Irodalom: A befalazott török, avagy Vári Attila intenzív világa

2006. február 25., szombat, Archívum 2003–2007

L. Wittgenstein, az elmúlt, Vári szerint ,,büntető? század egyik híres nyelvfilozófusa arra szavaz, hogy a dolgoknak van priori rendje. Legalábbis a valóságot leképező nyelv összefüggésrendszere és logikája szerint. Igaz, a dolgokat vidáman bonyolítja, hogy - amint ugyanő írja - ,,nyelvem határai világom határai??
2. Vári Attila új regényének* dilemmája ez, jelesen, hogy a leírt, elbeszélt történetek között van-e kapcsolat. Magyarázzák-e tényleg egymást? - valamiféle oksági rendszer irányába mutatva, vagy a mesélő minden csillogó erőfeszítése kizárólag arra irányul, hogy elfedje a történetek között és a történetekben tátongó lyukakat, réseket, hogy összefüggéseket teremtsen ott is, ahol ilyesmi nyilvánvalóan nincs.
2. Vári elbeszélései éppen azért szerveződnek bizarr regénnyé, mert angol mecénásának írott leveleiben keresetlen őszinteséggel, áttételek nélkül vall dilem­máiról.
3. Hogy ki ez az angol lord, milyen kapcsolatban áll az általa havi 200 fonttal támogatott íróval, akinek ő az első olvasója, hiszen a támogatásért cserébe Vári kötelezően küldi el neki, kinyomtatva telefaxon, majd e-mailen minden írását, az kiderül a bevezető fejezetből (Murigjol-ösztöndíj). A regényben kissé nehéz tájékozódni, mert a nehezen részletezhető, egyebekben logikus szerzői döntés miatt nincs tartalomjegyzék. Összefügg ez természetesen a szerzői díj mindig, minden korban oly vitatott kérdésével. Vári Attila mecénása és első olvasója ugyanis sajnálatos módon elhalálozik, és merkantil szellemû örököse, aki egyebekben nem tud magyarul, nem is érti, hogy az ugyancsak vállalkozó szellemû, anyagias lord egyáltalán miért utalt havi ösztöndíjat ennek a számára nyelvi korlátok miatt felfoghatatlan szerzőnek? De még nem tartunk itt, még a történetek közepén tartunk. Mindenesetre, kitartunk. Mint ahogy az elbeszélő is kitartja hangját, melyet most megpróbálunk meghatározni, azaz körülírni: van benne természetesen mélakór, méghozzá nem is túlságosan szelíd, van benne irónia, méghozzá bûbájos, amely nem ritkán szarkazmusba vált át, elégia és szatíra keveredik tehát hömpölygő körmondatokban, és a teniszből ismert rövid ,,lecsapások? mintegy kiemelik környezetükből a bizarrériákat, s igyekeznek hitelessé tenni a groteszk és fantasztikus ötleteket, amelyek a Vári-novellák, de most már a Súrlott Grádics utolsó fenomenális darabjait tekintve inkább elbeszélések motorjai. A fantasztikus ötlet felfogható atommagnak is, mely körül elektronokként kerengenek egymást terrorizálva vagy magyarázva, nyomatékosítva vagy hatálytalanítva a történetek.
4. A kötet írásai a lord és Vári levelezését s az elküldött írásokat tartalmazzák, s mint említettük, különösen a kapcsolat létrejötte elején Vári igen őszintén vall dilemmáiról. Egybeesik ez szûkebb hazája, Erdély és városa, történeteinek örök színtere, M. szabad királyi város elhagyásával. (Mely városról egy ott élő író, Vida Gábor írja egymást követő elbeszéléseiben, hogy se nem királyi, se nem szabad?) Egy nagy kísérlete, a töredékben maradó vagy eleve töredéknek is íródó Földrengés címû regény részleteinek postázása után a lord nagy fölfedezést téve, dicsérőleg jegyzi meg: ,,Az első fejezet alapján azt tanácsolhatom, hogy maradjon meg a főhősnélküliség mellett. Ha jól sejtem, amúgy is a város a központi figura.? Aztán az aggódó lord megkapja a nyugtalanító választ: ,,ma töltöttem a negyvenet, azt hiszem, vége a játékos prózának, ha még egyáltalán írni fogok, akkor csak a magyar közönségnek való komoly irodalmat mûvelhetem, amolyan formabontóan divatosat, amit kamaszként egyszer már abbahagytam, de hát itt tetszeni kell a kritikának is, s akkor nem mûvelhetem ezt a lektûrízû apokrif történelem-irodalmat. Talajt vesztettem, félek, hogy önmagamat is. Egyelőre nem írok többet, még az a szerencsém, hogy régebbi novelláimból összeállt a Szépirodalmi számára egy kötet?? Mindebből épületes tanulságokat lehetne levonni, hiszen az emlegetett könyv, a Holtak köve (1987) s a kiteljesedő Súrlott Grádics ciklus első könyve, a Kettős kereszt (1996) között tíz esztendő telik el, miközben Vári, ha megtorpanásokkal is, de rendületlenül írja élete fő mûvét, a 200l-ben megjelenő és érthetetlen módon agyonhallgatott, Cselédfarsang címû regényét, s mintegy mellékesen megújítja elbeszéléseit, noha ugyanahhoz ragaszkodik, ugyanazt írja, mint a Földrengés címû regényig, amelynek háromszáz éve befalazott, de a tudomány állításait megcáfolva élő és dühöngő török hőse nem hagyja nyugodni sem az olvasót, sem a hősöket.
5. A könyv két nagy ciklusba foglalja a lordnak küldött történeteket. Az első, a már említett, kiteljesedő Súrlott Grádics ciklus - ülnek a matuzsálemi korú, nyughatatlan öregek V. Békai Pál vasúti váltóőr, a Mesztic fûszerkereskedés hordára, a plébániatemplom sekrestyése, a pedellus, a temetőőr és a harangozó, s azok, akik esetenként asztalukhoz csapódnak, és fáradhatatlanul mesélik életüket. A hûség mintaképei ők, hiszen mindvégig, egész életükben - ami nem volt épp fáklyás menet - kitartottak a város és kedves kocsmájuk mellett. A másik a Közel-balkáni történetek címet viseli, itt a világunk kitárul, Várit városa mellett a soknemzetiségû Kárpát-medence flórája, faunája, embertenyészete érdekli a legjobban, s ezen belül is Dobrudzsa bizarr világa.
6. A könyvet egy régi apokrif interjú zárja Krúdy Gyulával. Mit is kívánhatnánk a hatvan évet március elején betöltő szerzőnek, mint azt, amit az ,,interjúban? Krúdy máig visszhangzóan így fogalmaz meg: ,,?nekem senkivel szemben sem volt kötelességem, csupán a nyelvvel szemben, s ezt maradéktalanul tiszteletben tartottam??
Így legyen.
S átmenetileg most tekintsünk el attól a képtelen helyzettől, amikor a mecénás nem érti az írót, mert nem beszéli nyelvét?
Bogdán László
* Vári Attila: Vanília, Mentor Kiadó. Marosvásárhely, 2005
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép