Van Király László egyik verseskönyvének, Az elfelejtett hadseregnek a címlapján egy gyönyörû rajz, amelyet a költő könyveit éveken át sorozatban tervező Árkossy István készített, s amely egy misztikus-ködös-elboruló mesebeli tájban lovagló, lándzsás vitézt ábrázol, időtlenné tágítva a kötetben egymást követő ,,történelmi? versek világát.
Ebben a periódusban - körülbelül a hetvenes évek elejétől - Király László bizonyos verseiből határozottan és felejthetetlenül rajzolódnak ki egy sóvidéki-erdélyi mitológia alakjai és történései, amelyek felderengenek a költő új, Szentivánéji álmom* címû válogatott verseskönyvének szerelmes verseiben is.
,,?Úgy kezdem ezt a történetet, / mintha / KEZDENI LEHETNE valahol, / Ez a történet, / házad födelén / jégesőként időtlen dobol. / Ez a történet velem született / és veled, és veled, és veled. / Néha kereszt a vállon, / néha magasba nyilazza a tekinteted?? - mondja egyik felejthetetlen versében, s csakugyan Király mintha mindig ugyanazt a végtelen verset írná, mintha mindig egy végtelen vers közepén lenne. Mintha Eliot ,,puszta országában lovagolna ez a lovag a titokzatos Grál után, meghosszabbítva saját öröklétét a megnyugvás mezőire rálelőben, mely mezőkre a költő egy másik szép versében, a Sétalovaglásban már rálelt egyszer, s kitartóan keresi azóta is.
Az új könyv alcíme szerint 100 szerelmes verset tartalmaz - Katona Éva válogatásában:
,,Ülj ki a ház, a sors elé,
az eső függönyt lenget itt?
- írja a Június címû nyitó versben, s csakugyan ez a tünékeny álomhangulat variálódik, dacosan, vonzón, felejthetetlenül?
Ezért nem lehet Király esetében szabályosan elválasztani ,,szerelmes? és ,,történelmi? verseket, hiszen ahogyan a világ egyre inkább komorodik körülöttünk, váltják fel a költő tündökletes teleit az őszök, a halódó világ képei, mintha csak az Árkossy-rajzhoz készülnének lírai illusztrációk.
A költő beszél a veszteségről egyik gyönyörû versében imigyen:
,,Az almáskertbe nem megyünk!
Csalogathat a szajha nyár.
Az almáskert volt mindenünk.
Így hát mindenünk elveszett??
Erről a veszteségről beszél regényében, a Kék farkasokban, ahol a borzongató élességgel megidézett ötvenes évek kegyetlen történelmi képcsarnoka sem tudott semmit hatálytalanítani, s erről a veszteségről beszél egyik gyönyörû versében, Az elveszett világban is:
,,Szánok csöngetnek, uramisten,
Halálunk merre ringat,
Nagy, farkasfényû éjben
Halottat nézni most megyünk.?
Kezdetben is többféle hang volt jellemző a költőre, az egyik a már említett sóvidéki mitológia megteremtését célozta, de ezzel párhuzamosan egyfajta hetyke-őszinte hang megteremtésére is kísérletet tett. Király verseinek külön érdekessége, hogy bizarr módon a nyolcvanas évekre a fragmentumok vették át a vezető szerepet lírájában, a töredezettségre való törekvés, az eleve töredékeket írás, a fragmentáltság, a szaggatottság, az éles és kegyetlen váltások szaporodó jelenléte?
*Szentivánéji álmom. 100 szerelmes vers. Válogatta Katona Éva. Erdélyi Híradó, 2005.
Bogdán László
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.