A tavalyi év nem kedvezett sem a meggykompótot, sem a meggylikőrt kedvelőknek. A kertek legszomorúbb látványa volt tavasszal a leforrázott(nak tûnő) meggyfa. Több ismerősöm szólt, nézném meg, mit ajánlok, mit lehetne tenni. Ekkor már semmit nem lehetett tenni, csupán a jövőre érvényes tanácsaimat meghallgatni, amelyekről most emlékeztetőül szólnék.
A csonthéjas termésû gyümölcsök leggyakoribb és legpusztítóbb betegsége a vánkospenész - Monilinia (Sclerotinia) laxa. De ha a cseresznye, a barack, a szilva kevésbé és csak a nyár folyamán sínyli meg a betegséget, a meggy már kora tavasszal károsodik. Különösen az érzékeny, nemes fajták (Pándi meggy, spanyol meggy). Kevésbé a vadcseresznyealanyra oltottak. Ezek nálunk is csak alig vagy nem károsodtak.
A fertőzés az előző évről a hajtásokban, a fán száradtan csomóban maradt virágokban, levelekben, múmiagyümölcsökben szaporítóképletek (konídiumok) formájában rejtőzik. A száraz, beteg hajtások sötétebb, matt színükről, az egészségesen maradttól jól láthatóan elkülönülő, gyûrûsen szabálytalan besüppedésről különböztethetőek meg. A fentiekből következik, hogy most (amíg a nedvkeringés nem indul meg!) minden fertőzött növényi részt vágjunk le, égessünk el.
Tudnunk kell, hogy a fertőzés a szövet belsejébe utat nyitó helyen (seb, légzőnyílás, bibeszál csúcsa stb.) hatolhat be. A legveszedelmesebb a virág bibéjének a pollenre nyitott ,,befogadókészsége?. Ugyanis a megtermékenyítő, méhek által hozott pollennél gyorsabban jut el a magkezdeményhez a konídium! Persze, mindez függ a levegő nedvességétől és a hőmérséklettől. Minél nagyobb a levegő páratartalma és magasabb a hőmérséklet, annál biztosabb a százszázalékos fertőzés. Tehát 15-20 Celsius-fokon, esős, páratelt időjárással áll elő a teljes fertőzés.
A fennebb jelzettek szerint a ,,vészhelyzet? éppen a virágzás. Tehát a szirombomlás kezdetén és esetleg a teljes virágzáskor gombaölő szerrel permeteznünk kell - főleg, ha az időjárási feltételek a fertőzés szempontjából optimálisak.
Két kérdés tevődik fel: mivel? És az aggodalom: vajon nem árt a méheknek? A méheknek nem árt, ha az ajánlott vegyszerek valamelyikét használjuk: Systhane 12 E 0,05%-os, Folicur Solo 250 EW 0,075-0,1%-os, Sumilex 50 WP 0,1%-os, Merpan Al 50 PU 0,2%-os, Captan 80 WP 0,16%-os, Topsin PU 70 0,07%-os, Dithane Neotec 75 WG 0,2%-os keveréke. Természetesen, az évente megjelenő újabb és újabb vegyszerek egyaránt az élővilágot és a környezetet kímélő jellegûek.
Általában kora reggel, késő délután, szélmentes, erős napsütésmentes időben permetezzünk.
Puskás Attila
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.