Zabolától az UnióigNemzet-nemzetiség: Egy jobbkezes lány Regensburgban

2006. április 14., péntek, Archívum 2003–2007

Ádám Bíborka tapolcai gimnáziumi tanulmányai befejezése után a veszprémi egyetemen germanisztikát végzett, jelenleg a regensburgi egyetemen ,,mesterezik? - amint sepsiszentgyörgyi beszélgetésünk alkalmával mondja -, és a HÍD Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum alelnöke. A huszonnégy éves diáklány egyébként zabolai. Németországból, ahol az uniós kapcsolatok témakörében képezi magát, előbb Pécsre ugrott ,,haza? egy kisebbségi konferenciára, s onnan rövid szülői látogatásra szülőfalujába érkezett. Szakmai pályája, úgy tûnik, majdani európai uniós munkakörökhöz igazodik, ahol, amint máris tapasztalhatjuk, európai kisebbségi és nemzetiségi kérdésekkel kíván foglalkozni. Példaképének Gáll Kinga parlamenti képviselő asszonyt tartja, de olyan zabolai munícióval indult Tapolcára, majd Veszprémbe, amellyel itthon, ugyancsak példaképként dr. Pozsony Ferenc tanár úr tarisznyálta fel az eddig töretlen ívelésû tudományos útra.
Pozsony Ferenc tanár úr egyébként jelenleg a pécsi egyetemen vendégtanár, s a pécsi Nemzetiségi Nemzetközi Konferencia előadójaként A romániai kisebbség helyzete (kultúra, oktatás, nyelv, civil szerződések, jogok érvényesülése) címmel olvasták fel előadását. (Betegsége miatt személyesen nem lehetett jelen.)
A pécsi konferencián Nyugat-Európa és a kelet-európai régió neves politikusai és szakértői vettek részt, köztük magyarok is, mint Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád (Szlovákia), Gál Kinga, Harangozó Gábor, Hegyi Gyula, Kósáné Kovács Magda, s a moldvai csángók képviseletében jelen volt Hegyeli Attila, valamint több társa is. Az előadások címlistája széles kisebbségi spektrumot jelez: Kisebbségi és kollektív jogok, s azok érvényesülése (dr. Gyurok János), Romák társadalmi kirekesztése és befogadása (Oláh József), A cigányság kulturális örökségének megőrzése (dr. Kosztics István), A nemzetiségek asszimilációs folyamatainak oka, az identitás, a nyelvvesztés következményei, a visszafordítás lehetőségei az ukrajnai kisebbségek tükrében (dr. Stunph Benedek András), II. Nemzeti fejlesztési terv (Szász János).
A HÍD-ENCEF ezzel a konferenciával s az ezt követő időszakban merész vállalkozásba kezdett, amelyhez, úgy tûnik, képesek lesznek megszerezni az Európa Parlamenti képviselők támogatását. Konferenciájuk célja: a kisebbségi közösségi jogok kerüljenek be az EU alkotmányába, Nemzetiségi Bizottság létrehozása az Erópa Parlamentben, 2007-től az EU költségvetésébe nevesítve kerüljön be a nemzetiségiek kulturális örökségének megőrzésére, ma élő kézmûveseik, képzőmûvészeik támogatására egy pénzügyi alap. (A jelenlegi konferencia 750 000 forintba került.)
Ádám Bíborkát a pécsi konferenciáról és életpályájának alakulásáról kérdeztük.
- Mi is az a még szokatlan nevû egyesület, a HÍD-ENCEF?
- Az egyesület egy ernyőszervezet, amely magyarországi kisebbségi szervezeteket és határon túliakat tömörít. Magyarországról kisebbségiek a tagok, a határon túliak esetében többnyire a magyar kisebbségek. Pécsett magyarországi német kisebbségi szervezetek, ruszinok, horvátok, roma szervezetek képviselői voltak jelen, a konferencia meghívóját Matkovits Bretz Eleonóra, a Baranyai Német Kör elnöke jegyzi. A határon túlról ukrajnai magyarok jöttek el, a moldvai magyarokat, Hegyeli Attila képviselte, a horvátoktól is érkezett magyar képviselet.
- A pécsi konferencia után milyen tanulságokkal utazik vissza Regens­burgba?
- Jobban átlátom a kisebbségek problémáit, még inkább belelátok a cigány kisebbségek gondjaiba. A magyarországi ruszinokról például eddig alig tudtam valamit. Megismertem az igen aktív német kisebbségiek szervezeteit. Fontosnak tartom, hogy ne csak a saját kisebbségeink gondjaival foglalkozzunk, s látom azt, hogy sok közös problémánk van. Főleg a határon túli magyarokéval. Nagyon sok átfedés van jelenleg a kisebbségi ügyekben.
