125 éve született Bartók BélaEmlékezet: Vázlatok a Bartók-képhez

2006. április 6., csütörtök, Archívum 2003–2007

Kik értik Bartókot?
Nagyon fontos, hogy Bartók halála óta a zeneszerző népszerûsége példátlan módon nő; noha a ,,kritikai viharok? sem szûntek még meg teljesen körülötte, a legelvakultabb Schönberg-hívők is elismerik vitathatatlan értékeit. Életmûve az emberiség ,,közkincsévé? válik. Rádióban, televízióban hallgatható; különböző felvételek keringenek, lemezsorozatokon bocsátják ki opus-ait; egyre többet szerepel különböző hangversenytermekben is. Példátlan reneszánszát éli nem csak a ,,világban?, ahol a ,,boldog kevesek? már életében értették és elismerték (utolsó európai, amszterdami és párizsi hangversenyeire a jelenlévők mint ,,ajándékra? emlékeznek!), hanem úgy tûnik, szûkebb hazájában, Közép-Kelet-Európában, a Duna-medencében is! Persze, feltehetjük a kérdést: kik értik Bartókot? Mert arra, hogy kik nem, könnyebb felelni, s erre lényegében a huszadik századi magyar kultúra Fülep Lajostól Kodályig és Németh Lászlóig felelt is. Pethő Bertalan Valóságban (1980/8.) közölt tanulmányában az értők egy ,,vékony rétegét? különbözteti meg. ,,A népszerûsítésével kultuszába vont nép nagyobb része a retrográd ízlésû közönség, a divathajszoló sznobok és a mindenáron való különleges újítás megszállottjai nem számíthatók közéjük.? Az igazi értőket az említett tanulmányíró három csoportba osztotta. ,,A megértés harmadik formája a létproblémák azonosságán alapul. A mûben ugyanazok a kérdések tárulnak fel a megértő számára, amelyek egyszersmind a saját, zaklató végső kérdései. A mû nem elkülönült vizsgálati tárgy, mint a racionális megértés esetében, és annyira sem határolódik el, mint amennyire a mögöttes megértés hátterében lappangó kép elkülönül!?
Pethő Bertalan pontos megállapítása a zeneértőkre vonatkozik. Számtalan példából tudjuk, hogy Bartók életében és halála után zenészek is mennyit ,,támadják?, mennyire értetlenül viszonyultak hozzá. Rácz László, a zseniális cimbalommûvész, Rácz Aladár öccse halála előtt egy interjúban mondja el, hogy amikor az Állami Népi Együttesnél dolgozott, zenésztársai is valósággal ,,rettegtek?, ha Bartók-mûvet kellett játszani. Példája korántsem egyedi. Emellett Bartókot emberi magatartásáért, népzentudási magatartásáért is sokat támadták. S mivel a sokat emlegetett Bartók-modellben magatartás és mûvészet, cselekvés és erkölcs szétválaszthatatlanul összefonódik, elkerülhetetlen magatartásának vizsgálata.
,,?A Kárpátok dallamvilágában?
Nagyon fontos Krleza felismerése még 1954-ből (akkor még Bartókot Magyarországon is sokan megkérdőjelezik?). ,,Hogyan történhetett, hogy Bartók régimódi, romantikus, archaikus, soviniszta proviciniális-elmaradott világból eljutott a kozmopolitizmusig, ám egyetlen pillanatra sem szakadt el a magyar szülőföldtől, melyből kinőtt? Bartók tősgyökeres dunai alapon áll, elpusztíthatatlan fatörzsként dacolva a buta provincializmus villámaival és viharaival, felmagasodva gyökereivel a Kárpátok dallam­világába, szerteágazó koronájával pedig a nyugat-európai zene alatt.?
Krleza átélt (és nyilván önmagára, önnön szerepére is vonatkozó) felismeréséhez csak annyit tennénk még hozzá: ennek a viszonylag ritka attitûdnek, ember- és mûvésztípusnak a megjelenése ebben a ,,sokat próbált? térségben nem éppen ,,annyira? előzmény nélküli. És ha megjelenésével nem is kényeztet el annyira, hogy megunhatnánk, ha mûködésével nem is ,,kápráztat el? bennünket, végeredményben a vérbe fojtott negyvennyolcas forradalmak után jelentkező, a Duna-táji népek testvériségét tételező gondolat akkor még fiktívnek tûnő emberpéldányát testesíti meg. Úgy tûnik, Bartók, legalább egy évszázaddal előzve meg korát, a konföderációs eszme értelmiségi, mûvész reinkarnációja. Kezdettől, indulásától felismeri (és elfogadja) helyét, szerepét a térség kultúrájában (Hogy is írta Sziün-ci: ,,A zene egyesít és azonosít. Lenyúlni a gyökerékig és kimeríteni a változatokat: ez a zene természete.?)
A ,,destruktív? lélek
1937-ben indul újra hajsza ellene egynemû kórusai miatt, ,,ugyan? kinek jutna eszébe Adyt válogatás nélkül az ifjúság kezébe odaadni - kérdezi a reakciós Magyar Kultúra vezércikkírója. A helyzet semmivel sem másabb Bartók vagy Kodály esetében. Különösen az első, de sok tekintetben a második is destruktív lélek, aki a legzseniálisabb muzsikán is ezt a kietlen, destruktív lelket érezteti és viszi diadalra.? A kommentár itt már felesleges. Helyben vagyunk.
A bartóki út
1937-ben szûkebb hazájában ennyit értettek meg - ,,hivatalos elmék? - Bartók (és a tőle ebben a vonatkozásban is elválaszthatatlan Kodály) zeneszerzői és népzenetudósi tevékenységéből. Nyilván minden állásfoglalás arról is teljes és pontos képet ad, aki megfogalmazza. Bartók életmûve körül mindig is példátlan erővel csaptak össze az érdekellentétek, felfogások, vélemények. Talán Adyn kívül nincs is a század magyar kultúrájának vitatottabb személyisége, jelensége. És mûveinek, magatartásának, életútjának, elveinek megítélése állandóan átcsap a kultúrán. Bartók már a kezdet kezdetén érezte ezt, amikor népdalgyûjtő útjai először mûzenéről való felfogását, majd emberi szemléletét is teljesen átformálták. Lukács is, Fülep Lajos is szemléletes képet fest a milliőről. 1934-ben írja Fülep Nemzeti öncélúság címû nagy tanulmányában, ,,a magyar népi zenének páratlan kincsei kerültek napvilágra. A Bartók- és Kodály-mûvek világszerte megtalálták az őket megillető megértést és elismerést - a hazai ?nemzeti? ugyanolyan értetlenséggel és ellenséges érzéssel száll szembe velük, mint harminc évvel ezelőtt. Bőséges tapasztalatom van a téren; előkelő, mûvelt személyek, vitán felül magyarok, akik csalhatatlanul tudják, mi a ?magyar?, mi a ?nemzeti?, bár soha egy eredeti magyar népi dalt nem hallottak, felháborodva mondják ki a szentenciát az egyedül igazán magyar zenére, nem magyar.? Lukács - élete utolsó írásainak egyikében - továb megy a milliő felrajzolásánál, és világosan kimondja: ,,A magyar nép, mely kultúrájában még korántsem oldotta meg ?a hatalom védte bensőség? és az igaz emberi tiltakozás nagy dilemmáját, Csokonai, Petőfi, Ady és József Attila megértő továbbfejlesztése mellett csak Bartókra támaszkodva találhatja meg nemzeti fejlődésének is igazán haladó útját.?
A vitatott Bartók
Keszi Imre egyik, hetvenes évekbeli nagy tanulmányában (Új Írás, 1971/3.) ismerteti és bemutatja a Schönberg-követőket, Bartók-kritikákat, amelyek a ,,folklór mint alap? mellett éppen a viszonylagos népszerûséget róják fel Bartóknak (ismeretes, a magyar zenekritika régi módszere is, ők eleve lekicsinylően nyilatkoztak mindig Sztravinszkijről). Mindebből érdekes és mélyen jellemző montázst állíthatnánk össze olvasóink derítésére és örömére, ehelyett azonban A csodálatos mandarin botránykrónikájába nyújtunk viszonylagos betekintést. Révai József 1949-ben betiltja a mûvet, a hivatalos érvelés szolgálatkészen állapítja meg, ,,a mi utunk nem hasonlít Bartók útjához?, és a népnek amúgy sem kell Bartók. Közbevetőlegesen Kodály egy ízben szokatlanul élesen figyelmeztet: ,,tapintat kérdése, hogy mit, hol és kinek adunk Bartókból?, és kihangsúlyozza megint és újult erővel a zenei nevelés fontosságát.
Láthatjuk, a ,,hivatalos? érvelés a nép absztrakt fogalmával érvelt, a nép fogalmával való üdítő visszaélésnek, a Mandarin elutasítása egyik világító példája, s eléggé dicstelen ,,hagyományt? folytat. Ugyanis, ha más ideológiai mezben is, de ez az elutasítás már 1926-ban is megtörtént. A csodálatos mandarin bemutatója után Kölnben, ahol a példátlan erejû és hevességû sajtótámadás után (s ennek logikus következményeként) az akkori polgármester, az Isten kegyelméből azóta megboldogult Adeanauer betiltja a mûvet. Néhány idézet a korabeli (prefasiszta) kölni sajtóból. (Idézi Breuer János: A csodálatos mandarin fél évszázados botránya, Világosság, 1976 november) ,,Elborzaszt az a lealacsonyodás, melyre itt a zene kényszerül. Bár természete szerint arra született, hogy tiszta és nemes érzéseknek adjon kifejezést, itt a gazsággal és a bûnnel kell közösködnie, és maga is utcalánnyá válik, mint lélektelen, üres zörejzene.? Vagy ,,A zenei dikció tartalmában és formájában egyaránt steril felpuffasztása valami ijesztően lélektelen naturalizmusnak. Nemcsak mindennemû belső értéktől mentes, de ráadásul még szellemtelen is, a legbetegebb szajha milliő szolgálója.? Vagy: ,,A szakembernek, minden artisztikus bámulata mellett is akad egy kínos kérdése: vajon melyik az igazi Bartók, az etikus-e, vagy a balkáni?? Vagy a bemutatón történtek felidézéséből egy ,,remek? passzus: ,,? a majdnem teljesen megtelt nézőtéren olyan zajongás támadt, amilyen, időtartamát és hevességét tekintve, ehelyütt eleddig soha nem tört ki, (?) A pantomim elejétől végig ellenkezést váltott ki a nézők túlnyomó többségéből. (?) Amikor pedig lehullt a függöny, pánikszerûen távoztak a - finoman szólva - csekély értékû mû által megszentségtelenített teremből. A mi kölni színházi közönségünk - van rá példa elég - elviseli a mûvészi ízlését ért ilyen-olyan támadást anélkül, hogy emiatt zajt csapna. Így hát, bizonyára ennek a zenekari tam-tammal kísért Bartók-féle szajha- és stricidarabnak a bemutatója is zajtalan, sima elutasításba torkollik??, ha egyesek nem kezdik a szerzőt szólongatni. ,,A menekülőket felháborította ez, kivált mivel nők is részt vettek a szerző szólításában és a tetszésnyilvánításban, nők, akiknek pedig igazán tudniuk kellene, hogy mi illik. A tömeg visszaáramlott a nézőtérre, és miután a tapsot kitartó pisszegéssel sem tudta elnyomni, percekig harsogott több száz fő kiáltozása: Fúj! Aljasság! Botrány!??
1926 és 1949 óta Bartók teljes életmûve és A csodálatos mandarin is ,,rehabilitálódott?. Elsősorban nem is Bartóknak volt szüksége erre (akik 1949-ben megkérdőjelezték, 1955-ben önkritikát gyakorolva vegyültek el a tömjénező kórusban). De attól, hogy Bartók életmûvét értsék és befogadják a nagy tömegek, még igen messze vagyunk.
Bogdán László
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép