Nemzet-nemzetiség: A magyar társadalom - létezik

2006. március 8., szerda, Archívum 2003–2007

Az erdélyi magyar társadalom létezik, és helyzetbe kívánja hozni a nevében fellépőket - ezt a felismerést látszik megerősíteni a Bolyai Kezdeményező Bizottság fellépése és az a rendkívüli rokonszenv, melyet Erdély-szerte ébresztett a magyar közvéleményben. Annak ellenére, hogy az egyetemen belüli magyar oktatóknak csupán egy része állt mellé, a Bizottságnak tudnia kell, hogy a közvélemény inkább mögéje sorakozik fel, mint azok mögé, akik a mai helyzetből nem keresik a kiutat, mert nem hiszik, hogy azon változtatni lehetne, illetve kimondottan ellenérdekeltek benne.
Hogy a Bizottság nagy lendülettel, belföldön és külföldön folyó akciói milyen eredményt hoznak, még elválik - előfordulhat, hogy rövidebb távon nem érik el azt, ami hosszabb távon valószínûleg sikerülni fog nekik -, amit azonban mindeképpen bebizonyítottak, az az, hogy az erdélyi magyar társadalom nem azonos a hivatalos érdekképviseletet monopolizáló szervezettel. A Bolyai Kezdeményező Bizottság fellépése beillik ama akciók sorába, melyek egy természetellenesen megfordított viszonyon kívánnak változtatni. Azon a viszonyon, mely érdekképviselet és társadalom, rész és egész, hivatalos és civil szféra között létrejött az utóbbi évtizedben, s melyet úgy lehet érzékeltetni, hogy abban tótágast áll minden. Ahelyett, hogy a magyar társadalom mondaná meg, nyilvános viták után, a közvéleményben kikristályosodott álláspontok alapján, hogy mi a teendő és időszerû cél Erdélyben, jóformán egy évtizede minden fordítva zajlik. E társadalom egy szeletét képviselő, annak is csak részét képező szervezet hivatalos csoportja tûz ki olyan célokat, melyek e társadalom többségét hidegen hagyják, melyekben sem égető gondjai megoldására nem talál írt vagy bár reményt, sem távlati érdekeire nem rímelnek rá. A képtelen kísérletnek, miszerint e csoportérdek magát a társadalmi érdek köntösében lépteti fel, és annak behelyettesítésére tör, előbb-utóbb meg kell buknia. Az erdélyi magyar társadalom különféle szférái a maguk kezébe kívánják venni dolgaik irányítását, azok politikai képviseletét is. A hivatalosságot kisajátító szervezet címére leadott figyelmeztetés egyértelmû: vagy úgy nyeri vissza legitimitását, hogy aláveti magát a társadalmi megrendelésnek, vagy elveszíti azt.
Az egyetemügyre visszatérve: mikor a fővárosban egy óriási kudarc és kisemmizés körvonalai bontakoznak ki az ún. kisebbségi törvény kisiklatása kapcsán, s egy 1996 óta táplált koalíciós illúzió hiábavalósága látszik beigazolódni, akkor íme, a magyar társadalom segítségére siet a politikusnak, alternatív lehetőségeket hoz létre. A kizárósdi (lásd a szatmárnémeti kongresszust vagy a második párt létrehozásának megtorpedózását), a mindent egy kártyára feltevő mûvi ,,együgyûség? csődbe vivő útjáról van visszatérés, de ahhoz szakítani kell a monopólium igényével és gőgjével, még inkább gyakorlatával. Nem az a cél, amit a manipuláció berkeiben kiagyalnak, hanem amit a magyar társadalom magamagának kitûz, és másfél évtizede változatlanul vall.
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép