
Az ezerkilencszáznyolcvankilences fordulat óta immár 17. alkalommal emlékeztek meg szombaton Csomakőrösön a falu nagy szülöttjére, Kőrösi Csoma Sándorra. A helybélieken kívül az emlékezés virágait Kovásznáról és az anyaország több településéről hozták el Kőrösi Csoma tisztelői, köztük közéleti személyiségek és a testvérvárosok képviselői.
A megemlékezés ökumenikus istentisztelettel kezdődött a református templomban, ahol az egyházi szertartást nt. Bende Tamás, Csomakőrös lelkipásztora vezette, és szentbeszédet mondott Kovács Gábor kovásznai romai katolikus esperes. Gábor atya egyebek mellett elmondta: nem tudjuk, hogy azon az áprilisi napon, 1842-ben (Csoma halálakor - szerk. megj.), vajon mennyi virágot kapott Kőrösi Csoma Sándor, de a nemzet azóta is hozza virágait. Nem felejtette el őt, s ,,ha torkunkba szorították a piros-fehér-zöld üzenetét, az Isten áldd meg a magyart, a vigyázó fülek, a vigyázó botok kíséretében is?, ő a lelkekben ott maradt.
Az ünnepi istentisztelet után a templom előtti szobornál koszorúzásra került sor, majd a helybéli elemi iskola I-IV. osztályos tanulói Kosztándi Annamária tanítónő vezetésével rövid verses-zenés mûsort adott elő, Debreczi Enikő IV. osztályos tanuló nagyon szép, tiszta hangon előadott énekeivel vonta magára a közönség figyelmét. Ezt követően az ünneplő gyülekezet a barátosi Ferencz Ernő Fúvósegylet zenekarának akkordjaira felvonult az emlékházhoz, ahol Bende Tamás ünnepi beszédében elmondta: ,,1799-ben tudást szomjazva és egy feltett cél elérése érdekében ebből a faluból indult el egy kemény elhatározásokkal felvértezett székely gyermek, Csoma Sandri. Következetes munkájának köszönhetően, célja felé haladva egy csodálatos, méltó utat járt be, mely úton a nagy Kőrösi Csoma Sándorrá nőtte ki magát. Ha életében soha többé nem adatott meg az a lehetőség, hogy hazatérjen szülőfalujába, mégis az ő lelkülete, az ő szelleme itt él a mi szívünkben és lelkünkben. És e nevezetes napon üzenete van számunkra. A mában élő, minden magyar ember számára. Mégpedig az, hogy mindnyájunknak egy közös, féltett célja kell legyen. Ismerni múltunkat és megemlékezni róla. Féltett drága kincsként őrizni és ápolni anyanyelvünket, népünket, nemzetünket, hogy ezáltal ne elfogyó, hanem gyarapodó nemzetté váljunk.?. Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közmûvelődési Egyesület elnöke, a Csoma-napok főrendezője záróbeszédében elmondta: az emlékezés óriási áldozatokat, óriási munkát kíván mind előkészületekben, mind a kivitelezést illetően, és feltette a kérdést: vajon miért van az, hogy a Csoma-napokon részt vevő kovásznaiak, csomakőrösiek, a Kárpát-medence különböző pontjairól érkező zarándokok, a színpadon fellépő csoportok, a tudományos ülésszakok előadói, a képzőmûvészeti tárlaton kiállító mûvészek nem azt nézik, hogy milyen drága az idő, hanem mindent megtesznek, hogy jelen lehessenek, munkájukkal, szereplésükkel hozzájárulhassanak az önmagát állandóan megismétlő rendezvény újra és újra megtartásához. ,,Eszembe jutnak Kőrösi Csoma Sándor emlékezetes szavai: ?Ami boldogság van a világon, az mind a másoknak nyújtott szolgálatból ered?. Azt hiszem, önámítás, és öncsalás lenne, ha azt mondanánk, hogy azért tesszük ezt, mert másoknak akarunk szolgálatot nyújtani. Nem másoknak akarunk szolgálatot nyújtani, nem másoknak akarunk adni valamit, hanem azt hiszem, hogy önmagunkért tesszük ezt. Önmagunknak akarunk adni, önmagunk akarunk emberebb emberekké lenni, önmagunk akarunk valamiképpen - ha az árnyékában is - méltókká válni a nagy elődhöz, e falu nagy szülöttéhez. És miközben ezen fáradozunk, aközben lelkileg gyarapodunk, lelkileg valamiféle elégtételt érezünk, hogy kötelességünket teljesítsük. Kötelességünket teljesítjük önmagunkkal és a nemzetünkkel szemben. De a nemzet is mi vagyunk, bennünk él, tehát önmagunkat, a nemzetünket éltetjük ezzel. És tudjuk azt, hogy a nemzet csak akkor él, ha gyökerei vannak. Csak akkor lombosodik, akkor fejleszti önmagát, ha a gyökerekből táplálkozik? - mondta Gazda József, aki a Csoma-emlékházat és a hozzá tartozó telket szent helynek nevezte. Mint elmondta: felvetődött annak a gondolata is, hogy hazahoznák Kőrösi Csoma Sándor hamvait Dardzsilingből. Az ügy ,,cselekvő fázisban van?, kezdeményezője Gozin (Gocz) Elvira kovásznai származású kuvaiti lakos, aki pénzügyileg is támogatná az újratemetést. ,,Ha a terv valóra válik, olyan csodálatos zarándoklat lesz Csomakőrösre, amilyen, azt hiszem, még nem volt. Olyan nagy temetés lesz, amilyen Rákóczi Ferenc fejedelem újratemetése óta nem volt. A nagy újragyökereztetés lesz ez, egy olyan temetés, amely nem az elmúlást, hanem ennek a népnek a jövő életét fogja előrevetíteni? - mondta Gazda.
Az emlékezésen Zorkóczy Zenóbia Wass Albert-verseket szavalt, a rendezvény végén a református egyház nőszövetségének tagjai kürtőskaláccsal kínálták meg a távozó közönséget.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.