OlvasólámpaKultúra: Monográfia Lászlóffy Aladárról

2006. április 1., szombat, Archívum 2003–2007

Lelkünkre így ül ez a kor* címmel - József Attila elhíresült sorát a borítóra írva, s ezzel is felhívva a figyelmet arra a kétségtelenül bonyolult, szoros kapcsolatra, ami főként az induló Lászlóffy Aladár költészetét a nagy előd időben egyre növekedő mûvéhez köti - megjelent az első Lászlóffy Aladár-monográfia. (Hogy készül, lehetett tudni, hiszen évek óta jelennek meg belőle részletek folyóiratokban?)
Széles Klára, a budapesti irodalomtörténész és kritikus negyven éve fiatalon figyelt fel az induló poétára, szoros barátság is kialakult közöttük, s ezt vállalva Széles Klára alcímként Szubjektív nemzedéktörténetet ír.
S nem véletlenül.
Monográfiájában, amely behatóan tárgyalja Lászlóffy hatalmas (ez idő tájt több mint negyven kötetre rúgó) életmûvét, s nemcsak a verseket, hanem Lászlóffy sajátságos prózáját is, regényeit, elbeszéléseit s a jegyzeteket, glosszákat, pamfleteket is, amelyek a nyolcvankilences fordulat után teljesen természetesen kerültek a versek mellé a kiteljesedő életmûben, vállalja a barátságot, bőven idéz a költő neki írott leveleiből, verseiből, rajzos üzeneteiből. A viszonylag terjedelmes, s ismételjük, személyes hangú, esszébe hajló monográfia 382 oldalából 324 a szöveg, a többi kép, rajz, illusztrációs anyag (!). Mintegy bevezetendő a tárgyalt mûbe... (A Polis kiadót külön dicséret illeti ezért a gazdag fotóanyagért.)
Azzal, hogy lemondott az objektivitásról s a hûvös távolságtartásról, és felforrosító személyes élményeként tárgyalja Lászlóffy életmûvét, Széles Klára, nem győzzük ismételni, a korszak egyik alapmûvét alkotta meg. (Az utóbbi időben monográfiák jelentek meg Sütő Andrásról, Székely Jánosról, Kányádi Sándorról, Bodor Ádámról, Szőcs Gézáról, Hervay Gizelláról, úgy tûnik, hogy a magyarországi kiritika és irodalomtörténet-írás kezdi felfedezni az erdélyi irodalmat. Persze, így jobban látszanak az iszonyú hiányok, nincs monográfia Bajor Andorról, Szabó Gyuláról, Páskándi Gézáról, Szilágyi Istvánról, de valami, kétségtelen, megindult?)
A szubjektív hangvétel előnyére válik a könyvnek, Széles Klára irigylésre méltó tájékozottsága, ismerve a romániai magyar irodalom meglehetősen mostoha kezelését (a lelkes vagy fanyalgó kritikusok úgy tesznek, mintha mindent tudnának, de félig sem tudnak semmit erről az irodalomról, helyzeteiről, kiszolgáltatottságáról, irályairól), ez akár dicséretnek is fölfogható. Széles Klára alapos irodalomtörténeti kutatómunka után nagyvonalúan és mélyrehatóan elemzi Lászlóffy Aladár költészetét, ennek a költészetnek az ötvenes-hatvanas évekbeli befogadása körül fel-felszikrázó sajtócsetepatékat, s a hetvenes évekbeli Pezsgő-díjak is jelezték beérkezését, majd a fordulat utáni ,,átalakulást?? (Páskándi kapcsán már beszéltünk e hasábokon egy konzervatív fordulatról, amely Lászlóffy Aladár kilencvenes évekbeli költészetét is jellemzi.)
Írtuk már: az irodalomtörténész figyel a prózára is, részletesen elemzi az első regényt, a Héphaisztoszt s a költő egyéb prózáit is. Sajnos, a kilencvenes évek végén megjelent, eddig utolsó Lászlóffy-regényre, A seregek urára már nem figyel, pedig érdemes lenne. A kilencvenes években Lászlóffy kiteljesedő költészete köti le képzeletét, s vizsgálja a versek mellett állandósuló glosszákat is. (Ezekben a pamfletbe hajló, szikrázóan szellemes Lászlóffy-szövegek direkt, jellegzetes és egyéni hang­vé­tele - mutatva, hogy a költő érzékeny membránként reagál a valóság kihívásaira -kétség­kívül megérdemli a figyelmet.)
Összegezésként elmondható: Széles Klára monográfiája teljesíti célját, közelebb hozza az olvasóhoz a költő mozgásban lévő életmûvét, s közben fifikus lóugrásaival, negyven esztendő verseit és élményeit rakosgatva, közöttük ,,ugrálva?, mintegy mellékesen elhelyezi ezt a mûvet a korszak irodalomtörténetében? Lehet többet várni egy monográfiától?
S közben pontosan írja le a helyet és a kort, ahol az életmû megszületett, dacosan, vonzóan, felejthetetlenül idézve fel a román diktatúra hideglelős, levegőtlen, agybénító hétköznapjait.
* Széles Klára: Lelkünkre így ül ez a kor. Szubjektív nemzedéktörténet Lászlóffy Aladárral. 1956-2004, Polis Könyvkiadó, 2005
Bogdán László
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép