
Az elmúlt két-másfél év alatt mintha alábbhagyott volna a rákosiak elégedetlensége, kevesebbet hallattak magukról. Kiderült, hogy ennek nem a beletörődés az oka, mert a rákosi ember körmeszakadtáig ragaszkodik az utolsó darab jussához is. Vannak, akik pereskedésre adták fejüket, s táskájukban aktákkal róják az utat Barótig, Szentgyörgyig. Utolsó látogatásunk óta azonban változás történt a nagy kiterjedésû mező- és erdőrészekkel bíró településen. Új térképen a felmért határnak több mint fele, s a Rika erdő is - minden jel szerint - magán- és közösségi tulajdonba kerül. Az elégedetlenség lángja azonban még nem aludt ki - ne is aludjék - pislog még a Kormos menti falu lakói lelkében.
Kedves nekem Felsőrákos
- Bár sok bajom van vele - jelezte Nagy István, Barót város polgármestere -, kedves nekem ez a falu. Ugyanis az a helyzet, hogy itt nem a vigadalom, hanem a föld- és az erdővagyon végleges visszaszolgáltatása hozza meg a békét és azt a csendet, ami a munkához szükséges.
Nagy István tájékoztatott arról, hogy a városi tanács a legmesszebbmenően támogatja a magán- és közösségi vagyon visszaszolgáltatását, de belátásra ösztönzi egykori választóit, hogy úgy visszaállítani a mezőt és az erdőt, ahogyan az volt, most és itt, a maga teljességében nem lehetséges, miként a nadrágszíjparcellás gazdálkodásnak sincs jövője, különösen ha figyelembe vesszük, hogy küszöbön az uniós tagság, s az ott fellépő konkurenciával aligha tudnak majd harcra kelni.
- A 18-as törvény értelmében 1116 hektárra állítottunk ki birtoklevelet - folytatta Nagy István. - Ebből 411-et kiadtunk. Még hetet kell kiállítanunk, összesen 16 hektárnyi területre. A 169. és a 2000/1-es törvény értelmében 287 kérést tettek le, ebből eddig 89-et bírált jogosnak a bizottság. Nagy szó, hogy itt kétszáz hektár területet tudunk még visszaszolgáltatni, miként azt is méltányolnia kellene a faluközösségnek, hogy a volt rákosi külfejtés területéről 105,5 hektárt sikerült visszaszereznünk a város tulajdonába, és abból is mérhetünk ki a rákosiaknak. Harmincnyolcan még nem vették fel birtoklevelüket, bizonyára azért, mert nem értenek egyet a benne foglaltakkal. Amióta én vagyok a polgármester, egy birtoklevelet sem adtunk ki. Az a gond, hogy az emberek ott akarják visszakapni földecskéjüket, ahol az volt. Nem könnyû dolog. Ígérem, hogy folytatjuk a földek kimérését-felmérését, valószínûleg éppen a Satelit céggel, amely dolgozott még Rákoson.
A polgármester elmondta, előnyben részesítették a közösségeket, az erdő-közbirtokosságot és az egyházat. A közbirtokosság 1878,1 hektár erdővagyonából tetemes részt vissza is kap, s a meglevő legelőterületükhöz még 316 hektárt.
Felsőrákoson az emberek fő jövedelme a mezőgazdaság, az állattenyésztés, az erdőgazdálkodás. Igaz, sokan kapják még a bányától a nyugdíjat, a végkielégítést. Néhányan dolgoznak a falu határában mûködő külfejtésben. Ha azonban a hazai gazdaságpolitika iránya továbbra is negatív marad, ennek a talán utolsó fejtésnek is meg lesz pecsételve az élete.
Hogy tisztán lássunk
Mert a közbirtokossági erdők és a birtokosság által visszaigényelt ingatlanok, házak ügye még nyugtalanítja a rákosi embert, megkértük Satalán Zoltánt, a birtokosság titkárát, szóljon a részletekről.
- Mi a 247-es törvény értelmében visszakértünk mindent, illetve a közbirtokosság vagyonának még hátramaradt kétharmad részét. 1878 hektár erdőnk és legelőnk volt. A visszaszolgáltatás folyamatban. Ott kértük vissza részünket, ahol az volt, a Nádas, Lapias, Fekete-hegy övezetében. Dolgunkat egyelőre az bonyolítja, hogy az erdő- és legelővagyon két erdészeti hivatal, az olaszteleki és a Brassó megyei Kőhalom területén található. Andorkó Ferenc elnöknek két helyről kellett összeszednie a jóváhagyásokat. Ha minden sikerül, akkor lekerekítve 1200 hektár erdőnk és 600 hektárnyi legelőnk lesz. Utóbbiak itt, a faluhoz közel eső hegylábi térségekben. Kértünk vissza ingatlanokat is. Még nem dőlt el, mi lesz velük. Egy ingatlan peres ügyében úgy néz ki, hogy nyerni fogunk.
Hogyan szépül meg a falukép?
Felsőrákos utcáit róva különös élményben lehet részünk. A helyi építkezés mellett jelen vannak a barcasági szász építők stílusjegyeit őrző szép, trapéz oromfalas házak, a falukép különlegességei. Sajnos, ezeknek csak egy részét tudták megjavítani a tulajdonosok. A faluképnek kedvez a központban álló, egykori emeletes községháza. Ilyenkor, télutón sártengerben caplat a gyalogos fel végedes-végig. Még a járdák is sárosak. Azt azonban a lakosság számlájára kell írnunk, hogy miért nincsenek a házak előtt virágágyások. Legalább telelő növényekből: kék liliom, bazsarózsa, csicsóka? Molnár József tanácstag tudtunkra adta, hamarosan szebb lesz Felsőrákos.
- Pályázatot nyertünk - mondta -, s ebből lesz aszfaltos út az alszegi vashídtól fel egészen a falu felső végéig, a száldobosi keresztútig. Olyan 1,8 kilométernyi lesz, és bízom benne, hogy meg fogja szabni a falu arculatát. A polgármesterünk megígérte, hogy feljavíttatja a bekötőutat a köpeci keresztúttól a falu bejáratáig. A kavicsozást kellene géppel elegyengetni és lehengerelni. A lakosságnak kellene gondoznia akkor a sáncokat, vízlefolyókat. Köszönettel gondolunk arra, hogy a hivatal kijavíttatta a hídmérlegünket, amelyre nagy szüksége van a gazdaembernek. Sürgős a földmérés folytatása, mely tavalyelőtt leállott. A határ felénél több már fel van mérve. A folytatásra a polgármester pénzalapot tartalékolt.
- Önkormányzatunk 2005-ben nyolcszázmillió régi lejt költött felsőrákosi beruházásokra. Láthatták -mondta a polgármester -, hogy szépen kijavíttattuk az iskolaépületeket. Javítottuk a makadámburkolatot a bekötőúton, és valóban ígéretet tettem, hogy ezt ebben az évben is feljavíttatom. Erre a munkára 150 millió lejünk lesz. Az is fontos, hogy nyolc projektet tettünk le a Román Szociális Fejlesztési Alaphoz, melyből ötöt meg is nyerünk, összesen 9,6 milliárd régi lej értékben. Nos, ebből 2,1 milliárdot éppen Felsőrákoson fogunk befektetni. Rövidesen sor kerül a versenytárgyalásokra is.
Iskolában körvonalazódó jövő
A helybeli I-VIII. osztályos iskola jelenlegi helyzetéről is érdeklődtünk, az igazgató hiányában Veress Katalin tanárnő mondta el, hogy jelenleg 62 gyermek tanul itt összevont osztályokban: az alsó tagozaton az első a harmadikkal, a második osztály a negyedikkel, a felső tagozaton az ötödik a hetedikkel, a hatodik a nyolcadikkal. Biztató azonban, hogy az alsó tagozaton 36 tanuló jár iskolába, s még derûsebb a kép, ha tudjuk, hogy most 44 gyerekkel mûködik a helybeli óvoda, ahol ettől a tanévtől kezdve két óvónő dolgozik. A tanárok száma hét.
