2.
Az újszülött bárány első tápláléka a föcstej. Az első szoptatás előtt az anya tőgye körül nyírjuk le a szennyes gyapjúfürtöket, a tőgyet és a tőgybimbót mossuk meg, és az első tejsugarakat fejjük ki, mivel ezekben sok kórokozó található. A föcstej nagyobb fehérje- és zsírtartalmú, mint a későbbi tej, ugyanakkor vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdagabb. A legnagyobb szerepe azonban a bárány egészségvédelmében van, ugyanis ellenanyagokat (gamma-globulinokat) tartalmaz, amelyek megvédik a bárányt a kórokozóktól. Tudni kell azonban, hogy ezek a védőanyagok a születés után csak rövid ideig, kb. két-három napig tudnak lebontás nélkül fekszívódni a bélcsatornán keresztül. Ezután a bélfal hámszerkezete megváltozik, és így csökken a bélfalon keresztül történő felszívódás. Ugyanakkor a föcstej összetétele az ellés után csak öt napig marad meg, ezután az ellenanyagok mennyisége nagymértékben csökken.
Ikerellés esetén, ha bármely okból (nem elegendő a tej, az egyik vagy mindkét tőgyfél elromlik, az anyajuh megbetegszik, elhull stb.) az anya feltételezhetően nem tudja a bárányait elválasztásig felnevelni, az egyik vagy esetleg mindkét bárányt ,,ikresíteni? kell, vagyis jól nevelő, egyet ellett anyához dajkaságba kell adni. Mivel - amint az előbbiekben már szó volt róla - az anya és a báránya között kötött kapcsolat alakul ki, ez elég nehéz feladat. Ha szükség van dajkásításra, ezt lehetőleg születés után néhány órán belül hajtsuk végre. Az idegen bárány elfogadtatásának több módszere is van: az idegen bárányt kenjük be a befogadó anya vizeletével; a saját és idegen bárány bundáját dörzsöljük össze; az árva bárányt kenjük be valamilyen erős szagú anyaggal, és ugyanezzel a fogadó anya orrát is (szesszel, fokhagymás vízzel, parfümmel); állatorvossal elaltathatjuk az anyát, felébredés után legtöbbször elfogadja az idegen bárányt; durvább módszer a fogadó anya lekötése, hogy ne tudja a bárányt elöklelni. Abban az esetben, ha a dajkásításra nincs mód, és az anyának láthatólag kevés a teje, az anyatej kiegészítéseként cumisüvegből más anya kifejt tejét vagy tejpótlót itassunk, nem lépvén túl a napi egyliteres adagot. A kiegészítő tejtáplálást legalább 35-40 napos korig kell folytatni, közben háromhetes kortól a bárányok már kaphatnak tápot, szénát, vizet és nyalósót. Abban az esetben, ha az anya elhull, a bárány tejpótló tápszerekkel is felnevelhető, de ez aránylag drága módszer. A bárányt ugyanakkor felnevelhetjük napi 1-1,5 liter tehén- vagy kecsketejjel is.
A szoptatás ideje alatt többszöri egyéni méréssel kell ellenőrizni a napi súlygyarapodást, a cigájánál elfogadhatónak mondható a napi 150-200 grammos súlytöbblet. A fiatal bárányoknál elég gyakori az ún. fehérizom-betegség, ez az anyák vemhesség alatti rossz takarmányozására vezethető vissza, főleg az E-vitaminban és szelénben szegény takarmányokra. Ez a betegség izomsorvadásban és izomelfajulásban nyilvánul meg, amit a szervezet általános legyengülése és az elhullás követhet. Az E-vitamint pótolhatjuk csíráztatott gabonamagvak etetésével, a szelént pedig szelénnel dúsított nyalósóval. Ugyanakkor szeléninjekciót is adhatunk.
A bárányok játékra utaló mozdulatai a jóltápláltság megnyilvánulásai, a gyakori bégetés pedig az éhezés, szomjazás, társkeresés jelzéseként fogható fel. A juh kis csoportokban jobban érzi magát. A több száz juhot számláló seregben is a kisebb, négy-hat állatból álló csoportok maradnak együtt. Az istállók zárt, párás és különböző gázokkal (ammónia, metán) szennyezett levegőjét, az ürülékkel szennyezett, nedves almot, sáros talajt nehezen viseli el a juh. A juhok között az ún. szociális rangsor nem annyira erőteljes, mint más állatfajoknál. De adódhatnak viták, ilyenkor fejüket összeütik. Növendék és tenyészkosok között gyakoribb a verekedés. Ilyenkor egymástól előbb hátrálva eltávolodnak, majd egymásnak iramodva összecsapják homlokukat és szarvukat. A figyelő juh felemeli és a hang irányába fordítja fülét. A veszély jelzése lábdobbantással kezdődik, majd leszegi a fejét, és öklelő mozdulatokkal támad, illetve védekezik.
A juhok naponta hat-nyolc alkalommal ürítenek bélsarat, nyolc-tíz alkalommal vizelnek. Teleltetéskor, abrakoláskor elegendő etetőtérnek kell rendelkezésükre állnia, mert ha dulakodniuk kell a takarmányért, 20-30 százaléka az állománynak alultáplált maradhat.
Incze Péter, MSZH
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.