Volt idő, amikor egy fél jégkorongcsapatnyi székely jégkorongozó melegedett a téli olimpia lángjánál, s vitte vállán a román válogatottat, volt, amikor egy székely gyerek, név szerint György Vilmos ostromolta a sílövészet olimpiai dobogóját, s ha egy icipici szerencse is társul hozzá, nem ötödik helyen, hanem a dobogón zárja a küzdelmet? Tény, hogy az utóbbi évtizedekben nem rendeztek olyan téli olimpiát, amelyen ne lettek volna ott a székelyek. Ezen a torinóin is ott vannak: Tófalvi Éva sílövészetben a 19. helyen végzett a női 15 km-es számban, a sífutó Antal Zsolt negyedik olimpiai részvétellel dicsekedhet, de neki erre nincs ideje, se kedve, egyszerûen azért, mert nem szeret dicsekedni, és elmondhatja, hogy Torinóban ahány számban rajthoz állt, annyiszor siklott át a célvonalon, a 30 km-es távon 48.-ként, a 15 km végén pedig 62.-ként jegyezték, az ugyancsak sífutó György Mónika a 15 km-es üldözéses számban 59., a 10 km-es klasszikus sífutásban a 60. helyen végzett, a rövid pályás gyorskorcsolyázó Kristó Katalin két számban is az előfutamokban kényszerült búcsúra?
Ne is mondják, hadd mondjam én: tudom, szívhez szólóbbak lennének e sorok, ha éremről, érmekről, az ők érmeiről szólnának. Sajnos, mint az előző évtizedekben, most is eléggé messze síztek, korcsolyáztak el az érmek mellett. Nem azért, mert tehetségtelenek, nem, egyszerûen azért, mert nem volt soha, ma sincs megteremtve számukra a felkészülést biztosító feltételrendszer. Míg a skandinávok, az oroszok, az Alpok fiai, a tengerentúliak évi tíz-tizenegy hónapot töltenek a jégen, a havon, addig a mi székelyeink örvendenek, ha összejön az évi háromhavi zavartalan munka - természetesen, havon és jégen. Micsoda különbség!
Na, szóval hiába adott a tehetség, a szorgalom, a munkabírás, ha nem biztosított a munkalehetőség, ha hiányoznak a jó felkészülési lehetőségek! Ez utóbbiak hiányában örök álom marad az olimpiai, világ- és Európa-bajnoki érem. Maradunk a Coubertinnek tulajdonított szavak igazságával: az olimpián nem a győzelem, a részvétel a fontos!
(nagymohai)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.