Fehér, vagy inkább szürke, felfedező kedvûeket sem csábító folt megyénk a turisztikai térképen: bár közelebb lennénk, a bukaresti, brassói, tengerparti látogató is csak átutazik a Hargitára vagy Szent Anna-tóra menet, a leginkább áhított magyarországi idegenforgalom pedig alul-felül kikerül minket. A belföldi utazási irodák legtöbbjének kínálatában nem is szerepel Háromszék, a magyarországi cégek azonban bőséges tájékoztató anyaggal rendelkeznek - ami azonban láthatóan nem elég. Ahhoz, hogy idevonzzuk és itt is marasztaljuk a fizetővendégeket, valamivel több kell. Hogy mi, annak a titkát errefelé még nem fedezték fel, pedig az idő sürget, a Székelyföld népszerûsége csökkenést mutat.
Az erdélyi turizmus honlapján nemrég közzétett adatok szerint ugyan Szováta és Torockó három éve tartja az első-második helyet, tavaly azonban Kalotaszeg négy helyet ugrott (a tizedikről a hatodikra), és a hatodikról az ötödikre léptek elő a városok (Kolozsvár, Székelyudvarhely, Torda, Nagyvárad, Csíkszereda, Marosvásárhely, Brassó, nagyjából egyforma nézettséggel), de a negyedik, majd az ötödik helyről a hetedikre került Korond, és 2003-tól 2004-ig két hellyel szorult hátrább (a hatodikról a nyolcadikra) a Szent Anna-tó is (ami a 2005-ös toplistán egyáltalán nem is szerepel, ez azonban nagyobbrészt inkább a beomlott útnak köszönhető). A harmadik-negyedik helyen két éve Parajd és a Békás-szoros szerepel, utóbbi a Gyilkos-tóval együtt kedvelt célpont. Állandó toplistás még Tusnádfürdő (a hetedikről kilencedikké válva), a Tordai-hasadék, és tavaly több új úti cél is feltornászta magát: a nyolcadik helyen Segesvár, Déva, Gyergyószentmiklós, Zetelaka és Farkaslaka tolong, tizedik a Hargita lett. Háromszéki település, táj, látnivaló egyáltalán nem került a népszerûségi listára, amit a honlap gazdái részben a félreeső fekvéssel, részben a jó szálláshelyek, no meg az együttmûködés hiányával, a reklámlehetőségek kihasználatlanságával magyaráznak. Tény, hogy a legtöbb történelmi és kulturális személyiséget ez a vidék adta - ismerik el -, de az is, hogy kulturális érdeklődésû utazó kevés van.
A bár kismértékû, de jelzés értékû székelyföldi visszaesés tehát úgy következett be, hogy itt még a hullámot sem éreztük - okai természetesen többrétûek, néhány sorban csak a december 5-ei népszavazást követő hangulatot, a madárinfluenzától való félelmet, a panziók elszaporodását és az Erdély-járó törzsközönség újdonság iránti igényét nevezik meg. Egyúttal figyelmeztetve is az új piacok és új szolgáltatások felkutatásának-bevezetésének jelentőségére. Ideje lenne már ezen Háromszéken is elgondolkodni. Ha tényleg a zöld iparból akarunk megélni.
Demeter J. Ildikó
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.