- Mi lesz a sorsa az udvaron romosodó épületnek?
- Az most raktárként szolgál, de ígéretet kaptunk az önkormányzattól, hogy azt is ki fogják javítani. Tágas, és sok hasznos célra fel lehet majd használni - válaszolta a tanárnő.
Kövesdi Enikő igazgatót, testnevelő tanárt csak telefonon sikerült elérnünk. Azt kérdeztük, mi lesz a sorsa a felsőrákosi felső tagozatnak, ha életbe lép az új iskolafenntartási rendszer, tudva azt, hogy a baróti tanács kedvezően áll a kérdéshez, s a polgármester azt nyilatkozta, szeretnék, ha a Köpecbánya telepi iskola kivételével minden intézmény megmaradna. Az igazgató elmondta, érdemben nem tárgyaltak még erről, majd a nyár végén, az ősszel lesz esedékes.
Fenyőkoszorú a kultúrotthon kapuján
Bármi történjen, az idő, az halad - mondták a rákosiak, s akármilyen nehéz az élet, van olyan ember, főleg fiatal, akinek kedve támad kikapcsolódni, mulatni, vigadni. Így történt, hogy február 25-én - immár harmadik éve rendszeresen - vigadalomra került sor a mûvelődési otthonban. Ezt jelezték a fenyőkoszorúk. Ugyanis a helybeli unitárius egyházközség kosarasbált szervezett, amelyre - főleg az idősebb asszonyok - felvették a szép helyi népviseletet. A téli mulatságok sorát, hogy találjon az esemény a naptári év e korai szakaszához, az a farsangi bál nyitotta meg, melyet a Dávid Ferenc vallásalapító nevét viselő unitárius ifjúsági egylet rendezett. Elnöke Molnár Ildikó. Ezt követte sorban a vadászbál. Bár nincs felette sok vadász a faluban, közösen szervezték a vargyasi és a baróti kollégákkal. Mindkét rendezvény sikeres és felejthetetlen volt.
Március 15. közeledtén
Veress Katica magyar irodalom szakos tanárnő elmondta, hogy maréknyi tanulóval mûsort készít a magyar szabadságharc emlékünnepségére, melyet az unitárius templomban fognak bemutatni: a szavalatok, énekek mellett természetesen megemlékeznek arról, hogy miként élte meg a falu népe a harcos éveket. Nem volt könnyû a rákosiaknak, hiszen az ellenség által elfoglalt területen laktak. Nem kell megfeledkezni arról, hogy ebben a faluban van egy ház, amelyről még ma is azt tartja a nép, hogy abban lakott a galád Heydte osztrák császári kapitány. S mert álnok volt, nem igaz ember, Felsőrákoson, ha hasonló falusfélre céloz a nép, így nevezi: ,,Hájti-féle?. Egyébként azt a helyet, ahol ma a rákosi iskola áll a faluvégen, a vargyasi Daniel báró ajándékozta tanintézet építésére. A terület neve Sika. Ehhez fûződik a rákosiak által is ismert régi történet, amely Heydte katonáihoz kapcsolódik: a katonák fosztogattak, ott vágták le a szarvasmarhákat a Sikában, iszogattak is, és amikor a pálinka a fejükbe szállt, megjelentek a rákosi gyermekek, és a levágott marhák kibontott beleivel megdobigálták a részeg katonákat, utána gyorsan elillantak, fel a Kormos menti bokrok mellett.
Megírták már a falu monográfiájában, hogy Felsőrákos első telepesei a mai községháza környékén vertek tanyát. A környéken tó is volt, patak is. Mindkettő tele rákkal. A telepesek sátrakban laktak mindaddig, amíg házat tudtak eszkábálni maguknak. Így érthető, miért nevezték régen sátoros Rákosnak ezt a falut. A tó kiszáradt, a rákok megritkultak, de az unitárius egyház ma is őrzi a falu régi pecsétjét 1892-ből. A nem is olyan régi pecsétnyomón egy rák látható. Felirata: ,,Felsőrákos község?.
Kisgyörgy Zoltán