Felzaklatott lapjuk 4703. számában a Kimennek a földek a faluból címû írás. Mi lesz veled, székely paraszt - kérdeztem -, ha bedőlsz ennek is, mint sok más fosztogató törvénynek? (A földek eladásáért vagy bérbeadásáért cserébe életjáradékot felkínáló törvényről van szó - szerk. megj.) Lám, már vannak, akiket elcsábított, a jámbor székely parasztok közül sokan már ráharaptak (aki kora vagy gazdasági eszközei hiánya miatt nem tud mit kezdeni parcelláival).
Gondoljuk meg jól, mi lesz a következménye ennek a körmönfont jogszabálynak: öt év alatt 60-80 százaléka csúszik át a földeknek az állam közvetítésével - mert ez az alapterv - idegenek kezébe, ugyanazzal a hazafias módszerrel, amellyel az 1920-as években a magyar nagybirtokos rétegnek a vagyona az Albina Bank segítségével az új urak tulajdonába került. Mindent, ami kifosztásunkra vonatkozik, jól átgondolt terv szerint hajtanak végre. És nincs, aki kisbirtokosaink segítségére siessen! Az akció öt év alatt lezajlik, s ha bérbe adják (abból eladás lesz), vagy eladják földjeinket, azokat soha többé vissza nem tudjuk szerezni. Öt év múlva B?sescu készít egy birtokleltárt, s megállapítja: a székelységnek mindössze pár százalék földbirtoka maradt foltonként szétszórva, s kijelenti - még a Nyugatnak is bemutathatják -, hogy ekkora földtulajdonra autonómiát szervezni nem lehet.
Az utolsó 24 órában még volna egy mentőkötél, ha volna, ki tudomásul vegye. A két világháború között létezett Magyarországon egy nemzetmentő, államilag létesített és finanszírozott szervezet, a Falusi Kistermelők Szövetsége. Tagjai voltak olyan fiatal házasok és házasulandók, akik igen-igen kis földbirtokkal rendelkeztek, vagy egyáltalán semmijük sem volt, de helyzetük a faluhoz és földmûveléshez kötötte őket. Az állami Önállósítási Alap az ilyen ifjakat megmûvelhető birtokokkal, mezőgazdasági szerszámokkal, állatokkal, vetőmaggal látta el díjmentsen, ha az ifjú pár legalább három gyereket vállalt. A gyermekeket az állam iskoláztatta. A legtöbben mezőgazdasági iskolákat végeztek magasabb szinten, de a föld mellett maradtak. A maguk építette kis házakat FAKSZ-os házaknak hívták, és majdminden faluban megtalálhatóak voltak. Alulírott találkoztam is ilyen gazdákkal a 30-as években. 1940 után Erdélyben is épültek, egy sor ilyen ház a dédai állomás mögött ma is áll, csak mások bírják. A példa itt van, ezt kell követni, de legalább menteni a menthetőt, amíg van mit. (?)
Zsigmond László, Málnásfürdő
A szerk. megjegyzése: Köszönjük a levélíró hozzászólását. ? az RMDSZ felelősségét feszegeti levele további, szenvedély fûtötte részében. A szerkesztő úgy látja, a földalapképzésben, a bérlők és tulajdonosok közti közvetítésben az RMDSZ és minden magyar érdekképviselet, a székelyek által megválasztott önkormányzatok, polgármesterek valóban sokat tehetnek azért, hogy a földek ne csússzanak ki e nép talpa alól, s hogy a falvak népe erkölcsi kötelességének tekintse a birtok lehetőleg székelyeknek való továbbadását. Az életjáradék ezt is jutalmazza. A dolog még nem késett el, a jogszabály első hatásainak felmérése viszont lassacskán időszerûvé válik.
(b. kovács)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.