
Erdővidékhez tartozik-e Bölön? A múlt hét péntek óta a szó legszorosabb értelmében is erdővidéki település, hisz itt alakult meg ünnepélyes keretek között a Baróti Magánerdészet III. számú kerülete, kirendeltsége. A jelenlevők örömére sok volt a zöld ruhás erdész szakember, számos közülük nagyon fiatal és helybeli. A székházavató ünnepséget jeles személyiségek is megtisztelték: Puskás Bálint szenátor, Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke, akit ide kötnek gyerekkori emlékei, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a területi RMDSZ elnöke, utóbbiak Bölön község díszpolgárai. Az ünnepséget megelőző tereferén vetődött fel, hogy vajon Erdővidékhez tartozik-e Bölön község. A helybeli idősek ezen csak elmosolyodtak, hisz ezt még nem vitatta el tőlük eddig senki. Kriza püspök Nagyajtán vetette papírra emlékezetes strófáit: ,,Erdővidék az én hazám?? Ha fel Barótig s el Baconig erdővidékinek mondja magát itt a nép, hogyne lehetne a Nagyajtával szomszédos Bölön - etnikai és más szempontokból is - Erdővidék része?! Kapóra jött, hogy egy bölönpataki román anyanyelvû roma, sorsukról lévén szó, azt állította: ,,az erdővidéki cigányok közül mi vagyunk a legdolgosabb fajta?. Március 31. óta még igazabb a biztos felelet, mert a Baróti Magánerdészet magánerdőbirtokának fele a most megalakult kirendeltség területén található, s ennek a nagy kiterjedésû erdőbirtoknak ezután innen, földrajzi közelségből irányítják sorsát, törvények szerinti kezelését.
Az ember a fákra gondolt
,,Mennyi szeretettel ültették. Hogy árnyéka legyen a jövendőnek alattuk. Hogy gyökeret eresszenek a tanya dombjába, s gyökerükkel ott tartsák a családot, unokákat és dédunokákat, az egyszerû sorsban, a békés, szép életben. És hogy így látta a szemei előtt a fákat, elgondolkozott. Mire megnőnek, lombot eresztenek, eltelik az idő munkával, rendre, s az idővel együtt a világ is, ez a zaklatott, békétlen, szomorú világ, és a fákkal együtt másik világ nő fel. Aki majd abban a világban él s jár ezek alatt a fák alatt, az békés, szabad és boldog ember lesz megint, mint amilyenek a régiek voltak, akik olyan fáról szedhették a gyümölcsöt, s olyan fák árnyékában pihentek, mint apáink, amit apáink ültettek, s nagyapáink, küzdelmes időkben mindig, s arra gondol, hogy majd akik az elültetett fa gyümölcséből esznek, s árnyékában járnak, leszüretelik a küzdelmek árát, amit őseink vívtak a világgal. Így van ez, gondolta, egy nemzedék ültet fát, gondolatot, hogy sok nemzedéknek ne legyen gondja ezzel, s hogy aki azután jön, készen kapjon otthont, hazát, árnyékos kertet, termő gyümölcsöst? De milyen lehetett az élete annak, aki a dombot kopáron lelte, s mit érezhetett, amikor beültette fákkal? Fákkal, melyekről tudta, hogy túlélik őt, s a rügyekre akasztott gondolatot fölemelik magasra, átmentik később nemzedékeknek.?
Wass Albert sorait hallgatta a megnyitón a közönség, miközben peregtek a vetítővásznon Tana Anna Máriának és Bartha Pál Csabának a bölöni erdőt megörökítő téli és kora tavaszi színes videofelvételei, melyeket Balázsi Dénes mérnök segítségével készítettek. Mint kisgyermek az édesanyjához, úgy simult ezekhez a nyugtató zene és a bölöni gyermekek vallásos-énekes számai fiatal református lelkipásztoruk, t. Fancsal Zsolt vezetésével. Az ünnepség abban a kijavított és korszerûsített volt téeszszékházban zajlott, amelyet a községi tanács önerőből vásárolt vissza. Ebben az épületben kapott székhelyet-irodát a magánerdészet III. kerülete. Egy idős bölöni ember meghatódottsággal követte az ünnepi pillanatot, s őszinteséggel vallotta be, hogy annyi küzdelem és harc után, amit a falu vívott erdővagyonának visszajuttatásáért, még most is alig hiszi, hogy mindez valósággá lett.
Hatezer hektár egy régióban
Egyed Csaba, a Baróti Magánerdészet igazgató-főmérnöke beszédében keserûen emlékezett azokra az évekre, amikor a diktatúra uralta az erdőgazdálkodást, s elmondta, számára végtelen elégtétel az, hogy megérhette az erdővagyon igazságos, de nem kis harcot igénylő tulajdonjogi rendezését.
- 2002 novemberében alakítottuk az erdőtulajdonosok Erdővidék nevet viselő szövetségét, hogy egy magánerdészet létrehozása által zökkenőmentesen végezhessük munkánkat, szolgálhassuk azokat, akiké az erdő - kezdett beszédébe Egyed mérnök. - Bölön akkor is az elsők között válaszolt a kihívásra, két közülettel, a közbirtokossággal és a magánerdő-tulajdonosok társulásával belépett szövetségünkbe és erdészetünkbe. Célkitûzésünk, hogy a tulajdonjogot minél teljesebben és igazságosabban vissza tudjuk állítani, minél jobban és hamarabb ki tudjuk szolgálni a tagságot, rend és fegyelem legyen az erdőgazdálkodás terén. A birtokba helyezés megtörtént a helyi közbirtokosság esetében. Ez teszi ki a hozzánk tartozó erdőrészek hatvan százalékát. Fontos számunkra, hogy a tulajdonosok tudják, hogyan kell gazdálkodni ezzel a vagyonnal. Sok a teendő, és egyre terjeszkedik a mi mikrorégiónk, mert most már az Olt túlsó oldaláról is hozzánk jelentkezett be az ürmösi közbirtokosság, az ottani tanács erdős legelőjével, az ágostonfalvi ortodox egyház is. Hargita megye területén is egy kb. 3000 hektáros területet kell gondoznunk Homoródalmás térségében, az ottani unitárius egyház is hozzánk jelentkezett be. Még vannak, akik igénybe akarják venni szolgáltatásainkat. Pénzalapokra tettünk szert, s ezekből megteremtettük azt a logisztikai bázist, aminek alapján el lehet látni ezt a komplex munkakört. Úgy próbáljuk elkészíttetni a legelők üzemterveit, hogy azokat hozzáférhető áron tudja igénybe venni bármelyik birtokossági forma. Sajnos, nem látok teljes politikai akaratot még a jelenlegi kormánynál sem, hogy ezt a folyamatot maradék nélkül bevégezhessük. A minap jöttünk haza Gyulafehérvárról az Erdőrendtartó Országos Egyesület országos konferenciájáról és évi közgyûléséről. Az érdekeket annyira nem tudtuk egyeztetni, hogy bepereljük az erdészeti minisztériumot, amely olyan, a helyzetet visszajátszó törvényeket kezdett kihozni, melyekbe nem tudtunk beleegyezni. Elsősorban rajtunk akarják elverni a port, nyilván, azután következnének a tulajdonosok is. Jelzéseket kaptunk már jó két hónappal ezelőtt, s ezek be is bizonyosodtak. Már megjelent egy olyan miniszteri határozat, amely nagyon hátrányos helyzetbe hozza ezeket a magánerdő-tulajdonossági formákat.
A bölöni megnyitón jelen voltak a környék közbirtokosságainak és magánerdő-társulásainak képviselői Barótról, Köpecről, Nagyajtáról, akiknek érdekeltségük van ebben a régióban. Egyed Csaba bemutatta a jelenlevőknek Balázsi Dénes fiatal mérnök kollégáját, a megalakított erdőkerület leendő vezetőjét.
- Örvendek, hogy engem bíztak meg ezzel a felelős munkával - nyilatkozta Balázsi Dénes -, és az a meggyőződésem, hogy nekem és a velem dolgozó kollégáknak sikerül majd megszolgálnunk azt a bizalmat, amit a bölöni önkormányzat és a tulajdonosok közössége mutatott irányunkban.
Egyed Csaba érdeklődésünkre elmondta, hogy a magánerdészet I. számú kerületét Bardoc központtal alakították meg, és hogy a II. számú körülhatárolása is folyamatban, s ez a terjeszkedés a jelenlegi erdőbirtok gyarapodását igényli. Antal Jenő nyugalmazott erdésztechnikus, a baróti erdő-közbirtokosság elnöke egy erdőt ábrázoló akvarellel ajándékozta meg az új kerületet. Alkotója Makó András volt baróti képzőmûvész-tanár, jelenleg paksi lakos. Ezután került sor az épület bejáratánál felállított faragott cégtábla leleplezésére. A nemzetiszín szalagot Egyed és Balázsi mérnökök vágták el, áldást mondott t. Fancsal Zsolt bölöni református lelkipásztor.
- Régi vágyam teljesült most nekem - mondta Sikó Imre polgármester. - A bölönieknek sokat kellett utazgatniuk Barótra, Olasztelekre. Így most operatív módon juthatnak majd tanácshoz, papírokhoz, engedélyekhez. Érdekes, hogy sokszor a két erdészmérnököt is összetévesztették, mert mind a kettő Csaba névre hallgat. Az állami erdészet mérnöke Bálint Csaba, a magánerdészeté Egyed Csaba.
Erdővidéki termék
Az alakuló rendezvény keretében meglátogatták a helyi közbirtokosság mellékgazdaságát, ahol Sikó Endre elnök kalauzolta a vendégeket. Az elmélet próbája a gyakorlat. Egy hold területen mûködik a gazdaság. Itt vannak a gépi felszerelések, a javítómûhelyek és az új gatter. Valódi tapasztalatcsere alakult ki, hisz a jelen levő meghívottak is azért küszködnek, hogy mellékgazdaság segítségével gyarapíthassák pénzalapjaikat, csak a gömbfával, tûzifával - a jelenlegi alacsony árak miatt - nem tudnak a jövedelmezőség útjára lépni. A riporter meglepetése akkor volt a legnagyobb, amikor megtudta, hogy a gatter szalagfûrésze olyannyira hazai gyártmány, hogy azt Erdővidéken, pontosabban Bardocon készítette - megrendelésre - a Delnei Kft. 218 millió lejbe került két évvel ezelőtt, hosszabbított sínnel s a hozzá tartozó felszerelésekkel.
- Létkérdés volt nálunk ez a gatter, ezzel állítjuk elő a fûrészárut, és az is fontos, hogy munkahelyeket tudtunk ezzel is teremteni - tájékoztatott Sikó. - Jelenleg tizenegy munkással dolgozunk. Vannak elképzeléseink a fejlesztésre vonatkozóan, például koporsók gyártása. A félkész áru mellett más termékek gyártását is be akarjuk vezetni. Nem kezdtük még meg egyiket sem, mert időnk legnagyobb részét még a mellékgazdaság és a piac keresése köti le. Erdőbirtokunk szinte 1000 hektár kiterjedésû, és az utolsó törvény értelmében még 80 hektárt igényeltünk vissza. Erre már letettük a papírformaságokat. Várjuk, hogy az állami erdészet adja át a területet. Tûzifát is tudtunk adni a tulajdonosoknak. Ezeknek a száma jelenleg 502.
Pataknak is van köze
Alexe Dr?gantól, a bölöni helyi tanács roma nemzetiségû képviselőjétől kérdeztük, milyen problémák adódnak a zömében romák lakta, 1400 lelket számláló Bölönpatakon, hisz e települést három oldalról erdő határolja.
- Nálunk kettős a kérdés - mondotta. - Vannak olyan állandó bölönpataki lakosok - Kurta Áron, Bokor Miklós, Ajtán János, Ajtán Mihály -, akiknek van erdőbirtokuk. A roma lakosságnak nincsen erdeje, de el kell mondani, hogy sok köze van az erdőhöz, mert az szezonjellegû munkahelyet is biztosít számukra. Az erdészet elsősorban őket hívja az ott elvégzendő fizikai munkára, csemeteültetésre stb. Az erdei gyümölcsök, a gomba begyûjtése is megélhetési lehetőséget nyújt számukra. Az a száraz ág, aminek gyûjtését nem tiltja a törvény, sok szegény család részére tüzelőanyag. Évente felkészítik a romákat az erdőtüzek elleni védekezésre, szabályokra. Nem is történt eddig semmilyen nagyobb erdőtûz. Mindenki tudja, hogy a bölönpataki romák szeretnek dolgozni, pünkösdista vallásuk segíti abban, hogy jobban beilleszkedjenek a társadalomba.
*
A zöldasztalnál ki-ki elő tudta adni mondandóját. A disputák kikerekedő végkövetkeztetése emígy foglaltatott össze: nem volt könnyû az erdők ügyében megtett tizenhat esztendős út, de megérte.
Kép és szöveg: Kisgyörgy Zoltán