Húsvétkor a legények hegyezik locsolójukat, a lányok meg hímezik a tojásokat. És a nyuszi minden tavasszal ajándékokat hoz nekünk. Idén is vártam - például - egy bárányt. Helyette kaptam sok-sok számlát. Ahány ház, annyi szokás alapon: ahány nap, annyi számla jön. Ezek jó kövérek, mint a hízott bárány vagy disznó. Eligazodni rajtuk nem tudok. De meglepetésnek meglepetés minden újabb számla. És úgy hiányzik nekünk, mint a Duna mellett lakóknak az árvíz. Nálunk a nagy víz, csak az Olt-parti, frissen kirakott martot mosta el. Amit azért köveztek ki, hogy ne mossa el. De sebaj, újra lehet rakni.
Húsvét előtt egy héttel aztán a nyuszi elhozta a magyarországi választások első fordulójának eredményét. Ha valaki nem locsol, annak szomorú következményei lesznek. Nem csak a most bimbózó hamvas virágokat kell megöntözni, hanem a kissé fonnyadtakat is. Sem Orbán, sem Gyurcsány évekig - bizonyosan - nem locsolta meg az ibolyát. A Dávidot. Meg is lett az eredménye. Most szóba sem áll velük. Úgy le van törve, mint az aranyeső ága, amit bevisznek a szobába, hogy hamarabb nyíljon. Már a hatalom sem kell neki. Ezek után én is nagyon félek, nehogy valaki kimaradjon locsolólistámról. A Fennvaló is becsületesen locsol: vízzel. Felülről. Locsoláskor, miután a férfiak megöntözik a hölgyeket illatos nedûkkel, meglocsolgatják torkukat is borral s pálinkával. Akár B?sescu elnök úr a Steaua tiszteletére. Utána autót vezetett. De ahogy a román közmondás is tartja: Az úr a sáncban is úr. Locsolás után is. Akkor is, ha a sok locsolástól elázott. Sőt, a volánnál is. Amikor én kis kertész legény voltam, akkor még husvéthétfőn a leánykák virágot tûztek a kabátkámra. A nagyobbak azzal csúfoltak, hogy lerágnak a kecskék. Mostanra a virág kiment a divatból, de a locsolók kedve legtöbbször virágos. Utána filmszakadás, földindulás! Mint szegény barátomnak, akivel együtt mentünk volt locsolni. Én csak azt láttam, mikor egy - ezer éve nem látott - hölgyismerősét ismerte fel az utcán. Utánarohant: megöntözni. Ekkor már a filmszakadásos locsolkodás vége felé jártunk. Esteledett. Másnap reggel azzal jött munkába, hogy vadidegen helyen ébresztgette két kisgyerek: Bácsi, menjen munkába!!!
Kuti János
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.