MagaslesNemzet-nemzetiség: Lehet vagy nem lehet?

2006. február 28., kedd, Archívum 2003–2007

Mostanság, amióta megint dühöng a hazai médiában a kilencvenes évek elejére emlékeztető magyarellenesség, jeles - egyebekben igen épületes világértelmezéseket nyújtó, a jelenlegi román viszonyokat élesen bíráló - értelmiségiek is megütődnek, hogy mit mind okvetetlenkednek és ágálnak a magyarok, mit akarnak, mindenük megvan, de ezzel az állandó zsarolással és követeléssel csak egyet bizonyítanak, hogy nem lojálisak hazájukhoz, Romániához, ergo elégedetlenek a helyzettel, következésképpen azt akarják, hogy régiókra bomoljon szét az ország stb. A panaszária lényege, hogy az adott helyzet végleges, apelláta nincs, és ez az, amit ötvennyolc évesen, annyi vers és regény után még meg szeretnék kérdőjelezni, még akkor is, ha azt mondhatják, nem vagyok tekintettel a nagyromán érzékenységre. Az én kisebbségi érzékenységemre ki volt, ki van és ki lesz tekintettel? A háború után születtem, ráadásul egy vesztes háború után, ami döntően behatárolta lehetőségeimet, belekényszerített egy olyan embertelen helyzetbe, amit állandóan, ideológiától függetlenül az államhatalom, vagy a (legtöbbször a józan észtől) független sajtó öröknek akart elfogadtatni, noha ilyesmi a történelemben nincs. Amikor Scipio, az egyik legnagyobb római hadvezér véres harcok után elfoglalta az akkori világ egyik szakrálisan is centrális helyét, Karthágót, mélakórosan állott meg, nézte a várost, s a szemtanú Polübiosz szerint - a történész a szolgálatában állott, ott volt mellette - hosszan töprengett ,,?városok, népek, dinasztiák elkerülhetetlen végzetén, amely mindegyiket utoléri, akárcsak az egyes embereket. Arra gondolt, hogy ez történt a hajdan hatalmas Ilionnal, az asszír, a méd és a perzsa birodalommal. És nemrég az oly virágzó Makedóniával is.? Igen, Scipio győzelme után, sikerei csúcsán is hazáját félti, mert érzi, pontosan úgy megsemmisül egyszer, mint az említett birodalmak. Igen, hazáját, Rómát féltette ,,az emberi sors forgandóságát látva?? Mindebből, gondolom, világos, hogy csak az emberi sors forgandósága örök, s nem a történelmi öntőformákban ideig-óráig megszilárduló birodalmak vagy államképződmények. (Még akkor is, ha ezek egy nacionalista ábrándot vélnek beteljesíteni, persze, mások, a kisebbségek rovására?) Erdély nagy püs­pöke, Makkai Sándor - s most ne firtassuk, pontosan miért - a harmincas évek közepén, az Erdélyből való távozás mellett döntve, örök érvényûen írta le a kisebbségi sorsról: nem lehet. A kisebbségi helyzet - fogalmaz szigorúan - embertelen? Ne feledjük, a Trianon utáni első másfél évtized benyomásai alapján fogalmaz így, sejtelme sem lehet róla, hogy mi következik el a világnak eme balcsillagzat alatt álló részén a kommunista diktatúrákban?
S most ugorjunk, mára a római birodalom ábrándját, a globális államot több-kevesebb sikerrel megvalósítani látszó Európai Unióban sok mindent lehetne módosítani a kisebbségek áldatlan, megalázó, kiszolgáltatott, perspektívátlan, mert jövőtelen helyzetén, csakhogy ez a rögeszmék, a tájainkon dühöngő idegengyûlölet és a vélt vagy valós félelmek miatt sem a román állam vezetőiben, sem a román értelmiségben nem tudatosul, sőt, feltámadnak a történelmi szemétdombon bûzlő ordas eszmék, amelyek másként és másként látják a végső megoldást - ami nincs (mert a mi végső felszámolásunkra ma nem optimálisak a körülmények?), s csak egyben hasonlítanak: azt hiszik, a kisebbségi magyarság a tulajdonuk, a román állam, a román nemzeti eszme, a nagyromán ábránd tulajdona, és továbbra is azt csinálhatnak velünk, amit akarnak. Hát nem, uraim, a történelmi szerencse sem örök? S most kellene idefigyelni, amíg ,,még kér a nép??
Bogdán László
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép