Egy hét múlva tetőz a Duna
Negyvenéves rekordot döntött a Duna árhulláma, és félő, a hatalmas mennyiségû víz több helyen átszakítja a gátakat. A szakemberek szerint az árhullám tetőzése egy hét múlva várható. Elsősorban az Al-Duna menti településeket fenyegeti az ár, s árvizek pusztítanak számos erdélyi megyében. A legfrissebb jelentések szerint a Maros, a Szamos, valamint a Körösök erdélyi vízgyûjtő medencéiben lehullott esők és a hegyekben gyorsan olvadó hó miatt sok patak, folyó is kilépett medréből. Lakott települések, nagy kiterjedésû termőföldek kerültek víz alá, az ár falvakat zárt el a külvilágtól, és gondokat okoz a közlekedésben. Fehér megyében a medréből kilépett Maros és mellékfolyói négy települést öntöttek el, Máramaros megyében öt település került víz alá. A Székelyföldön a múlt héten Hargita megye településeinek egyharmadát sújtotta az Olt folyó felső szakaszán keletkezett árhullám. Az Al-Duna mentén nagy károk keletkeztek a jórészt elöntött galaci hajógyár telepein. A folyam deltavidékét felölelő Tulcea megyében számos település került víz alá.
Nyitást ígér B?sescu
Sürgősségi kormányrendelettel tenné lehetővé a média hozzáférését a volt Szekuritáté irattárához Traian B?sescu államfő, ha folytatódnak a politikai harcok a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság körül. Ezt hétfőn a Román Hírszerző Szolgálat 2005-ös évi tevékenységének kiértékelésén jelentette ki, indoklása szerint így elérhető, hogy ne legyen több híresztelés és gyanú, miszerint ,,az irattár folyosóján dossziékra alkudoznak?. Az államelnök hozzátette: talán egy olyan rendszert kellett volna kidolgozni a volt Szekuritáté irattárának hozzáférhetőségére, amely nem képezheti alkudozás vagy politikai vita tárgyát. B?sescu szerint nyílt, átlátható módot kell találni az iratok hozzáférésére. Az államelnök arra a 105 000 dossziéra gondolt, melyet a hírszerző szolgálat és az átvilágító bizottság vegyes bizottsága szigorúan titkosnak nyilvánított nemzetbiztonsági szempontból. Az államfő szerint valószínû, ugyanennyi dosszié van még megyei szinten, és arra kérte a Román Hírszerző Szolgálatot, a bizottsággal közösen döntsék el, hogy ezeket az iratokat nyilvánosságra lehet-e hozni.
Beszámolt az RHSZ
A Román Hírszerző Szolgálat tavaly 2373 személy telefonbeszélgetéseit hallgatta le - jelentette be ma az intézmény igazgatója, Radu Timofte. A lehallgatások nagy részét más intézmények kérésére végezték - mondta a Román Hírszerző Szolgálat vezetője. A titkosszolgálat a lehallgatások csaknem 27 százalékát kezdeményezte, 33 százalékot a belügyminisztérium, 38 százalékot pedig az ügyészség kért. Tegnap, a Román Hírszerző Szolgálat 2005-re szóló mérlegének bemutatásán, Traian B?sescu államfő elutasította a vádakat, miszerint ,,harc folyna a titkos szolgálatokért?, és azt tanácsolta az RHSZ alkalmazottjainak, hogy ne hagyják magukat politikai vitákba belekeverni. Nevetségesnek nevezte a vádakat, és kijelentette: ,,Van egy alkotmányunk, amely kimondja, hogy ki kinek van alárendelve?. Traian B?sescu azt javasolta az RHSZ-nek, hogy azon tevékenységek felett gondolkozzanak el, amelyek nyilvánosságra hozhatók, majd hozzák is nyilvánosságra, hogy ezáltal is nőjön a lakosság bizalma ezen intézményben.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.