Harmincöt éve, 1971. február 15-én kezdődött Nagy-Britanniában, Írországban és kilenc angol gyarmaton a tízes pénzrendszer bevezetése. A mértékegységek korábbi reformjába a britek nem kapcsolódtak be, mert azt a francia forradalom során kezdeményezték, majd Napóleon terjesztette el Európában. Még a XX. század közepén is mérföldben, gallonban, fontban számoltak, ami az egyszerûbb mennyiségeknél még könnyen átváltható metrikusra, de mondjuk a nyomás egysége, a font/négyzethüvelyk már elég nehezen.
A pénzrendszer is hosszú ideig az elszigetelődés példája volt. A fő egység, a font sterling (röviden font) volt, ez húsz shillingre, a shilling 12 pennyre, a penny 4 farthingra oszlott. A font a VIII. század második felében vert sterling nevû ezüstpénzből ered: egy font (0,454 kg) ezüstből 240 érme készült, ezután a nagyobb összegeket pound of sterlingben (fontnyi sterling), azaz az ezüstérmék súlyában számolták, majd rövidebben pound (font) sterlinget mondtak. A normann hódítás után egy font 20 shillinget vagy 240 pennyt ért. A pennyt (pfenniget) 1266-tól így határozták meg: 32 búzaszem súlya a kalász közepéből. 1280-ban ez 24 búzaszemre módosult, ami 0,0648 g-ot jelent. A középkorban a font sterlinget a dán jog alapján márka sterlingekre is felosztották, egy márka 13 shillinget és 4 pennyt, azaz 2/3 fontot ért.
A középkori latin források a fontra, shillingre és a pennyre a libra, solidus és denarius szavakat használták, ezek nyomán maradtak fenn a L, s és d jelek. Előkelőbb helyeken az árakat nem fontban, hanem guineában számolták, amely 21 shillinget ért. A guinea valaha aranypénz volt, és 1820-tól hivatalosan nem létezett, csak előkelősködésből használták. A fontsterling Anglia XIX. századi vezető világgazdasági szerepe miatt a legfontosabb nemzetközi valuta volt, a világkereskedelem kétharmadát e pénznemben finanszírozták, és a valutatartalékok zömét is ebben tartották.
Ezzel a számrendszerrel azonban csak igen nehezen lehetett számolni, s a külföldi vevő aligha volt képes ellenőrizni a számlát, amelyet eléje raktak. A helyzet az angolokat is egyre jobban zavarta, ezért többször is elhatározták, hogy áttérnek a decimális rendszerre. A kétshillingest például, mint a font tizedét, tehát a tízes rendszer első elemét, még 1849-ben vezették be. Az átállás végül 1971. február 15-én kezdődött, az Európához közeledés fontos lépéseként.
Az új angol font ma száz pennyre oszlik, 50, 10, 5, 2, 1 és fél pennys érme létezik. Az 1 fontos is fémpénz, az 5, 10 és 20 fontos papiros. Az átállás során egy ideig mindkét fajta váltópénz érvényben volt - ez is nagy zûrzavart okozott. Az új pénzrendszert Nagy-Britannián kívül az Ír Köztársaságban és kilenc gyarmaton is bevezették, csak Málta nem vette át akkor, ott 1972-ben váltottak át decimális rendszerre.
A brit átállás költségeit 130 millió fontra becsülték, új postai díjszabást vezettek be, s ahogy ilyenkor lenni szokott, a posta, a kereskedelem és a közlekedés a felfelé kerekítések révén emelte az árakat. Bár az átmeneti időszakot másfél évre tervezték, a reform csak 1993-ban fejeződött be, amikor a régi tízpennyseket kivonták a forgalomból. A hivatalos adatok szerint ekkor még 30 millió font értékû régi pénz volt forgalomban, ezt az emberek perselyekben őrizték vagy turisták szuvenírként vitték haza.
A mértékegységek cseréje 1995. október 1-jén, a Metrikus Napon kezdődött, a fontot és az unciát fokozatosan a kilogramm és a dekagramm, a gallont és a pintet a liter váltotta fel, ezeket először csak a csomagolt árucikkeknél vezették be. A régi mértékegységeket egyes termékek esetében 2000. január 1-jéig az újakkal párhuzamosan használhatták. A hosszúságokat továbbra is mérfölddel, yarddal, lábbal és hüvelykkel mérik.
Miután a britek végleg áttértek a metrikus rendszerre, ezt a világon már csak az Egyesült Államok, Libéria és Mianmar nem alkalmazza
(MTI-Panoráma)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.