- Hogyan került ennyire fiatalon egy kisebbségi ernyőszervezet alelnöki tisztségébe?
- Regensburgban kezdődött. Az ottani Német Kör és a baranyai Német Kör elnöke keresett fiatalokat, akik hajlandóak lennének a HÍD Európáért Nemzeti Civil Egyeztető Fórum (HÍD-ENCEF) élére állni. Egy jó barátommal - jogász fiatalemberrel - hozott össze a sors. ?t kérték fel az elnöki tisztség elvállalására. ? kérdezte meg, hogy volna-e kedvem ezzel a témával foglalkozni? Volt kedvem, hiszen ebből a témakörből mesterizek. Ezt megelőzően is írtam néhány dolgozatot, ami a mesterihez szükséges. Például: Románia kisebbségi jogalkotásának alakulása a rendszerváltás után. Európai jogot is tanulok. A germanisztika révén sokat tanultam a német kisebbségi ügyekről. Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában is nyomon követtem a német kisebbségiek sorsának alakulását.
- Németül hol és hogyan tanult meg?
- Már itthon elkezdtem a nyelvtanulást. Aztán középiskolában, Tapolcán folytattam. A veszprémi egyetemen nagyon jó a kommunikációs szint, ezzel nagy szerencsém volt.
- Hány éves korában távozott el itthonról?
- Tizennégy évesen. Kilenc évig Magyarországon tanultam, és most Németországban folytatom. Második éve vagyok ott.
- Milyen nyelveket ismer még?
- Románt, angolt, az olaszt most tanulom.
- És mi lesz majd, ha ,,nagy lesz??
- Mindenképp kisebbségi kérdésekkel szeretnék foglalkozni. Nem biztos, hogy civil kisebbségi szféra lesz, vagy más szelete ennek a problémakörnek. Még van egy évem Németországban.
- Mi is akkor az a három fő cél, ami körül forgott az egész pécsi konferencia?
- A mostani kisebbségi munkacsoport nem egy bizottság. Nem mindegy, hogy ad hoc gyûl össze egy munkacsoport, vagy van egy bizottság, amelynek az Európa Parlamentben rendszeres ülései vannak. Ennek sem lesz döntéshozó szerepe, de mindenképp beleszólhat a dolgokba. Jó lenne azt elérni, hogy ez a kisebbségi munkacsoport átalakuljon bizottsággá. Ez nekünk is érdekünk, s az EU parlamenti kisebbségi munkacsoportjában dolgozóknak is. Gál Kinga, Tabajdi Csaba, szlovákiai magyarok is tagjai az EU kisebbségi munkacsoportjának. A magyar parlamenti képviselők jelezték nekünk, hogy érdekli őket a téma, szeretnének többet foglalkozni vele. Köztudott, hogy a délkelet-európai kisebbségi ügyek egészen mások, mint a közép-keletiek, vagy a nyugat-európaiak. Emiatt nagyon sok nyugat-európai kisebbségi politikusnak nincs kellő tudása és tájékozottsága az eligazodáshoz. A németeknek a törökökkel más problémáik vannak, mint nekünk, magyaroknak Romániában.
- Miért?
- Mi történelmi kisebbségek vagyunk, saját múlttal. Egy lezárult történetû kisebbségi csoport vagyunk, szórványban vagy tömbben. A törökök meg ide-oda mennek, vándorolnak. Velük bevándorlási problémák vannak, velünk, magyarokkal a megmaradás és otthon maradás feltételeinek biztosítása a gond. A törökök jönnek-mennek, de a székelymagyarnak nincs máshonnan utánpótlása.
- Mi a másik cél?
- Az EU Alkotmányába be kell vinni a kisebbségi jogokat. Ez nagyon fontos. Ezt végezhetné el az a munkacsoport, amelynek a bizottsággá alakulását szorgalmazzuk. A harmadik fő cél: 2007-től az új költségvetés. A kisebbségek kulturális örökségének megőrzése európai gond. Erre bizonyos pénzösszegeket kellene elkülöníteni. Székelyföld, a szórvány magyarok, a szász, a német kisebbség örökségét is menteni kell Erdélyben.
- Székely kisebbségről beszél. Ebből nem lesz baj? A magyarság megosztása miatt?
