A forradalmakat rendszerint az ifjúság hevülete fûti. 1848-ban sem volt ez másként. Márciusi ifjak nevét őrzi az utókor emlékezete, a Pilvax-társaság fiataljaiét. Költők, írók, publicisták, fiatal jogászok, politikusok. Élükön azonban költő állt: az 1840-es évek forradalmi értelmiségének vezére, Petőfi Sándor.
A pesti forradalom Petőfi jövendölését látszott megvalósítani. Nemcsak a Nemzeti dal vált politikaformáló tényezővé, hanem a Dicsőséges nagyurak... is, amely éktelen riadalmat keltett a pozsonyi országgyûlésen, kivált azzal az álhírrel kiegészülve, hogy Petőfi negyvenezer paraszt élén készülődik Rákoson. Az akkor 21 éves Vajda János tevékeny részese a márciusi események előkészítésének. 1848. március 15-én ő az események egyik vezéralakja - eszmei értelemben a Petőfi-féle polgári radikalizmus és az ,,európai polgárosodó mûvelődés? elsődlegességének következetes hirdetője. A szabadságharc időszakában íródtak buzdító dalai: A honárulókhoz (1848); Éljen a köztársaság! (1849). Tompa Mihály 1848 előtti költői munkásságával Petőfi egyenlőségi küzdelmeinek volt méltó társa. Később tagja a Tízek Társaságának, munkatársa a Nép Barátja címû lapnak. Petőfi ekkor írt mûvei harcra buzdító és győzelmet ünneplő, a köztársaságot szorgalmazó és közvetlen hatásra törő verses röpiratok, szorosan követik a forradalom árapályait. Még március mámoros napjaiban írta A szabadsághoz címû himnuszát. Ujjongva köszönti a pákozdi győzelmet (A vén zászlótartó, 1848. október) és az újabb forradalmi hullámot (Akasszátok föl a királyokat!, 1848. december), az erdélyi hadsereget és zseniális vezérét, Bem apót (Négy nap dörgött az ágyú..., 1849. április; Az erdélyi hadsereg, 1849. március), aki mellett szolgál maga is. Utolsóként fennmaradt, Szörnyû idő... kezdetû költeménye (1849. július) a végső pusztulás megrendítő látomását jeleníti meg.
A forradalom költői azonban nemcsak tollal - fegyverrel is harcoltak. Petőfi már 1848 tavaszán beállt a nemzetőrséghez, ahol katonai kiképzést s annak végeztével kapitányi rangot kapott. Ugyanebben a rendfokozatban szeptemberben átlépett a honvédséghez. A honvédseregek vereségei miatt megharagudott a szabadságharc katonai vezetésére, s áthelyeztette magát Bem erdélyi hadseregéhez. Bem a segédtisztjévé teszi, őrnaggyá lépteti elő. A költő részt vesz a téli és tavaszi erdélyi hadjárat több ütközetében, utolsó verseinek jó része is szorosan a harcokhoz kapcsolódik. Új mûfajt is teremt, a csatadalokét (A nagyszombati csata, Csatadal, Föl a szent háborúra). Degré tisztként vesz részt a fegyveres harcban, Vajda János honvéd hadnagy volt, Tompa Mihály a szabadságharc idején tábori lelkész, ott volt a schwechati csatában. Arany 1848 novemberében két hétig táborba szállt a szalontai nemzetőrökkel Arad védelmében. Vasvári Pált 1849 júliusában szabadcsapatával együtt felkoncolták a román felkelők.
Hogyan érinti a huszonévesek hevülete a középnemzedéket? A politikailag Széchenyihez közel álló Vörösmarty 1848-ban ugyan lelkesen köszönti a forradalmat, ünnepli a szabad sajtót, de Kossuthot nem tudja követni. Költészetét a forradalom és szabadságharc időszakában csak néhány agitatív, a napi események ihlette vers jellemzi. Szabadsajtó (1848. március 15-16.) címû költeménye kapcsolódik a forradalmi követelések egyik legfontosabbikához, a szabad sajtó megteremtésének igényéhez. Vörösmarty megtorpant, félt a rossz kimeneteltől. Petőfi korábban méltán lelkesedett érte, hiszen Vörösmarty korán felismerte költőtársa nagyságát, és segítette érvényesülését, de mégsem tudott vele tartani, és akkor Petőfi megtagadta. Bajza és Czuczor továbblépett, ők mindenestül vállalják a forradalmat. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a Nagy Szótár munkálataiba temetkezve találta a költő, nyelvész, bencés szerzetes Czuczor Gergelyt. De már 1848 tavaszán-nyarán az egyenlőség, szabadság és testvériség jelszavát hirdette Új világi szózatában. A szeptemberi fordulat után, az udvar árulásakor írta a Riadót. Petőfi harci dalai mellett az egész szabadságharc leghatásosabb csatadala lett Czuczor forradalmi költeménye. A tüzes hangú szózat külön röplapon is megjelent, nagy hatású forradalmi indulóvá vált. 1848 mozgalmai félbeszakították Arany János nyugodt munkásságát, aki csak messziről adózhatott elismeréssel barátjának a pesti forradalomban játszott szerepéért. (Ahogy Petőfi, ő sem került be az első népképviseleti országgyûlésbe.) 1848 áprilisában írt és azon nyomban megzenésített Nemzetőr-dala ponyván is megjelent. Petőfi rábeszélésére elvállalta A nép barátja címû néplap szerkesztőtársi feladatkörét Vas Gereben mellett, maga Szalontán maradt; s bár számos cikket és költeményt írt a lapba, a tényleges szerkesztésbe nem folyhatott bele. Vívódásaira jellemző, hogy a bukott forradalmat kétféleképpen értékeli: elégikusan (Letészem a lantot, 1850) és ironikusan (A nagyidai cigányok, 1851). Az utóbbi mû arra enged következtetni, hogy Arany a magyar liberális nemesség álláspontjával rokonszenvezett: nem a forradalmi átalakulásban, hanem a lassú, szerves fejlődésben hitt.
Irodalomelméleti szempontból a forradalom mûfaja a próza, azon belül is a publicisztika. Író és publicista a Tízek Társaságának tagja, a márciusi ifjak egyike, Degré Alajos. A forradalom előtt a Pesti Hírlap munkatársa a márciusi ifjak egyik vezetője, az újságíró és mûfordító Irinyi József. Ahogy a Tizenként pont kevésbé lett volna hatásos rímekbe szedve, Petőfi Nemzeti dala is veszített volna mozgósító erejéből, ha prózaíró tollán születik meg. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére az akkor 23 éves Jókai Mór, ő szerkesztette és olvasta fel a 12 pontot. Gyulai Pál, aki 1853-ban telepszik le a fővárosban - 1848-ban az Erdélyi Híradó szerkesztőségének tagja, a kolozsvári forradalmi ifjúság egyik vezetője -, a szabadságharc után több versben gyászolta a nemzet bukását, tiltakozott az önkény és elnyomás ellen. Vajda mindvégig frissen őrizte 1848 szellemét, de ő sohasem volt jelen az élő irodalomban: jelentőségét csak halála után fedezték fel. A kortárs regényíró, Kemény Zsigmond Forradalom után címû, 1850-ben kiadott röpiratában 1848-49 tényleges ellentmondásait nagyította fel.
A forradalom költői között kevésbé ismert az 1817. november 17-én Sárosmagyarberkeszen, Szatmár vármegyében született Medgyes Lajos. A kilencgyermekes dési pap 1846-ban Nemzeti dalt ír. Ünnepélyes szózatában lehetetlen fel nem ismerni a Petőfivel rokon szemléletet: ,,?sének lelkét híja vissza, / S forrjon eggyé minden magyar: / A bátrakhoz leszáll az Isten, / S meglesz a dicső diadal.? Sok elfelejtett költője is van az 1848-49-es magyar szabadságharcnak. Egyikük a gömöri Adorján Boldizsár (1820-1867): költő, író és ügyvéd Pesten, majd a szabadságharc után törvényszéki ülnök Rimaszombatban. Tehetsége a szabadságharc előtt bontakozott ki, méltányolták kortársai, Vörösmarty verset írt hozzá, Petőfi pedig költői levelet. A másik Heilprin Mihály, az első, névvel is ismert magyar zsidó költő. 1842-ben költözött szüleivel Magyarországra a lengyelországi Piotrkówból: négyévi itt-tartózkodás után már magyarul verselt. A fiatal könyvkereskedő 1848 márciusában lépett be a miskolci őrseregbe, s lelkesítő, mozgósító költeményt is írt a forradalom miskolci híreire Nemzeti őrdal címmel. (Kiss József, a kiváló Petőfi-kutató hívta fel a figyelmet, hogy Heilprin Mihály Nemzeti őrdala Petőfi Nemzeti dalának közvetlen, szövegszerû hatását is mutatja.) Heilprin volt a Köztársasági dalok címû, forradalmi verseket tartalmazó kötetke szerzője is 1849 tavaszán.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc folklórja szinte kimeríthetetlenül gazdag, ne csak a Kossuth-nótákra gondoljunk. ,,A nép költésébe szövi mindazt, ami őt érdekli: dalol, mesél róla, de érintetlenül nem hagyja - írja Kálmány Lajos. - Azt állítani, hogy a magyart hazája sorsa nem érdekli, nem lehet, sőt, ha a népköltésébe beletekintünk, azt látjuk, hogy nagyon is kizárólag érdekli: megénekli csatáit, dalában megsiratja elesett bajtársait, s mi több: dalt zeng azoknak sorsáról, kik arra vannak híva, hogy védjék a hazát...?
Juhani Nagy János
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.