Azért van zûr, mert a víz az úr. Én bort iszom, de a tévé napestig vizet prédikál. Alig merem nézni, mert attól félek, hogy a hullámzó árvizek látványától tengeribetegséget kapok. Többnyire negatív dolgok jutnak eszembe a vízről: az özönvíz, vizes kötél, vizes lepedő. Félhetünk a vízfejûségtől, meg attól, hogy víz megy a térdünkre, a tüdőnkre, esetleg vizes mellhártyánk lesz. Ezért szakad rólam a víz. Ebből következtetek arra, hogy a vizet még inni sem egészséges. Mert olyanról még nem hallottam, hogy valakinek bor van a tüdején, vagy whiskis mellhártagyulladása van. Legrosszabb esetben sörhasú lesz a sok sörtől. Mivel vizet inni veszélyes, ezért felviszik az alkohol árát 30 százalékkal. Közben csepeg az eső. A csap is csepeg, nem lehet elzárni. A kanális ugyan folyik, de visszafelé. Átázik a plafon, akár a gátak. Nyakig vagyok a vízzel. Pedig aligha tehetünk ellene. Egyik román egyházi főméltóság is megmondta: ,,Mi, emberek vagyunk a hibásak, mert bûnösök vagyunk. Az Isten az emberre bízta a természet ellenőrzését, kivéve az időjárást.? Így az ember hiába is védekezik, mert minél magasabbra emeli a gátatakat, annál nagyobb lesz a víz. És tartós a magas ár, akár az olaj világpiaci ára. Van ahol védekeznek víz ellen, de van ahol nem harcolnak teljes (homokzsák) bedobással. Temes megyében ellopták a homokzsákokat. Bistre?en - a Duna mentén - T?riceanu miniszterelnök úr megütközéssel fogadta, hogy a lakosok nem akarnak segíteni a katonáknak a védekezésben. A katonaságot lassan átképezhetik a régebben gyakorolt tengeriszedésről a tengernyi víz elleni védekezésre. A hadseregnél viszont nem a homokot lopják. A 2005-ös esztendőben a Nemzetvédelmi Minisztérium 68 milliárd régi lej értékû károkozást, és 37 millió dollár értékû felesleges költekezést jegyzett. Mindez szép csendesen elúszott. Vannak olyan települések, ahol szintén a lopástól fél a lakosság, és nem költözik ki. A tolvajok meg modernizálódtak, és - gondolom - búvárruhában és csónakon, az árral együtt törnek be. Víz menti helységeink Velencéhez kezdenek hasonlítani. Ott a kóbor kutyák is gondolán mennek baklatni. Az utcák helyett csatornák vannak. Szekér és autó helyett, ladikok és motorcsónakok közlekednek. Ha továbbra is ilyen esős évek jönnek, akkor mi is átállhatunk vízi közlekedésre. A gondolás - ha rossz irányba tart a gondolája - nagyot rúg a közeledő ház oldalába, és máris irányt változtat. Küldhetünk Velencébe néhány embert tapasztalatcserére. Állíthatom, hogy a tapasztalatszerzésben nem lesz nyelvi nehézségük. Ott olyan mûveltek az emberek, hogy a koldusok is tudnak románul. Az egyik azt mondta, hogy galaci.
Kuti János
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.