- Miért lenne baj, ha a székelység épített örökségét vagy más kulturális értékeit, sajátos tánckultúráját, énekeit, szokásait védjük? Ettől még magyarok maradnak a székelyek. A moldvai csángókra is külön figyelnünk kell. Gyakorlatilag minden népcsoportra. Az együtteseiket mozgatni kell az anyaország irányába is. Ehhez támogatás, pénz kell. Kellemetlen, hogy mindig a testvértelepülésektől koldulják a pénzt. A moldvai csángók nem tudnak egy saját iskolát felépíteni. Ehhez is pénz kell. Európai pénz is. Csak így tud a gyermek magyarul tanulni.
- Készült-e összegezés a pécsi konferenciáról?
- Az ott elhangzottakat összefoglaljuk egypár oldalas javaslatcsomagba. Ez most készül. Hárman dolgozunk rajta. A következtetésünk máris kész. Bizottsággá kell alakulni ahhoz, hogy rendszeresen tanulmányozhassuk ezeket a kérdéseket, és tanulmányokat tehessünk le az illetékesek asztalára. Április 5-6-án találkozunk ezzel a munkacsoporttal.
- A sokféle kárpát-medencei kisebbség közül melyik áll Bíbor­ká­hoz a legközelebb?
- Természetesen a magyar. Az erdélyi magyar. De más kisebbségek problémáival is szívesen foglalkozom. Érdekel a maradék szászság erdélyi megmaradása is. Nagy problémák vannak a cigányság integrálása körül is.
- Ez az érdeklődés mikor kezdődött?
- Még Zabolán. Aztán Tapolcán, Veszprémben, ahol a német szak mellé szívesen vettem fel olyan tárgyakat, amelyek valamiképp a kisebbségekhez kapcsolódtak. Most az EU-s szakon belül is, amint tehetem, ebbe a témába ásom be magamat.
- A német nyelv révén van-e alkalma a magyar kisebbségek problémáit Nyugat felé továbbítani?
- Nagy érdeklődést tapasztalok, de rendkívüli a németek esetében is a tudás hiánya. Nagyon sokan nem értik, mit keresünk mi Romániában. Mikor, miért, hogyan kerültünk oda. Mi a baj, miért követelőzünk annyira?
- Van-e valamilyen párthoz személyes kötődése?
- Jobbkezes vagyok. Aki erdélyi magyarnak érzi magát, és végiggondolja, hogy vagyunk, mint vagyunk, az ,,jobbkezes? lesz. Kilenc éve élek Magyarországon. De meg kell állapítanom, hogy Pécsett például ,,balos? vezetés van, de a város messzemenően támogatta - anyagilag is - a mi konferenciánkat. Regensburgban fogalmaztuk meg a pályázatokat. Én ragaszkodtam, hogy minél több erdélyit hívjunk meg. Valamit nem értek: egyesek még nem is válaszoltak. Pedig költségtérítést is ígértünk. Csak úgy tudunk eredményt elérni, ha meg tudjuk fogalmazni, hogy mit akarunk. Hatvan ember vett részt. Csehek, lettek, angolok, németek.
- Regensburgban vannak-e magyarok?
- Sok diák van. Így az érdeklődési körömnek megfelelő helyre kerültem. Gizella városába, aki bajor hercegnő volt. Szülei Regensburg egyik régi templomában vannak eltemetve. A múzeumban sok magyar emlék van. Híres érmegyûjtemény is látható. Budaváron nyomták az érméket, ott volt a pénzverde. Regensburg Budavár testvértelepülése. A mi munkacsoportunkat is német asszony, Matkovits Bretz Eleonóra hozta össze. ? keresett meg. A Baranyai Német Kör elnöke. Adamov Dáviddal, a HÍD-ENCEF elnökével Regensburgban ismerkedtünk meg.
- Sok sikert, köszönöm a beszélgetést.
- Magam is kerestem az alkalmat. A Háromszéket minden reggel olvasom. Interneten. Remélem, ebből is kiderül, hogy alapjában véve bárhova is kerülök, én mindig erdélyi maradok, s Erdély céljaiért fogok küzdeni, s ehhez külföldön is tapasztalatokat kell szerezni. Nyelveket beszélni, tájékozódni. Ennek sok össze­tevője van: az ember elindul valahonnan - ezt én tizennégy éves koromban kezdtem el -, s egy idő után annyi tapasztalat gyûl össze, s annyi mindent lát az ember, hogy azon kezd gondolkozni, miként lehetne ezt otthon is hasznosítani? Úgy, hogy jó legyen. Egyesületünk egyébként a civilence@yahoo.com villám­postacímen érhető el.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép