Tudományos szenzációk, 2005Periszkóp: Az év találatai

2006. március 30., csütörtök, Archívum 2003–2007

Mi rengette meg a tudományos világot 2005-ben - próbálta kideríteni a HVG, megkérdezvén néhány szakterület neves képviselőjét: számukra mik voltak az óév hírei?
Az emberiség eredetkutatásának adhat új lendületet - és talán az eddigi leletek átértelmezéséhez is vezethet - három fog. Legalábbis ezt valószínûsítette a HVG kérdésére Kordos László paleontológiaprofesszor, a Magyar Állami Földtani Intézet Múzeumának vezetője, amikor a szeptemberben (a Nature amerikai szakfolyóiratban) publikált, csimpánzfosszíli­ákkal kapcsolatos kutatásra hívta fel a figyelmet. Először találtak ugyanis olyan csontmaradványokat, amelyek az emberrel legközelebbi rokonságban álló csimpánz elődeihez tartozhatnak, s hasonló leletek hiányában e majomfaj evolúciójáról eddig csupán azt lehetett tudni, hogy fejlődése nagyjából 6-7 millió évvel ezelőtt vált el az emberétől. Ezért a kenyai Baringo-tó környékén fellelt, körülbelül félmillió éves, egy csimpánzszerû lényhez tartozónak tulajdonított három fog akár a kutatások jövőbeli irányát is megváltoztathatja. Eddig ugyanis, bármilyen meglepő, fel sem merült a kutatókban (és az őket pénzzel támogatókban), hogy ne csak az ember, hanem a csimpánz múltját is vizslassák. Ha viszont - mint az most már várható - a közeljövőben ezzel is foglalkoznak majd, annak nemcsak az emberré válás folyamatának árnyaltabb megismerése lesz a következménye - véli Kordos -, hanem az is, hogy jó néhány, korábban az emberszerûek közé sorolt leletről kideríthetik, valójában azok is őscsimpánzokhoz tartoztak.
Az evolúcióval kapcsolatos az idei év egy másik - Kampis György, az ELTE tudománytörténeti és tudományfilozófiai tanszé­kének vezetője szerint szenzációszámba menő - eseményre is. Idén ősszel az amerikai Dover városkában (Pennsylvania) az evolúciót félig-meddig tudományos alapon kétségbe vonó, az élővilág mai komplexitását egy intelligens elme beavatkozása eredményének tekintők perbe fogták a darwini tanokat oktató községi iskolát. A perben pedig - sokak megle­petésére - az úgynevezett kreacionisták oldalán lépett fel Steve Fuller, a nagynevû tudományfilozófus, miközben a Vatikán megvédte az evolúciót hirdetőket. Kampis György szerint ez az első eset, hogy egy komoly tudós az ,,értelmes tervezés? hívei mellé szegődött, és arra sem volt még precedens, hogy a katolikus egyház egy magas rangú képviselője közérthető, egyértelmû nyelven a tudomány mellett érveljen.
Fuller egyébiránt a tudományfilozófia fenegyereke, aki korábban is ismert volt ellentmondásos nézeteiről - nagy feltûnést keltett, amikor a ,,mi lett volna, ha ők nyernek? kérdés kapcsán a náci tudomány ökológiai tudatosságát dicsőítette. Amikor most a doveri tanúságtétel miatt egy internetes fórumon kérdőre vonták, azt válaszolta, hogy ő se nem tudományellenes, se nem valláspárti, az ,,értelmes tervezés? pedig nem is érdekli, csupán tiltakozni akart a tudomány nevében fellépők dogmatizmusa ellen. Paul Poupard bíboros, a pápai kulturális tanács vezetője ugyanakkor - gondosan a doveri per zárónapjára időzítve - kijelentette: a teremtést szó szerint értelmezők tévedésben vannak, mert tudományos jelentést tulajdonítanak olyan szavaknak, amelyeknek nem kellene. Galileit emlegetve pedig arra figyelmeztetett, hogy a hívők is ,,csak a tudomány révén érthetik meg jobban a dolgokat?. Mindennek - Kampis szerint - óriási jelentősége van, hiszen ez nyílt kiállás amellett, hogy a tudomány egyedül illetékes saját megállapításai területén.
Megfontolandó ugyanakkor, hogy a New York Times december 4-ei száma a tudomány és a vallás párbeszédét támogató Templeton Alapítványról azt írta, hogy pár évig sok pénzzel támogatta az ,,értelmes tervezés? ötletét népszerûsítő konferenciák szervezőit, ám a türelmi idő lejártával felszólította őket, most már adjanak be konkrét kutatási terveket. ,,Azóta se érkezett be egy sem? - nyilatkozta most ifjabb Charles Harper, az alapítvány társelnöke.
Intelligens vakcinák kápráztatták el az idén az orvostudomány képviselőit - nyilatkozta a HVG-nek Falus András professzor, a Semmelweis Egyetem genetikai, sejt- és immunbiológiai intézetének vezetője. Új, minden korábbinál hatékonyabb szérumokra a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás utáni antraxos, ,,fehér poros? pánik miatt volt szükség, a kutatókat az amerikai törvényhozás kiemelkedően magas támogatással bátorította a nagyon hatékony toxint termelő baktériumok elleni védőoltások kifejlesztésére. Ez ösztönözte azokat a kutatásokat, amelyek eredményéről Alessandro Sette San Diegó-i immunológus és kutatócsoportja számolt be az Immunity amerikai szakfolyóirat februári számában. Falus professzor úgy összegzett: összetalálkozott a kor két tudományos forradalma, a genomika (genetikai szerkezet értelmét kutató tudományág) és az informatika.
Sette és munkacsoportja ugyanis a számítógép segítségével összevetette a legveszélyesebb kórokozók - az évezred eleje óta interneten is hozzáférhetővé tett - genomját (teljes örökítőállományát) az emberi genom azon részével, amely kiemelt szerepet játszik az immunválaszban. Ezután informatikai eljárásokkal képesek voltak valószínûsíteni és kiemelni a baktériumokból a legsikeresebb védőoltás kifejlesztésére alkalmas fehérjedarabkákat. Ezekkel oltva az embereket - magyarázza Falus András -, nagyon nagy hatású vakcinák igen gyors előállítása lehetséges. A lényeg pedig, hogy megteremtődött az immuninformatika, az intelligens védőoltások (és gyógyszerek) tervezésének tudománya, amelynek egyik első nemzetközi seregszemléje éppen Budapesten lesz 2006 októberében.
Határozott új tendenciák tapinthatóak ki idén a rendkívül sokfelé ágazó történettudomány berkein belül is - emelte ki Pók Attila, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese. A globalizáció jegyében a júliusi történész-világkongresszust először tartották a déli féltekén, Sydneyben, a témák közül pedig kiemelkedett az úgynevezett ökotörténelem, amely - a világméretû járványoktól és hatalmas természeti csapásoktól rettegő korunkban - az ember és a természet viszonyát veszi górcső alá, a természeti környezet és a civilizációk egymásra hatásának történetét kutatja. Német, kínai, mexikói és Fülöp-szigeteki esettanulmányok alapján kiemelték például, hogy a természe­tet önálló tényezőként kell számba venni, mert számos természeti katasztrófa nagyobb politikai hatásokkal járhat, mint egy forradalom. Példa lehet erre egyebek mellett az 1875-76-ban a kínai Sanhszi tartományban mintegy tízmillió halottat követelő éhínség, amely - a külső segítség szükségessége miatt - döntően hozzájárult a kínai társadalom kényszerû megnyitásához.
A nagyközönséget persze inkább a második világháború 60. évfordulója kapcsán tapasztalt felhajtás hozhatta lázba. Pók Attila a könyvdömpingből két darabot tart különösen figyelemre méltónak. Egyrészt egy trilógia második köteteként megjelent a harmadik birodalom történetének egyik legelismertebb kutatójától, Richard Evanstől a The Third Reich in Power (A harmadik birodalom fénykora), amely alighanem az utóbbi egy-két évtized legjelen­tősebb áttekintése a témáról. A klasszikus módszerû, szintetizáló monográfia nem diabolizálja Hitlert, de a kollektív bûnösség elvét sem fogadja el, ugyanakkor minden bizonnyal sok vitát fog még kavarni, hogy a nemzetiszocialisták hata­lomra kerülését alapvetően belső folyamatok eredményének, nem pedig a versailles-i békerendszer következményének tartja.
Csemege a szakmának és a nagyközönségnek két fiatal német történész, Henrik Eberle és Matthias Uhl felfedezése - állítja Pók Attila -, akik moszkvai levéltári kutatásaik nyomán nem kis fogással gazdagították a mintegy ezercímes Hitler-életrajzi gyûjteményt. A Führer halálában kételkedő KGB Berlin bukását követően ugyanis kihallgatta a vezér összes fellelhető közeli munkatársát, és egy 15 íves, figyelemre méltó dolgozatban egy mind ez idáig ismeretlen Hitler-képet rakott össze. A Hitler-könyv címmel az idén angolul és németül is megjelent anyagot egyébként korábban igen kevesen ismerték, mivel a rendhagyó kötetet Joszif Visszario­novics Sztálinnak nyújtották át 1949-ben 70. születésnapja alkalmából. Ezzel Pók Attila szerint csupán az lehet a baj, hogy a KGB-tisztek által összerakott jelentés - bár esetleg a fordítás ,,hibájából? - túlságosan jól szerkesztett, időnként egyenesen drámai sodrású, ráadásul köztudomású, hogy Sztálin az általa olvasott szövegeket agyonjegyzetelte, a kéziratban viszont alig van ilyesmi.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép