Autonómiát kérnek SzékelyföldnekSzékelyudvarhelyen

2006. március 16., csütörtök, Archívum 2003–2007

Autonómiát a Székelyföldnek - szabadságot a székelységnek! - hangzott több ezer torokból tegnap Székelyudvarhelyen azt követően, hogy Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke felolvasta a Székely Nagygyûlés kiáltványát. A szervezők becslése szerint húszezren gyûltek össze, hogy kinyilvánítsák a székelyföldi autonómia iránti igényt, és méltóságteljes, hittel és reménnyel teli ünneppé sikerült alakítaniuk az udvarhelyi március 15-ét.
Rendbontás nélkül, békésen és emelkedett légkörben zajlott le az SZNT által szervezett Székely Nagygyûlés. Székelyudvarhely felkészülve várta a környékről és a távolabbról érkezetteket, és mivel utolsó pillanatig kérdéses volt Traian B?sescu államelnök jelenléte, alapos munkát végeztek az őrző-védő szolgálat emberei is. Tegnap délelőtt még a csatornarendszert is ellenőrizték, a főtér minden zegét-zugát átvizsgálták. Egy óra előtt tíz perccel vált bizonyossá, hogy az államfő mégsem érkezik meg Székelyudvar­helyre, ám utazásának híre, no meg az elmúlt napok, hetek riasztó előrejelzései román, magyar és külföldi újságírók egész tömegét csődítették Udvarhelyre.
B?sescu távol maradt ugyan, ám az érdeklődést a Székely Nagygyûlésre irányította, soha ennyi kamera, fotó nem rögzített székelyföldi eseményt, mint most.
Zászlórengeteg - a magyar nemzeti zászlók és az SZNT lobogóinak színes kavalkádja -, a küldötteket delegáló települések neveit jelző táblák, melyeken sok esetben rovásírással is feltüntették az elnevezést, autonómiát, Bolyai-egyetemet követelő táblák, kokárdás ünneplőbe öltözött idősek és fiatalok serege köszöntötte hatalmas tapssal a délben két órakor bevonuló lovas huszárokat, majd a rendezvény szónokait. Háromszék minden községének és majdminden településének küldöttsége jelen volt, de sokan érkeztek a Székelyföldtől távolabbi régiókból, Erdély minden sarkából, a Kárpát-medence szinte minden részéből.
,,A magyar nemzet se többet, se kevesebbet nem akar, mint ami európai sorstársait megilleti, amit 1918-ban a gyulafehérvári nagygyûlésen a román nemzet megígért? - szögezte le köszöntőbeszédében Szász Jenő polgármester, és feltette a kérdést: ,,Tudunk-e még hinni a szabadságban? Akarunk-e tenni érte?? Kijelentette: a békés politizálás erejében bízva, az egyenlő, méltósággal élhető élet lehetőségét kell megteremteni. Párbeszédet kezdeményezett a ,,román honfitársakkal és a román politikummal?, ám nem megalkuvásra, hanem tiszta beszédre, nem apró lépésekre, de határozott cselekvésre van szükség. Szász pénteki, bukaresti látogatására utalva közölte: kérni fogják a román államfőt, segítse a párbeszéd létrejöttét.
Tőkés László, az EMNT elnöke kiemelte a határmódosítás abszurditását, ám leszögezte: érvényesíteni kellene a ,,területért autonómiát? elvet, a román államnak az egykor elvett területért cserében autonómiát kellene biztosítania. A szabadság és az önrendelkezés autonómiát jelent. A Székelyföldnek területi autonómiát, az Erdély más részein élő magyarságnak pedig személyi elvû autonómiát kell biztosítani - jelentett ki Tőkés. Összefogásra, közös cselekvésre szólította fel az erdélyi magyarságot, a polgárságnak, a politikumnak és az egyházaknak közösen kell cselekedniük, hogy célt érjenek.
,,Itt dobog most a kárpát-medencei magyarság szíve? - kezdte beszédét Raffay Ernő történész, a Székely Nagygyûlés ünnepi meghívottja, aki történelmi visszatekintéssel és jelenkori EU-s dokumentumokkal támasztotta alá a székelyföldi autonómiaigény jogosságát. Csapó I. József, az SZNT elnöke felolvasta a Székely Nagygyûlés kiáltványát, amelyet a tömeg hatalmas lelkesedéssel fogadott.
A Székely Nagygyûlés kiemelt pillanata volt, amikor az SZNT elnöke Gábor Áron-díjjal tüntette ki a gyergyóditrói és a vargyasi önkormányzatokat a népszavazások ügyében tanúsított következetes kiállásukért. Alig tucatnyi település vállalta az autonómiareferendum kiírását, ám ez a két község Strasbourgig, az Emberjogi Bíróságig jutott a jogtalannak ítélt romániai tiltás, a kedvezőtlen bírósági ítéletek sora miatt. A vargyasi tanácsot képviselő Román Attila kitartást kért, és azt, hogy minél többen csatlakozzanak hozzájuk, írják ki a népzavazást. ,,Egységben az erő! Hajrá Székelyföld? - zárta rövid beszédét. Bardocz Ferenc gyergyó­ditrói polgármester Hamvas Bélát idézve köszönte meg a kitüntetést: Csak semmi lázadás, de tapodtatnyit sem engedünk!?
Farkas Réka
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép