kedve a munkától. Rengeteget szidták őket, sokszor igazságtalanul, nehéz embereket találni, akik vállalják az áldatlan munkát. Ugyanakkor úgy véli, hiába kerültek a szankciók a törvénybe, kétszer már fenyegetőztek ilyesmivel, de senki nem büntetett, most már nem veszik komolyan, hogy akár az is megtörténhet. ,,A kormánynak nagyon komolyan kell vennie az ügyet, rendkívül veszélyes ezt a gyakorlatot folytatni? - hangsúlyozta a Maros megyei képviselő.
Kiderült az is, semmilyen elképzelése nincs az RMDSZ-nek, hogyan lehetne megakadályozni, hogy az életjáradék-juttatás következtében ne kerüljenek idegen kézbe a székelyföldi mezőgazdasági területek, erdők. Markó Béla jó intézkedésnek nevezte, hogy a területeiket eladó vagy bérbe adó, 62 év felettiek hektáronként 100, illetve 50 eurót kapnak évente, véleménye szerint ennek kedvező szociális hatása lesz, és kialakulhatnak a gazdaságosabb, nagyobb területek. ,,Az RMDSZ vállalhatja a jó tájékoztatást, ám a mozgósításhoz magántőkére van szükség. Természetesen, nem mindegy, ki mûveli majd meg ezeket a területeket, és jó lenne, ha az itt élők hasznára tehetné ezt? - vélte az elnök.
Farkas Réka