
2004. december 5-én 499 erdélyi református lelkésszel együtt anyaországi gyülekezetekben szolgáltunk, tettük, amit tennünk kellett a kettős állampolgárságért. Gáborján (Csaholc) jutott nekem. Itt ismerkedtem meg a hajdani református esperes-lelkész életmûvével, aki a Magyar gyermekeknek magyar nevet adjatok! 1941-ben megjelent írásra többedmagával válaszolva írja: ,,Jó magyar lehetek magyar nevek nélkül is.? Lehet: de aki nevében is magyar, legalább ennyivel jobb magyar, mint az, akinek mindegy a név, s mint az, aki nem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy a név a nyelvhez tartozik, s ,,nyelvében él a nemzet?, s ha a nyelv nem tud mibennünk megélni, akkor magunk irtjuk ki ronda és világbotránkoztató harakirivel. A hírverő füzet harcba kürtöli millió színû magyarságunkat. Férfi és női személyneveinkben a nemzeti önazonosságunk egyéniségtudatát a hagyományos politikai határok fölé emeli. S ez annyiban igaz, hogy az elnemzetietlenítés folyamatában minden látszat ellenére a nemzettudat sohasem fogadta el a törvényt, melynek könyörtelen érvényesítése úgy hirdeti a végzet hatalmát, hogy egyszersmind tiltakozik ellene. Ennek határtalannak kell lennie! Valamikor megkülönböztettük a lényegest a lényegtelentől és az esetlegest a mérvadótól. Szívembe cseng a hogy hívnak, fiacskámra adott pajkos válaszom: ahogy a pap keresztelt! Tragikus tudattal kezdődik? Magyar gyermekeknek magyar nevet adjatok!
A nevük kérded? A keletieknél a név egy istenségtől vagy a gyermek születésekor felmerült eseménytől adódott. A sémitáknál a fiúgyermek a Bar vagy Ben előragot kapta, Barnabás, Benjamin. Görögöknél (kevés athéni és spártai család kivételével) nem volt nemi név. A gyermek nevét az apa adta. A rómaiak előbb egy nevet, később rendszeresen ki-ki három nevet kapott: elő-, nem- és család-név, például: Marcus Tullius Cicero. A nők rendesen nem-nevükön szólíttattak. A rabszolgák hazájuk nevét viselték, a szabadok uraik elő- s nem-nevét, a germánok csak egy nevet viseltek, állattól vagy Istentől kölcsönzöttet. A személynevekhez csak későbben kerültek családnevek, melyek leginkább az örökölt birtokokból származtak, azért a nemesek előbb vettek fel családneveket, mint a polgárok, ezeknél a névfelvétel csak a 16. században vált általánossá. Ezek a nevek az országtól, születési helytől, testi vagy lelki tulajdonságtól, foglalkozástól kölcsönöztettek. Gyakran az atya vagy keresztatya került melléje. A normannok Fitz nevet állítottak az atyanév elébe, mint Fitzwilliam. Az angoloknál a son, mint Johnson. A dánoknál a sen, mint Martensen. A spanyoloknál az ez, mint Fernandez felel meg a magyar fi (azaz: faj-) névnek. A skótok Mac-ot, mint Macdonald. Az írek O?-t tesznek az alapnév elé, mint O?Connel.
Tulajdonképpen a név valaminek a megjelölésére, azonosítására és másoktól való megkülönböztetésére szolgál. Neve van mindennek és mindenkinek. Nomen est omen - mondja a latin - a név végzet. A név intő, figyelmeztető jel. Figyelmeztet, hogy a germán, latin, szláv, görög és héber nevek helyett őseredetû magyar személynevet (keresztnevet) adjunk gyermekeinknek.
Itt él a múlt vérével táplált nemzedék:
A leghalkabb húrpendülésben is
roppant előzmény robban el.
Érzem: most, most kerül sorra
a szívem is millió éves tölteteivel.
(Lászlóffy Aladár)
Pásztori Tibor Endre
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.